Több mint író
A Petőfi Irodalmi Múzeumban2026.december 31-ig látható, Jókai Mórral foglalkozó, Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz című időszaki tárlat elsősorban azért érdekes és fontos kiállítás, mert arra helyezi a fő hangsúlyt, hogy Jókai Mór mennyivel több volt, mint csupán népszerű író. Ha valaki nem szereti a könyveit, attól még maga az ember rendkívül szimpatikus lehet számára, a kiállítás így is összefoglalható lenne. Jókai a maga korában nyitott és érdeklődő személyiség volt, de manapság még irigylésre méltóbb figuraként tekintenénk rá. Egy olyan ember volt (vagy lenne), akivel szívesen megismerkednénk, és akinek figyelnénk a szavára, a véleményére, a gondolataira.
Amikor a kiállítás megtekintése után elhagytam a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a végső konklúzióm ez volt:
nagyon szívesen haverkodtam és beszélgettem volna a kimondottan jó arcnak tűnő Jókaival.
Ha valamiért, akkor ezért például lehet irigyelni a múzeum korán elhunyt névadóját, aki az író jó barátja volt, sőt Petőfi és Jókai együtt laktak albérletben a Dohány utcában, és a kiállításon látható annak a kályhának a hiteles másolata, ami közös otthonuk melegét adta. Az, hogy barátságuk mennyire volt mély a rövidsége ellenére, jól bizonyítja, hogy Jókai egész életében ápolta Petőfi – és vele együtt a dicső forradalom és az elbukott szabadságharc – emlékét és kultuszát.
Volt egyszer egy író
Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban Árvay Jókay Móric néven egy kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban. Eredetileg festő szeretett volna lenni, annak is képezte magát, és a PIM kiállítása ezen a téren okozza az első meglepetést: több olyan festmény és rajz került a falakra, melyeket az író készített. Bár egyáltalán nem volt tehetségtelen festőnek sem, de a jelenből nézve maximálisan elégedettek lehetünk azzal, hogy végül inkább író lett.
Bár már korábban is írt figyelemre méltó verseket és elbeszéléseket, maga Jókai az írói pályafutása kezdetének az 1843-ban (18 évesen) a Magyar Tudós Társaság pályázatára írt drámáját, A zsidó fiút jelölte meg. Talán azért, mert szenvedélyesen szerette a színházat – nem véletlenül volt mindkét felesége színésznő. Később is írt színdarabokat, bár azok nem arattak különösebb sikert, nem vált igazán jelentős színpadi szerzővé, az ő igazi terepe a regény volt. Elképesztően sokat írt – nem csak regényt –, ráadásul mindent fejben előre megfogalmazva, és amikor aztán papírra vetette a szövegeit, azokon állítólag már nem is volt semmi alakítanivaló.
A reneszánsz ember
Jókai Mór elsősorban a regényeiről ismert, de a maga korában mást is írt, ami növelte a népszerűségét, és nem is csak az említett színdarabokat, meg nem is minden fikció volt. Kötelességének érezte, hogy a jövő nemzedéke számára megírja – és meg is írta – a magyar történelem és a magyar irodalom históriáját. Nagyon érdekelték a természettudományok – különösképpen a csillagászat –, és ez az irányultság nemcsak néhány regényén érhető tetten (pl. Az arany ember, Fekete gyémántok), hanem írt ebben a témakörben tanulmányokat és cikkeket is. De hogy a regények közül is kiemeljünk egyet: Jókai teremtette meg itthon a sci-fi-irodalmat A jövő század regénye című művével, ami mai szemmel nézve kimondottan naiv regény, ami 1950 és 2000 között játszódik.
Jókai gyerekkora óta szinte megszállottan szeretett kertészkedni. Odavolt a növényekért, a fákért és a virágokért, foglalkozott botanikával, tisztelte a természetet, és ezt nemcsak saját példamutatásával bizonyította – csodaszép kertet gondozott svábhegyi háza és a balatonfüredi nyaralója mellett –, hanem szakkönyveket is írt kertészet témában. Mondhatni: ő volt az első hazai irodalmi személyiség, aki a környezettudatosságot nemcsak a szívén viselte, hanem hangoztatta is annak fontosságát úton-útfélen, meg persze azt is, hogy a természetet tisztelni illik, sőt kell.
Végül, de nem utolsósorban fontos, hogy Jókai közéleti szerepét is megemlítsük. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban aktívan részt vett, és később is ápolta a lángot. Voltak betiltott és álnéven írt könyvei a témában, majd amikor már szabadabb lett a légkör, nemcsak bátrabban és merészebben írt az elbukott szabadságharcról, hanem aktívan politizált is. Tagja volt az Országgyűlésnek a Teleki-féle Határozati Párt színeiben.
Jókai több folyóiratot is indított életében, melyek között volt ugyan irodalmi lap is, de elsősorban inkább politikával és közélettel foglalkoztak. Legnépszerűbb periodikája viszont Az Üstökös volt, ami egy szatirikus lap volt, és amivel Jókai a magyar humort támogatta. Meg persze azt is bizonyította önmagáról, hogy nemcsak a drámai cselekményszövés, a szívhez szóló romantika meg a realista karakterfestés ment neki, hanem viccelni is tudott, értette a humort.
Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz – Kiállítás Jókai Mórról a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Program adatai
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
