A fürdőző nő
A mitológiai történet szerint Pygmalion beleszeret az általa készített elefántcsont szoborba, és Aphrodité ünnepén azt kéri az istennőtől, hogy keltse életre szerelmét, amit az istennő teljesít is. Hogy a fürdőző női szobor hogyan kelt életre, nem tudni, de egyszer megtörtént, hogy tollat ragadott, és levelet írt a Budapest folyóiratnak. 1966-ban a Szív utca 18. udvarán búslakodó, igen rossz állapotban lévő nőalak arra kérte az illetékeseket, ne hagyják, hogy az enyészetté váljon:
Jó estét, kedves szerkesztő! – Jó estét, de ki vagy te ebben a leleplező öltözékben? – Itt lakom a Szív utca 18. szám alatt. Több mint egy évszázaddal ezelőtt egy képzett mester életet lehelt belém. [Walla József, 1896] Ennek a háznak az udvarában laktam, mindenki csodált, és mindenki örömének forrása voltam. De ó, húsz évvel ezelőtt közömbösség és hanyagság kerített hatalmába. Gyönyörű vonásaim fokozatosan megromlottak, és beleborzongok annak a napnak a kilátásába, amikor el kell tűnnöm ebből a világból. Fájdalommal tölt el a tudat, hisz az emberek örömére lettem teremtve, nem pedig a közönyükre. Ezért jöttem önhöz, kedves szerkesztő, aki nemcsak író, hanem művész is. Kérem, nézzen rám, és akadályozza meg a halálomat. A fürdőző nő.
A szobor valójában Lédát ábrázolja hattyúkkal a szökőkúton. A levél írásának idején a leplét lazán magához szorító római istennőnek a feje még megvolt, azóta már elvesztette, és végtagjai is csonkolódtak. A hattyúk egyikének nincs meg a nyaka, másik is sérült. Úgy tűnik tehát, hogy Léda kérése nem talált meghallgatásra, léte veszélyben van a Köztérkép adatbázisa szerint.
Bugizó Szabadság-szobor
A Szabadság-szobor, amely 1947 óta áll a Gellért-hegyen, és Budapest egyik legjellegzetesebb szimbóluma lett, 2024. október 11-én kelt életre, és pár órára kiszabadult a vasrácsok közül, amelyek június óta fosztják meg szabadságától. Egy drón- és lézershow keretében, a technológia segítségével ugyanis „megmozdították” a Gellért-hegyen magasodó szobrot, amely még táncra is perdült az égbolton.
Szenvedő anyából napfürdőző nő
Az 1932-ben felavatott Magyar fájdalom szobra nem csupán más helyeken bukkant fel kalandos élete során, de újjá is született. A gyermekei elvesztése miatt szenvedő női alak eredetileg a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezte. Alkotója a francia szobrász, Emile Guillaume volt, akinek művét báró Rothermere ajánlotta fel Budapest számára. A szobrot 1947-ben eltávolították a Szabadság térről, és ekkor történhetett a teljes metamorfózis: a bronzból készült női aktot 1948-ban a Margitszigeten, a Palatinus fürdő bejárata előtt állították fel újra, ekkor már Napfürdőző nő címmel. 1967-ben raktárba került, majd 1973-ban a balfi gyógyüdülő parkjában bukkant elő megint, ahol az utóbbi években egyre inkább kezdte visszanyerni eredeti témáját. Csakhogy aztán innen is mennie kellett, egyenesen Sopronba, ahol 2012 óta a gyógyközpont rehabilitációs részlegén látható.
A kalandos sorsú Raoul Wallenberg
A budapesti zsidók ezreit megmentő svéd diplomata emlékére 1949-ben szobor állítását tervezték a Szent István parkban, ám mivel Wallenberg időközben nemkívánatos személlyé vált, Pátzay Pál alkotását az avatás előtt eltüntették. Nem sokkal később egy debreceni gyógyszertár elé került a szobor, amely innentől fogva a „betegségek elleni küzdelmet” szimbolizálta, és senki sem tudhatta, hogy a neves diplomatáról van szó. A másolatát végül 1999-ben állították fel a Szent István parkban, és a debreceni eredeti is megkapta a Wallenberg nevet.
