Még kissé félálomban van, de a rügyek és az első virágok alapján hamarosan teljes pompájában virít majd a Huzella Kert, Göd rejtett kincse. Az 5,5 hektáros arborétum sokáig csak előzetes bejelentkezéssel volt látogatható, 2022-ben egy rövid időre megnyitott, március 28-tól azonban újranyit és velünk is marad, noha még korántsem értek véget a kert történetének következő fejezetét jelző felújítási és karbantartási munkálatok.
Ősvadon a város szélén
Ha valaki igazi – ámbár kissé vegyes – építészeti csemegére vágyik, nyugodtan látogasson el Alsógödre, ahol még jó néhány áll azok közül a villák közül, amelyeket jómódú budapesti polgárok építtettek a 19. és a 20. század fordulóján. Ilyen, természetbe vágyó polgár volt az olasz származású Huzella Elek, a Váci utcai sportáruház tulajdonosa is, ő vásárolta meg a mostani arborétum területét. A birtok első tulajdonosa gróf Széchenyi Ödön volt, majd Arany László (Arany János fia) vásárolta meg. A korábban itt található csinos villát egyes források szerint Arany János építtette fiának, mások szerint viszont Arany László maga kezdte az építkezést. Sajnos a hangulatos, fatornyos épület eredeti formájában már nincs meg, egy későbbi felújítás során minden jellegzetességét elvesztette, szinte csak súlyos, díszes kapujából következtethetünk arra, hogy jobb napokat is látott.
A lényeg, hogy szilárd bázison született meg a Huzella család birodalma, ahol 1930-ban Elek fia, Huzella Tivadar orvos, neves rákkutató hazai és külföldi támogatással létrehozta az alsógödi Biológiai Kutatóállomást. Itt pedig olyan vendégeket fogadott, mint Alexis Carrel Nobel-díjas amerikai sebész és Max Planck német fizikus is. Huzella neves tudós volt, aki még a II. világháború legszélsőségesebb éveiben is megőrizte pacifista szemléletét, tudományos munkája miatt a Nobel-díj várományosának is számított. Szerencsétlenségére éppen Szent-Györgyi Alberttel egy időben dolgozott, így a Nobel-díjat végül nem ő kapta. Nagyságát elismerve azonban később a Semmelweis Egyetem Huzella Tivadar emlékérmet és jutalomdíjat alapított.
Huzella Tivadar halála után az örökösök – ahogy a végrendeletben szerepelt – felajánlották az arborétumot az állam részére, az ELTE használatára. A kertben egyébként egy családi síremléket is találunk, Huzella Elek és Tivadar is itt, a hatalmas fák alatt nyugszik. A család egyébként ma is élénken ápolja a kapcsolatot a kerttel, a megnyitón is jelen voltak a leszármazottak.
Ginkgógyűjtemény, gyógynövénykert és tiszta energiával működő üvegház
A Huzella Kert 2011-ben lett az ELTE Füvészkert telephelye, ez pedig új lendületet adott a fejlődésének, döntés született az ekkor már nagyon rossz állapotban lévő épületek kihasználásáról és a kert hosszú távú, többlépcsős fejlesztéséről. A természetet persze nem lehet sürgetni, így a hatalmas,
a Füvészkertnél több mint másfélszer nagyobb Huzella Kert teljes rekonstrukciója mintegy 10-15 évet vesz még igénybe.
Az arborétum 2022-ben egy rövid időre már megnyitott, mostantól azonban végig nyitva lesz, nyomon követhetjük majd a megújulás fázisait.
A cél az önfenntartó működés, amivel kapcsolatban meglehetősen bizakodónak mutatkozott a kert igazgatója. Az emberek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a zöldörökség és a természeti értékek iránt, amit az is mutat, hogy a budapesti Füvészkert látogatottsága az elmúlt években másfélszeresére-kétszeresére növekedett. Ebben persze szerepe van annak is, hogy a kert egyre nyitottabbá vált a látogatók számára, programokkal, tanfolyamokkal várják őket. A Huzella Kertnél ez az egyik cél: szeretnék, ha minél nyitottabb lenne a helyiek és a szélesebb közönség felé, így számos programmal, táborral és exkluzív rendezvényhelyszínekkel is várják a látogatókat. A kert épületeinek megújulása pedig azt is lehetővé teszi, hogy ezzel párhuzamosan egy elsőrangú kutatóhely jöjjön létre, és egy komplex ökoturisztikai szolgáltatóközpont létrehozásában is gondolkoznak.
