Csütörtök kora délután még viszonylag kevesen vannak a Millenárison, de a rutinos Gourmet-ra járók kedvenc napján ez nem is nagy baj. Esernyők, gumicsizma bekészítve, indulhat a felfedezés. Idén 100 kiállító érkezett 200 fogással, ezt a mennyiséget természetesen nem lehet végigkóstolni, de érdemes a Gourmet-ra úgy érkezni, hogy előtte szemezgetünk a kiállítókból és az ajánlataikból.
Bár a fesztiválon kóstolóadaggal vagy annál kicsit nagyobb, kistányéros porciókkal találkozunk, a kiállítók negyedének kreálmányait sem lehet bírni sem gyomorral, sem pénztárcával, úgyhogy tényleg érdemes előre meglesni, hogy a kedvenc helyünk különlegességét vagy az ország másik végén lévő, ismeretlen bisztró hagyományos fogását akarjuk kipróbálni.
Mi a SALT Bakery és a Szatmár Dry Cured ikerstandjánál kezdtük a rohamot. A pékségben Tóth Szilárd anchovys csavartja és zsíros kenyere miatt érdemes sorban állni, mellette pedig Szatmár Dy Cured coppát, édesköményes szalámit és hajszálvékonyra vágott mangalica szalonnája közül kellene kedvencet választani.
A Szatmár Dry Cured Szilárd és sógora, Vári Zoltán közös álma: Zoltán édesapja hentes volt, ő maga pedig közgazdásznak tanult, a számok helyett azonban ő is az érlelt és szárított húsok felé fordult egy hosszúra nyúlt háziszalámi-projektje után. Nyírmeggyesen egy vályogvert húsérlelőben érlelik a termékeiket, amiket a Szilárd a SALT-ban is felhasznál, de mi is hazavihetünk.
Velük szemben is érdemes megállni – a QUÍ és a Sáo dupla pultja egy kis délkelet-ázsiai gourmet-piac, többek között osztrigával, grillezett kagylóval, rákkal, hátszínnel, thai kolbásszal, de kóstolhatunk tésztákat, mangósalátát, desszertnek pedig házi mocsit is. A két egység kínálata együtt simán nagyobb, mint egy egyszerűbb, letisztultabb bisztróé, ők bőven túllépték a 3-4 itemes alapkínálatot. A nagy, jéggel teli bádoglavórokba pakolt tengeri herkentyűk és a faszén illata viszont tényleg egy ázsiai piac hangulatát hozza.
Mellettük a Kollázs és a Múzsa standjába botlottunk: a Múzsa hozza a tőle megszokott koktélcsodákat, a Kollázs homárlevese pedig az egyik kedvencünk volt a fesztiválon, de ha azt akarjuk megtudni, milyen a tökéletes, harmatos, ress spárga habkönnyű hollandival, akkor is érdemes őket megkeresni.
A 101 a szokásos kedvencek – szecsuáni spenót, tépett kacsás bao – mellé egy különlegességet is hozott: vékony tésztába rejtett óriásrákos sertésbatyut újhagymával. Mellé a nemrég piacra dobott, a 101-ből jól ismert koktélok dobozos változatát kóstolhatjuk. Apropó, italok!
A Kreinbachernél kötelező megállni egy deci pezsgőre – a szuperszáraz Magnum idén is a kedvencünk –, abszolút látszik, hogy a Gen Z alkoholmentes-lobbija és Schwab Richárd tanai megtették a hatásukat – egyre több helyen kapni saját erjesztésű, esetleg fermentált alkoholmentes italokat. Ha különösen izgat minket a téma, akkor a Green Sommelier-ban, Farkas Fruzsinál többféle kombuchát és vízikefírt is kóstolhatunk.
A BIBO-nál a magyar konyha ismertebb favoritjainak újrahúzott változatai mellett Dani García signature-bullszószával feldobott ököruszálybaóját sem érdemes kihagyni, a Baalbekben pedig az egyébként nem a legolcsóbbak közé tartozó, viszont nagyon laktató vegyes grilltálat.
Az Arquitecto Pitpit-esek a napokban nyitottak új helyet a Monokini Kantinban Garai Ádám séffel együtt. A japán–spanyol fúziós bisztróban nappal ramen, este spanyol tapasok várhatók. A Gourmet-ra hozott trailer alapján játékos és hagyományos fogásokból sem lesz hiány. A fesztiválon idén debütáló Bilanx mangalicapofájánál is érdemes megállni egy pillanatra.
A Gourmet egyik nagy előnye, hogy a budapestiek hosszabb utazás nélkül is megnézhetik egy-egy izgalmasabb vidéki étterem kínálatát. Nagyon szerettük a debreceni Jardin Cukrászda francia csodadesszertjeit, és a nyíregyházi Cvekedli névadó fogása is elmulaszt minden egykori menzás rossz élményt az egyébként csak itthon ismert tésztaféléről.
A Gourmet Fesztivál már régen elvesztette azt a kedves, családias jellegét, amit a kezdetekkor, de akár még pár éve is jelentett. A belépő és a kóstoló-, kistányéros méretű ételek fogásonkénti 4000 forint körüli és még onnan felfelé figyelgető ára sem elérhető automatikusan mindenkinek, szóval egyre inkább rétegrendezvény. Ugyanakkor akit érdekel a hazai gasztronómia, annak egy helyen gyűjti össze az ország legjobb éttermeit a nagy öregektől a lelkes kezdőkig, és mind a kiállítóktól, mind a fellépőktől nagyon sok érdekes információt tudhatunk meg egy-egy helyről, konyháról, az alapanyagokról vagy éppen a főzési módszerről.
Spórolni biztosan nem fogunk, viszont a fesztivál oldalán találunk pénztárcabarát opciót is, 3000 Ft alatti fogásokkal, de különböző kuponok is segítenek, hogy akkor is többfélét kóstolhassunk, ha nem akarjuk otthagyni a félhavi fizetésünket.
