Sokáig tartotta magát a vélekedés, hogy sajátos, titkos utalásrendszer figyelembevételével készítik a lovas szobrokat, amely megmutatja, milyen halállal haltak meg a lovasaik.
A kódrendszer a következő: ha az állat lábai közül mind a négy éri a földet, akkor a rajta ülő hős természetes halállal halt meg, ha a ló két lábát emeli, akkor a lovas harc közben kapott gyilkos sebet, ha csak egyet, akkor gazdája harctéri sérülés következtében vesztette életét.
Az Urban Legends egy amerikai szerző nyomán már korábban lerántotta a leplet a szóbeszédről. A cikk szerint az amerikai lovas szobroknak csak egyharmadára illik a leírás, így a legenda inkább azon alapszik, hogy mindannyian szeretjük a titkos, csak beavatottak számára ismert kódokat.
Még akkor is, ha nem teljesen igazak.
Az álszabály már csak azért is nehezen értelmezhető, mert nem mindig lehet eldönteni, hogy, mondjuk, egy tábori járvány, egy későbbi szív- vagy tüdőbetegség mennyire lehet következménye a sokszor nagyon is megterhelő harctéri körülményeknek, ráadásul statikailag is bravúrosabb egy olyan lovas szobor, amelynek nem minden lába éri a földet. Na de nézzük meg, mi a helyzet a budapesti lovas szobrokkal!
Igazolja a legendát
Savoyai Jenő lovas szobra (Róna József, 1900)
Kicsapongását, orgiáit és homoszexualitását annyira nem nézték jó szemmel a francia udvarnál, hogy végül női ruhában kellett menekülnie, ám Bécsben szívesen fogadták Savoyai Jenőt, akiről hamarosan kiderült, hogy törékeny, alacsony termete ellenére korának egyik legnagyobb hadvezére. Lovas szobrát a Várban, a Nemzeti Galéria előtt, a Dunára és Pestre néző teraszon találjuk.
- halál oka: szélütés
- lovas szobor: 4 láb a földön
Szent István lovas szobra (Strobl Alajos, 1906)
A magyarok első királyának halálát Hartvik püspök tolmácsolásában ismerhettük meg. Már súlyos beteg volt, amikor merénylők törtek az idős uralkodóra, ám egy égi csodának és a véletlennek köszönhetően nem jártak sikerrel. Szent István halála közeledtével imádkozott, hogy augusztus 15-én, Mária mennybevételének ünnepén adhassa vissza lelkét a teremtőnek. Kérése meghallgatásra talált, valóban ekkor halt meg, természetes halállal, lázzal járó betegségben. Az uralkodó lovas szobra a Mátyás-templom előtt található, és mind a 4 lába éri a földet. Érdekesség, hogy István király székesfehérvári lovas szobrának azonban csak 3 lába van a talajon.
- halál oka: heveny betegség
- lovas szobor: 4 láb a földön
Árpád fejedelem lovas szobra (Oláh Mátyás László, 2018)
Ravasz és keménykezű honfoglaló fejedelmünk alakja a fehér ló mondájából is ismerős lehet. Haláláról többféle elképzelés is napvilágot látott, sokáig tartotta magát az a nézet, hogy Árpád a pozsonyi csatában vesztette életét, 3 fiával együtt. Ez azonban nem túl valószínű, az sokkal inkább elképzelhető, hogy a csata évében, 907-ben halt meg, sőt az sem kizárt, hogy éppen emiatt indítottak támadást a frankok (hiszen megürült a trón). Akárhogyan is, a fejedelem 2018-ban Óbudán, a Katinyi mártírok parkjánál felállított szobrának mind a négy lába éri a földet. Árpádnak van egy másik, ennél jóval régebbi, ismertebb ábrázolása Budapesten, Zala György 1894-es alkotása a Hősök terén. Érdekesség, hogy a millenniumi emlékművön Árpád mellett szereplő vezérek lovai szintén 4 lábbal érintik a talapzatot, bár nem túl valószínű, hogy mindannyian természetes halállal haltak meg. Árpád fejedelemnek egyébként Pomázon is van egy lovas szobra, ennek azonban csak három lába éri a talajt.
- halál oka: természetes halál
- lovas szobor: 4 (más ábrázolásokon viszont csak 3) láb a földön
Cáfolja a legendát
Lófékező lovas szobor (ifj. Vastagh György, 1901)
2019 óta ismét eredeti helyén, a Várban, a Lovarda előtt láthatjuk ifj. Vastagh György lovas szobrát. A művész az állatszobrok mestere volt, a Lófékező pedig igazán remek, dinamikus alkotás, amelyhez a megvadult paripa mozgását Bábolnán, az állatot zabolázó csikós figuráját pedig a Hortobágyon tanulmányozta. A Lófékező nem hagyományos értelemben lovas szobor, ugyanis a csikós alakja a megvadult ló mellett látható, éppen próbálja visszafogni azt. Bár az alkotás nagyon szép, nem konkrét személyről szól, így természetesen a lábak szimbolikája sem működik.
- halál oka: nem ismert, mivel nem konkrét személyt ábrázol
- lovas szobor: 3 láb a földön
II. Rákóczi Ferenc lovas szobra (Pásztor János, 1937)
2014-ben, restaurálás után került vissza a fejedelmet ábrázoló lovas szobor korábbi helyére, a Kossuth térre. A Rákóczi-szabadságharc vezetője, az utolsó erdélyi fejedelem Rodostóban halt meg, természetes halállal. Ágaskodó lovas szobrának mégis csak két lába éri a talajt.
- halál oka: betegség
- lovas szobor: 2 láb a földön
(Borítókép: Juhász Norbert – We Love Budapest)
