1/5
Az Operaház macskája
Az operaházak és úgy általában a színházak világszerte kedvelt kiindulópontjai a kísértethistóriáknak. Ezen nem is kell csodálkoznunk, hiszen a csillogó színpad mögött többnyire zegzugos folyosók, öltözők, egy valóságos labirintus bújik meg. A párizsi és bécsi társintézményekhez csatlakozva a budapesti Operaháznak is sokáig megvolt a saját szelleme, egy Vera nevű macska. Az állat többnyire az üres nézőtér székei és az elegáns páholyok között bujkálva kisértett vagy a függönyök mögül világító szemeivel riogatta a nézőket és a munkatársakat. A szóbeszéd szerint a macska az épületben pusztult el és egy csodás, elhunyt énekesnőt keresett, aki egykor gazdája volt. Reméljük, hogy a gyönyörű épület felújítása után ő is békére lelt.
2/5
A Teréz körúti spiritiszta
Noha képünk csak illusztráció a szemben lévő ház lépcsőházáról, éppen elég misztikus hangulatot kölcsönöz a Teréz körút 5-ben lejátszódó hátborzongató történethez, amely a korabeli Budapestet hirtelen többszázezer spiritiszta városává változtatta. 1925 telén, mintegy két hónap után, gazdagon berendezett lakásában holtan találták az ünnepelt szépséget, Leirer Amáliát, egy gazdag holland kereskedő barátnőjét. A nyomozás nagy nyilvánosság mellett zajlott és több kérdést is fölvetett, az áldozat közvetlen hozzátartozói is gyanúba keverednek, mégis rejtély marad, hogy ki lehetett a gyilkos. A nyomozásba egy spiritiszta is bevonódott, aki azt mondta, kapcsolatba lépett a szellemmel, így biztosan állítja, hogy a bűnös egy korábbi pincér. A kísértettel diskuráló „szakember” történetének további részei egyáltalán nem pontosak, ez a rész helytállónak bizonyul. A Leirer-gyilkossághoz kapcsolódó hírverés pedig plusz töltetet adott a korszakban amúgy is divatos spirituális érdeklődéshez. Budapesten ekkoriban mindenki szeánszokra jár, Óbuda pedig valóságos spiritiszta központtá növi ki magát, ahol szinte minden kapualjban találni egy javasasszonyt vagy egy asztaltáncoltatót.
Forrás: Esti Kurir, 1925. június (3. évfolyam, 123-143. szám)
3/5
A Google szelleme
Nem is gondolnánk, hányféle furcsaságot rögzítenek a Google utcaképei a letartoztatásoktól a szabadon sétáló vadállatokon át a hiányos öltözetű hölgyekig. Méltó helyen szerepel ezek között egy nyugodt, családias környéken álló III. kerületi ház a Rozgonyi Piroska utcában, amelynek ablakában a megfelelő nagyítás mellett egy századfordulós ruhába öltözött, hófehér arcú férfialakot vehetünk észre. Könnyen elképzelhető, hogy a függöny mögül kikandikáló szellem sokkal inkább a jelmezbálra készülő tulajdonos, de előfordulhat, hogy egy tréfa állt a különös jelenség hátterében. Az azonban biztos, hogy a furcsa férfialak a helyszínről készült legújabb fotókon már nem szerepel, reméljük, hogy máshol, jó messze kísért...
Forrás: Rejtély.com
4/5
A Svábhegy történetének tanúi
Rendkívül izgalmas, de nagyon szomorú politikai múltat idéznek a Svábhegy szellemei. A környéken a 19. században kezdtek el épülni a csinosabbnál csinosabb lakóházak, amelyekben a korabeli közéletnek olyan nagyságai laktak, mint például Jókai Mór, de a Svábhegy kedvelt kiránduló- és nyaralóövezet is volt, ahol elegáns szállodák, Bauhaus jellegű villák és zöldellő kertekkel körülvett nyaralók között sétálgathattak a korabeli közélet nagyjai. A békebeli hangulatnak a második világháború egyetlen este alatt vetett véget, ugyanis a legkedveltebb svábhegyi helyszínek ennyi idő alatt kerültek a Gestapo és Adolf Eichmann kezébe. A lakókat úgy űzték el, hogy még személyes holmijuk összekészítésére sem hagytak időt, a korábbi patinás otthonokban pedig sokszor kínzóhelyeket, vallatószobákat alakítottak ki. Nem véletlen, hogy területet a fővárosi paranormális aktivitások egyik központjának tekintik. A Svábhegy legszomorúbb szellemei közé tartozik egy korábban itt élő zsidó család, akik szintén a náciknak estek áldozatul. A Svábhegy múltjáról a Sétaműhely túrájának keretében bővebb információt is kaphatunk.
5/5
A Gellért-hegyi boszorkányok
A Duna fölött magasodó kopár sziklaorom, ahol Gellért püspök a pogányok lázadása következtében halálát lelte, gyógyító forrásaival és titkos kiszögelléseivel tökéletes volt arra, hogy a néphit már a középkortól fogva az ördöggel cimboráló boszorkányok, démonok, lidércek lakhelyeként tekintsen rá, sőt egyenesen boszorkányszombatok helyét lássa benne. Olyannyira, hogy köznevesült formában, vidéki periratokban is megjelent a „Gellért-hegyre járás” kifejezés azoknak a magaslatoknak a jelölésére, ahol állítólag az ördöggel cimboráltak. Az igazság persze mindig bonyolult, korábbi cikkünk pedig abba is nyújt némi betekintést, hogy hogyan lesz egy egyszerű, sziklás dombból titkos találkozók nem valós színhelye.
Megjelent első bookazine-unk, ne maradj le róla!
Már 15 éve lélegzünk összhangban a fővárossal. Jubileumi kiadványunkban mindent megtalálsz, ami magazinunk és eddigi munkánk esszenciája. Gasztronómia, kultúra, városi legendák és Budapest arcai, interjúk, történetek és a legjobb helyek – úgy, ahogyan mi látjuk a fővárost.
Rendeld meg itt vagy keresd a nagyobb könyvesboltokban!
hirdetés