Életre kelt baba Budapest utcáin
Az animegao kigurumi egy japán művészeti forma, mely során az előadók hobbiból egy ember nagyságú baba bőrébe bújnak. (Érdekesség: a kigurumi cosplayerek, azaz filmszereplőt, regényhőst, rajzfilmfigurát alakítók 95%-a férfi és 5%-a nő, annak ellenére, hogy a legtöbb női karakter – derül ki a cosplayer cikkéből.) A kigurumi viselésének számos szabálya van, például csak olyan helyen vehetik le a maszkot, ahol csak és kizárólag a segítők vannak jelen, akik vigyáznak a cosplayer testi épségére, míg a jelmezt viseli. A maszkban nem szabad megszólalni, és arra is van javallat, hogy az előadó csak az adott karakterhez illő dolgokat végezheti a jelmezben. Nemrég Budapest utcáin is megjelent egy életre kelt baba, aki gesztusokkal kommunikált a járókelőkkel. A karakter bőrébe egy Mira nevű lány bújt, aki egy nyereményjátékon kapta a jelmezt, innentől kezdve pedig természetes volt számára, hogy életre kelti a babát a főváros utcáin.
A hibásan beszélő közlekedési lámpa
Ma már talán nem lepődünk meg azon, ha hangos közlekedési lámpák segítik a tájékozódást, amelyek nemcsak sípolnak, hanem egy géphang be is mondja, hogy pontosan hol áll a gyalogos, és mikor kelhet át a zebrán. Budapesten jelenleg több száz gyalogátkelőnél működik olyan távvezérlésű készülék, amely akkor ad hangot, ha a látássérült személy a saját távirányítójával bekapcsolja a berendezést. A legtöbb hangos jelzőlámpa a XI. kerületben, Újbudán található. De mi van akkor, ha hibásan beszél? Egyidőben a Szugló utca, Nagy Lajos Király útja kereszteződésben lévő lámpa volt igencsak tréfás kedvében: zöldre váltva azt mondta, hogy piros a jelzés, és csak a kereszteződés feléig adott hangos információt.
A kinézetét gyakran változtató pad
Néhány évvel ezelőtt az egész magyar sajtót bejárta a ferencvárosi pad története, amit egy héten többször is átfestettek. Először a szivárvány színeiben pompázott, majd a Fradi-szurkolók zöld-fehérre festették át, aztán újra szivárványszínt kapott, és megint zöld-fehéret, mígnem valaki barnára festette a padot, és egy cetlit is hagyott rajta a következő üzenettel:
Én csak egy pad szeretnék lenni. Ami jó mindenkinek. Neked is. Neki is. Nekünk.
A rakoncátlan, véleményét gyorsan változtató pad aztán megint szivárványszínű lett, és őröket is állítottak mellé, hogy végre pontot tegyenek az ügy végére. Az eset nyomán azóta időről időre előfordul, hogy a padok megunják az egyhangúságot, és színes jelmezt öltenek. Tavaly a Hajós utca egyik unatkozó padja döntött úgy, hogy kék színű lesz, banánmintával, ezzel is üzenve: ő nem akar semmit szimbolizálni, egyszerűen csak elege van a szürke hétköznapokból.
A beszélő Kossuth-szobor
Bár kakukktojásnak számít, hiszen nem Budapesten állították fel a beszélő Kossuth-szobrot, hanem a manhattani Riverside-on, magyar vonatkozása miatt mégiscsak be kellett kerülnie a gyűjtésünkbe. A Talking Statues nevű nemzetközi kulturális projekt keretében a szobor ugyanis hangot kapott, és beszél a járókelőkhöz – nemcsak angolul, hanem magyarul is. A New York-i Kossuth-szobor egyébként már 1928 óta áll, a hangját Réti Balázs színész kölcsönözte.
(Borítókép: Vaskapu utca – Fortepan)