Az arborétum Duna felőli oldalára kempinget terveznek, ami talán használható alternatívát jelenthet az evezősök, turisták számára is. A tervek közül a legambiciózusabb azé a kilátóé, amit egy régi kazán égéstermékének kivezetésére használt, több mint 30 méter magas kémény átalakításával terveznek. Egyelőre néhány kamera segítségével virtuálisan gyönyörködhetünk a panorámában. A tervek most érkeztek abba a fázisba, hogy a terület látványosabban kezdheti visszatermelni a befektetett rengeteg energiát és tudást.
Mi 2022-ben, mikor az arborétum először megnyitott, már jártunk itt, az akkori állapotokhoz képest is óriásiak a változások. A területen akkor egy vadregényes tanösvény fogadta a látogatókat. Ez még most is őrzi természetközeli hangulatát, de már jóval tisztább az összkép. Az arborétum egyébként önmagában, mindenféle fejlesztés nélkül is igen különleges adottságokkal rendelkezik,
ÖT kisebb forrás és egy tórendszer is táplálja, az ártéri galériaerdővel határolt terület pedig számos madár és rovar élőhelye.
Korábbi látogatásunkhoz képest óriási meglepetés volt az új üvegház, a régi (2022-ben) még egy düledező graffitiparadicsom volt, most viszont már takaros rendben állnak benne a növények. Ide egyébként egy tapintásra, szaglásra épülő tanösvényt is terveznek. A kert átalakításakor az is cél volt, hogy leváljanak az olyan, hagyományos energiahordozókról, mint a gáz, így az üvegház működéséhez szükséges rendszer energiaigényét a korábban említett régi kémény oldalára szerelt napelemekkel biztosítják.
Szintén újdonság a jókora gyógynövénykert, ahol több magaságyás és egy nyitott pavilon is található. Ez lesz az arborétum egyik legfontosabb oktatóhelye, ahol a családok, a gyerekek a tervek szerint workshopok, táborok keretében pillanthatnak majd bele a gyógy- és fűszernövények világába, olajat, teát is készíthetnek. Bár még tavaszias félálomban szunyókál, egészen biztos, hogy ez lesz a kert egyik legszebb része, ahol beporzók, illatok és színes virágok társaságában tölthetjük majd a napot.
Csak néhány lépést kell megtennünk ahhoz, hogy máris a Távol-Keleten kalandozzunk, itt találjuk a kert legszebb panorámával rendelkező részét, ahol egy nyitható oldalú, japán teaházra emlékeztető építményt alakítottak ki. Ezt rendezvényekre is bérbe lehet majd venni, jógásoknak valóságos paradicsom lehet. A kertnek ezt a részét egyébként nagyon megtépázta egy 2020-as vihar, amely több tucat fát döntött ki a területen. A pusztulás azonban új teret is nyitott, így ezen a részen egy 50 darabos ginkgógyűjtemény erősíti majd az ázsiai atmoszférát. A rügyek mindenesetre már fakadásra készek, a terület felső részétől pedig egészen a Dunáig ellátunk a még ritkás növényzetben.
A területen több hatalmas, borostyánnal befutott fa adja meg az alaphangulatot, de mamutfenyőt, mocsári ciprusokat és lombhullatókat is láthatunk. Az arborétumot a közelmúltban történeti kertté minősítették, ami mind a turisztika, mind a zöldörökség megőrzése szempontjából új lehetőségeket nyit. A kertet március 28-án nyitják meg a nagyközönség előtt, hétköznap 9–16 óra, hétvégén 9–17 óra között látogathatunk majd el ide, a belépőjegy 1000 Ft (a kedvezményes belépő 500 Ft).
ELÉRHETŐSÉGEK
Huzella Kert
- 2031 Göd, Jávorka Sándor utca 14.
- Weboldal
(Borítókép: We Love Budapest)
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
