Tavaly újult meg a XV. kerület központi terének parkos része. A Fő teret Újpalota életében betöltött pozíciója és megkerülhetetlensége miatt kedvelik a környékbeliek. Bejártuk Újpalota központját, és elmeséljük, hogy alakult ki ez a rész.

Mettől meddig?

Bár egykor tervezőasztalon született, mára kissé bizonytalanná váltak a határai, így amikor azt mondjuk, újpalotai Fő tér, akkor egy kicsit kétséges, hogy mire is gondolunk. Annyi biztos, hogy a Nyírpalota utca, a Zsókavár utca, valamint a Páskomliget utca találkozásánál található. Helyrajzi szempontból nézve azonban mindössze azt a viszonylag nagy területű, parkos részt jelenti, amit tavaly újítottak fel, és ami a Nyírpalota és a Zsókavár utca hajlatában fekszik. Ugyanakkor az említett három út kereszteződését, valamint az ezt a részt körbeölelő házakat is a Fő térhez sorolják, így a bérházak mellett például a Vásárcsarnokot és a termelői piacot, a Víztoronyházat és a szivattyúházat, illetve az Újpalotai Közösségi Házat is. Érdekesség, hogy a Fő tér a főváros azon közterületei közé tartozik, ahol egyetlen házszám sem található

Város a városban

Ha az eredeti terveket nézzük, azokban inkább olyan elképzelés szerepelt, amely a második, tágabb értelemben vett térhez állt közelebb. A nagyobbhoz, melynek nemcsak a park a része, hanem az útkereszteződés és minden, ami körülötte van. A lakótelep beépítési tervét, melyben a tér is szerepelt, három építész készítette el: Mester Árpád, Tenke Tibor és Callmeyer Ferenc. Közülük számunkra most a középső a legfontosabb.

Tenke Tibor, akinek 2009 óta emlékköve is áll a parkban, úgy tekintett Újpalotára, mint városra a városban, ezért a lakótelep közepére egy nagy, többfunkciós városi főteret képzelt el, ahol nemcsak pihenőpark van játszótérrel, hanem bevásárlóközpont, piac, kisebb boltok, szolgáltatóközpont, mozi, könyvtár, jégpálya, lakóházak sora, ráadásul közlekedési csomópont is. Az alapkőletételre 1969-ben került sor, aztán elindult az építkezés, de – ahogy lenni szokott – Tenke elképzeléseinek csak egy része valósult meg. Pár évtizeddel később, a 2010-es évek elején a tér komolyabb ráncfelvarráson esett át, akkor nyerte el mai képét, bár a parkos részét, mint említettük is, 2024-ben javították fel: akkor kerültek oda a pavilonok. 

Hogyan nevezzelek?

Az újpalotai Fő tér hivatalosan sokáig nem számított térnek, bár az itt élők mindig is így tekintettek rá. Amúgy Budapest tereinek jelentős része organikus fejlődés eredményeként alakult ki, és amikor egy ponton nyilvánvalóvá vált, hogy ez a terület is térszerű, akkor hivatalossá is tették.

Mivel a tér azelőtt nem volt tér, ezért neve sem volt. Ennek ellenére a környékbeliek a parkos részt már elég korán, az 1970-es évek második felében elkezdték egymás között Fő térként emlegetni. Mégis egészen 2000-ig kellett várni arra, hogy a terület végre rendes nevet kapjon. Az újpalotaiakat megszavaztatták a helyi újságon keresztül. Három névvariánsra lehetett voksolni: Palota tér, Nyírpalota tér és Fő tér. Már tudjuk, hogy az utóbbi nyert, és 2000. december 29-én hivatalossá is vált ez az elnevezés. 

Hova nézzünk, mit nézzünk?

Induljunk távolról, a térhez lazábban kapcsolódó látnivalóktól. 2008. december 29-én először kondult meg délben a harang Újpalotán. Ekkorra épült fel a Boldog Salkaházi Sára-templom a lakótelep mértani középpontjában. Pedig az eredeti terveken templom nem szerepelt, a megépítés ötlete csupán a rendszerváltozás után merült fel, és egy darabig minden jól haladt: elkészültek a tervek, kijelölték a helyet, elhelyezték az alapkövet. Aztán a politika közbeszólt, és bő 10 évig jegelték a tervet. Aztán fordult a kocka, és 2008-ban, bár nem ott, ahol szerették volna, hanem kicsit arrébb, de felépült ez a modern küllemű templom. 

Szintén nem a Fő téren, hanem a vonzáskörzetében találjuk Dréher János Biciklista című szobrát, amit 2014-ben avattak fel. Egy másik szobor viszont éppen a téren áll, méghozzá 1974 óta: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc városa ajándékozta Újpalotának a főváros egyesítése alkalmából. A Centenáriumi emlékművet egy miskolci szobrász, Varga Miklós készítette, és mára Újpalota egyik jelképévé vált. 

A tér jelképes épületei a Víztoronyház és az előtte álló szivattyúház. Ipari monstrum mindkettő, bár előbbi bérház is, lakásokkal. Sőt, az épület tetején két kétszintes műteremlakás is található, ahonnan belátható Budapest és a környéke. Szintúgy meghatározó pontja a térnek a modern Vásárcsarnok és a termelői piac, merthogy ezek minden főtérnek kötelező elemei. Végül, de nem utolsósorban a tér szélén találjuk az Újpalotai Közösségi Házat, ami – ahogy azt a neve is egyértelművé teszi – a kerület közösségét hivatott összekovácsolni.

Ha ironizálni szeretnénk, akkor mondhatnánk, hogy korábban ezt a közösségépítő funkciót látta el (legalábbis részben) a kerület legendája, a hírhedt Stop Presszó, ami az 1970-es évek elejétől a 2010-es évek elejéig működött. Pedig a kocsmát, ami egy egyszerű faépület volt, az építkezés idejére, csak ideiglenes jelleggel nyitották meg. Aztán mégis maradt, és bár eleinte szó nem érhette a ház elejét, ám aztán erős romlásnak indult, lezüllött, és mivel egyre több volt rá a panasz, 2012-ben bezárt, egy évvel később pedig az épületet is elbontották.

Címkék