Január 6-a a keresztény egyházi év egyik legfontosabb napja, ekkor van vízkereszt, amikor nem csupán a karácsonyi ünnepkör zárul, de Magyarországon ekkor veszi kezdetét a farsangi időszak is. Az egyik legősibb keresztény ünnep valójában három kulcsfontosságú bibliai eseményt foglal magában, melyek mind Jézus isteni mivoltának „megnyilvánulásai”.
Vízkereszthez a napkeleti bölcsek hódolata, Jézus megkeresztelkedése a Jordán FOLYÓban, valamint első csodatétele a Kánai menyegzőn kapcsolódik.
Érdekesség, hogy a keleti kereszténységben Jézus megkeresztelkedése, a nyugatiban a napkeleti bölcsek látogatása került előtérbe.
Fura jelek a házakon
Az ünnephez számos liturgikus és népszokás kapcsolódik, melyek közül több a mai napig él. Így kapunk választ például arra is, hogy mik azok a furcsa, krétával rajzolt betűk és számok január elején a házakon – ezeknek a középkori eredetű házszenteléshez van közük. Január 6-án, illetve azon a héten a pap szenteltvízzel hinti meg a lakásokat és a házakat, az ajtó szemöldökfájára pedig
szentelt krétával írja fel az adott évszámot, illetve a latin áldásformula kezdőbetűit (Christus Mansionem Benedicat, vagyis Krisztus áldja meg a házat!). Tehát 2026-ban ez 20+C+M+B+26 felirat lesz.
A néphagyomány szerint az áldás helyett a háromkirályok nevének kezdőbetűit – magyarul G+M+B (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) – írja fel az ajtóra. Bár a házszentelés hagyománya a kommunizmusban, valamint a modern időkben elhalványult, azért olykor-olykor még a nagyvárosokban – így Budapesten – is fellelhető ez a tradíció.
Vízszentelés és háromkirályok
Vízkereszt másik különös szokása (leginkább az ortodoxoknál) a vízszentelés: a háború előtt ilyenkor a természetes vizeket is megkeresztelték – innen jön az ünnep magyar neve. Egykor a pap fakeresztet vetett a jeges Dunába, azt pedig az edzett testű és lelkű hívek egymással versengve halászták ki a vízből. A fővárosban ez a hagyomány ma is él, bár a hívek ma már nem ugranak a vízbe, de a pap a mai napig belemártja a fakeresztet a folyóba, majd ezután iszik is a megszentelt vízből.
Már a 16. században is létezett a háromkirályjárás vagy csillagozás, ami a napkeleti bölcsek látogatását eleveníti fel. Ezt a szokást a gyerekek „adták elő”, a három király alakját csak ők személyesíthették meg, kezükben pedig a legfőbb kellék ilyenkor egy csillag volt, ami a betlehemi csillagra utalt.
Források:
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
