Fél méter alatt, 30 fok felett
Az RTL Híradójának június 28-i beszámolója szerint már csak 49 centiméter a Velencei-tó vízszintje Agárdnál, ami várhatóan a következő időszakban még tovább csökken. A júniusi hőhullám a folyamatot inkább felgyorsítja, nem beszélve a víz hőmérsékletének növekedéséről, amely június 29-én már reggel 7 órakor 29,8 °C volt a Vízügy mérése szerint. Napközben ez vélhetően több fokkal meghaladja a 30-at is.
Tényleg nem volt még ennyire alacsony a vízszint?
A Velencei-tó jelenlegi állapota sok tekintetben valóban kétségbeejtő, érdemes azonban tisztázni a karakterisztikáját. Sok helyen rekord alacsony vízszintről olvashatunk, ám ezt árnyalja, hogy szemisztatikus, azaz időszakosan kiszáradó tóról beszélünk, amelynek természetes módon ingadozó a vízszintje. A korábbi kiszáradások nagyjából 100 évente követték egymást, legutóbb 1866-ban történt ilyen. Ezután kezdték el szabályozni a Velencei-tavat, kifejezetten turisztikai és rekreációs céllal a 20. század második felétől zajlottak munkálatok. Amit ma „normális” állapotnak gondolunk, nagyjából a 2000-es évekre alakult ki, különböző emberi beavatkozásoknak köszönhetően.
Mindez ugyanakkor azt jelenti, hogy a klímaváltozás hatásainak,
az egyre gyakoribb hőhullámoknak és AZ egyre hosszabb aszályos időszakoknak a Velencei-tó különösen kitett,
hiszen elsősorban a lehulló csapadék és a párolgás mértéke alakítja a vízszintet. Ezt a Zámolyi- és a Pátkai-víztározóból lehetne kiegészíteni, a nem megfelelő halgazdálkodás következtében azonban az itteni víz minőségének romlása miatt ez sem mindig opció, ha pedig nincs csapadék, úgy értelemszerűen tározni sincs mit. Nem mindegy az sem, hogy a száraz és a vízbő időszakok milyen időközönként váltakoznak, a szélsőségek minden szempontból ártanak a tónak és környezetének.
A Velencei-tó esetében a sok helyen optimálisnak gondolt 130 centiméteres vízszint megtartása elsősorban emberi, leginkább turisztikai szempontok alapján van meghatározva. A MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense, dr. Boromisza Zsombor a Másfélfokon publikált cikkében egyebek mellett arról ír, hogy
a madárvilág és a vízminőség szempontjából kulcsfontosságú mocsári növényzet Érdekében kifejezetten kívánatos néhány évente a hasonlóan alacsony vízállás.
Az élővilág-védelmi és tájvédelmi szakértő szerint az egyetlen hosszú távú megoldás a tó vízszintingadozásához való alkalmazkodás. Ha egy változékony rendszert próbálunk mesterségesen változatlanként kezelni, az zsákutcába vezet, és folyamatosan ugyanazzal a problémával kell majd szembesülnünk. Az alkalmazkodás részeként szemléletváltást, elsősorban a vízgyűjtő terület vízmegtartását célzó beavatkozásokat sürget, valamint a turisztikai kínálat azon részének erősítését, amely magas vízállás hiányában is fenntartható.
Mit hozhat a jövő?
A Velencei-tó ügyének megoldása a Tisza-kormány választási programjában is szerepelt, ehhez kapcsolódóan jelenleg is zajlik az ún. „Velencei-tó-törvény” kidolgozása, amelyről Gajdos László élő környezetért felelős miniszter korábban azt mondta:
A helyzetet övező sok ellentmondó érdek komplex megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért.
Emiatt helyi civilek, polgármesterek és vízügyi szakemberek véleményét is kikérték, és bár a tó, valamint a korábban megszokott állapotra építő vállalkozások helyzete egyre kétségbeejtőbb, a törvény elfogadására egyelőre még várni kell. A Velencei-tó megmentéséről 2021-ben született már egy 40 milliárd forintot előirányzó kormány-előterjesztés a vízpótlásról, ezt azonban elvetették forráshiányra hivatkozva.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
