„Halottak napjára főzünk, sütünk cipókat, odaadjuk avval, hogy a hóttaké”
Míg az olyan alapvetések, mint a gyertyagyújtás szeretteinkért vagy a sírok megkoszorúzása a mai napig minden családban jelen vannak, számos olyan hagyomány kapcsolódik a mindenszentekhez és a halottak napjához, amit a történelmi Magyarország konkrét régióihoz köthetünk. A fenti idézet például a székelyföldi Gyimes-völgyből származik, de a vajdasági Topolyán amellett, hogy a koldusokat megvendégelik ilyenkor, a sírokra is tesznek élelmet. Ipolyhídvégi szokás, hogy halottak napján a közeli rokonság közös ebéd után együtt látogat ki a temetőbe. A bukovinai magyarok szintén sütnek-főznek és kiviszik a temetőbe az ételeket, de ott a többi látogató között osztják szét.
Szeged környékén kóduskalács néven sütöttek üres kalácsot, amit a temető bejáratánál várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Hasonló a Csallóközben is előfordult, ott azért adták a koldusoknak, hogy a halottak nehogy hazalátogassanak. Jászdózsán viszont még égve is hagyták a lámpákat odahaza, amíg a temetőben gyertyát gyújtottak, hogy otthon szét tudjanak nézni a halottak.
Halloween, mindenszentek, halottak napja – mi a különbség?
Alapvető különbség köztük, hogy mindhárom különböző napokra esik: halloween október 31-én, mindenszentek november 1-jén, halottak napja pedig november 2-án van. A halloweent elsősorban az angolszász országokban ünneplik, egy ősi kelta hagyomány modern formájaként, amelyben a jelmezek a gonosz lelkek elijesztését szolgálják. A mindenszentek az üdvözült lelkek ünnepe, míg a halottak napja a tisztítótűzben szenvedő lelkek emlékét őrizte eredetileg, mára azonban ez a két keresztény ünnep sok helyen összemosódott.
Ki távozik el hamarabb?
A népi babonák nemcsak az ételekhez kapcsolódtak, de a ház körüli munkákat is gyakran érintették. Halottak napja hetében sok helyen tilos volt a mosás, a már említett Csallóközben például attól tartottak, hogy ilyenkor megsárgulna a ruha, de a meszelést is elhalasztották, nehogy férgek lepjék el a házat. A szlavóniai falvakban a földmunkákat azért szüneteltették, mert úgy hitték, keléses lesz, aki ezt megszegi. A délvidéki Csantavéren a halottak napi esőből próbálták megjósolni, kik halnak meg a következő esztendőben. Ugyancsak a Vajdaságban, Zentán volt szokás, hogy minden családtag számára külön gyertyát gyújtottak, és akié a leghamarabb leégett, annak a halálát várták a legkorábbra.
Kísértetjárás a fővárosban
Azt gondolnánk, hogy a nagyvárosi emberek körében kevésbé népszerűek a túlvilággal vagy a természetfelettivel kapcsolatos hiedelmek, azonban több olyan legenda is létezett, illetve létezik, amely Budapesthez kapcsolódik. Egyesek szerint az Operaháznak saját szellemmacskája is volt, a Gellért-hegyen boszorkányok tartottak szeánszokat, de sokan abban is hisznek, hogy a Kodály körönd 83–85. szám alatt található palota körül sem véletlenül történtek megmagyarázhatatlannak tűnő furcsaságok. Ezekről és a hasonló történetekről a Paranormális Budapest című sorozatunk első, második és harmadik részében olvashattok bővebben.
(Borítókép: Mudra László – We Love Budapest)
A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
