Budapest-szerte találunk olyan épületeket, amelyek még emlékeztetnek a város ipari múltjára, ezek között vannak malmok, sörgyárak, gázgyárak, fémművek vagy épp transzformátorállomások. Ilyen a Hungária körút 159–161. épülete is, az egykori Városligeti alállomás, amit 2005-ben kapcsoltak le a rendszerről. Ma már evidensnek vesszük, hogy otthon, a munkahelyen és az utcán is, egyszóval az egész városban van áram, de ha visszamennénk az időben egészen a századfordulóig, akkor egészen más lenne a helyzet.
Mikor indult a városban az áramszolgáltatás? Hol volt a korszak legnagyobb áramfejlesztő telepe, és ki tervezte a Hungária körúti alállomást?
Áram Budapesten
Felkapcsoljuk a villanyt, töltőre tesszük a kütyüinket, használjuk a mosógépet vagy a kávédarálót, sőt használjuk a tömegközlekedést, és működnek a közlekedési lámpák – hogy csak pár mindennapi dolgot említsünk, amihez elengedhetetlen az elektromosság. Na de mikor és hogyan indult el az áramszolgáltatás a fővárosban?
A villamos energia gyakorlati hasznosítása azután indult be világszerte, amikor az 1881-es párizsi világkiállításon bemutatták a villamos izzólámpát. Ezután sorra jöttek létre az áramfejlesztő telepek, így New Yorkban, Milánóban, Párizsban, majd Magyarországon elsőként Temesvárott is volt már az 1880-as években.
Budapesten 1893-ban, magánvállalatok jóvoltából indult az áramszolgáltatás.
Először a Magyar Villamossági Rt. építette ki a hálózatát (ők már 1893 októberétől adtak áramot), utánuk pedig a Budapesti Általános Villamossági Rt. A háború után fordult a kocka: a két vállalatot megvásárolta a főváros, így 1918-ban megindult az egységes áramszolgáltatás kialakítása, amelyhez újabb és újabb alállomások épültek.
Az Elektromos Művek házi építésze
Az art deco és a modern építészet elemeit ötvöző, csupa üveg kapcsolóterem nemcsak a lágymányosi erőműnél, hanem a Hungária körúti transzformátorállomásnál is megvan, ahogy persze a funkció és az esztétika harmóniájára való törekvés is. Na de ki tervezte ezeket a ma is csodás tereket?
Borbíró (Bierbauer) Virgil neve inkább az építészet iránt lelkesedő közönség köreiben ismert, holott a két világháború közti építészetünk egyik meghatározó alakja volt. Nevéhez olyan fontos fővárosi épületek köthetők (a Kelenföldi Erőmű mellett), mint a Budaörsi repülőtér forgalmi épülete vagy a Merlin Színház épülete, de tervezett lakóházat a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepre is. Nem csupán tervező volt: a Tér és Forma szerkesztőjeként a modern építészet egyik meghatározó figurája volt. Rendszeresen publikált hazai és a nemzetközi szcéna munkáiból, emellett pedig városrendezési terveket készített.
A Hungária körúti alállomás
Az épület formavilágát nem öncélú díszítőelemek, hanem a funkcionalitás határozta meg. Ez diktálta a homlokzat ritmusát, a transzformátorkamrák elrendezését és az ablaknyílások kiosztását is. A takarékos, hasábszerű tömböket a sarkokon toronyszerű elemek zárják – önmagában már ez is felkelti a Hungária körúton elhaladók figyelmét, de az épület hátsó homlokzatából kiugró félköríves üveg lépcsőház ennél még ötletesebb. Ez a karcsú, vasszerkezetes üvegrész jól példázza azt, hogy Borbírónak mennyire fontos volt, hogy az építészeti megoldások összhangban legyenek a használattal. Erőműveihez pedig felhasználta a németországi és hollandiai tanulmányútja során szerzett tapasztalatokat, leginkább a Berlin-Rummelsburg Klingenberg hőerőmű volt rá nagy hatással – ennek vöröses téglaborítása és üvegezett kapcsolóterme köszön vissza ezeken az épületein.
A Hungária körúti kétemeletes transzformátorállomás – amit anno Városligeti alállomásként is hívtak – épületébe Zuglóból érkezett a 30 000 voltos feszültség, majd 10 000 és 3000 voltra letranszformálva távozott az elosztóállomások felé. Az 1930-ban épült, modernista stílusú épület ma már nem áll szolgálatban, 2005-ben kapcsolták le a rendszerről. Bár az egykori Városliget alállomás napjainkban üzemen kívül áll, ma a régi technológiát bemutató épületként funkcionál. „Munkáját” pedig átvette az ugyanazon helyrajzi számon álló, 2005-ben átadott épület, ami ma mintegy 45 ezer belvárosi villamosenergia-ellátását szavatolja.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
