A régi és az új
Magyar Nagydíjról a Forma–1-gyel kapcsolatban 1986 óta beszélhetünk, ekkor nyitott meg a mogyoródi pálya. Ezt nagyjából mindenki tudja, ám azt már jóval kevesebben, hogy ezt pontosan 50 évvel előzte meg a legelső Magyar Nagydíj, amit a Ferencváros, Józsefváros és Kőbánya között elterülő hatalmas parkban, a Népligetben rendeztek meg. A futam pontos dátuma 1936. június 21. volt. Bár a Magyar Automobil Grand Prix is része volt a hivatalos versenyprogramnak, az év végi összesítésbe mégsem számított bele a futam.
Bernie Ecclestone, aki 2017-ig volt a FOCA, vagyis a Formula–1 autóverseny-sorozatot irányító cég első számú vezetője, 1983-ban érkezett Magyarországra, mert pár évvel korábban elhatározta, hogy szeretne az egyik szocialista országban is rendszeres futamot rendezni, és több irányban is tárgyalt ennek érdekében. A nagy hatalmú sportvezető végül hazánk mellett döntött, és persze szóba került a Népliget is mint helyszín, azonban a városkép az 50 évvel korábbi állapotokhoz képest alaposan megváltozott. A Fővárosi Tanács elsősorban környezetvédelmi okokból nem engedélyezte a versenyt a régi helyen, és hasonló okból utasították el a Városligetet.
Bár nem tudjuk, latba esett-e ez az ellenérv, de a szocialista táborban talán az sem festett volna túl jól, ha ugyanott rendezik meg a versenyt, ahol a Horthy-korszakban tartották. Így más irányokba kezdtek keresgélni, és ekkor került a képbe a Budapesten kívül, de ahhoz közel eső Mogyoród melletti homokos terület. Ahol 1985-ben indultak el az építési munkálatok, 1986 augusztusában pedig már le is zajlott az első futam. A második, vagyis inkább az újra első Magyar Nagydíjon bár Ayrton Senna indult a legjobb pozícióból, a versenyt végül Nelson Piquet nyerte meg.
Volt egyszer egy autóverseny
A Királyi Magyar Automobil Club (KMAC) még 1935-ben szerezte meg az Automobil Clubok Nemzetközi Szövetségének (AIACR) támogatását ahhoz, hogy megrendezhessék az első hivatalos magyar nagydíjat. 1936 februárjában jelölték ki a verseny helyszínéül a Népligetet, majd tavasszal megkezdődtek a felújítási munkálatok. A verseny eredeti időpontjául a májust jelölték ki, ám végül egy hónappal eltolták a futamot.
Három csapat nevezett be, 3-3 versenyzővel: a német Auto Union, a szintén német Mercedes-Benz és az olasz Scuderia Alfa Romeo. Az utolsó pillanatban három versenyzővel az olasz Maserati és eggyel a Ford Special is beszállt, az Alfa Romeo pedig négy versenyző rajthoz állítását helyezte kilátásba. Végül összesen 11 versenyző vágott neki a futamnak, amikor eldördült a startlövés (a Ford kihagyta a versenyt, a Maserati pedig csak egyetlen versenyzőt vetett be).
Az autóverseny óriási közösségi eseménynek számított, nagyjából 90 ezer ember gyűlt össze a pálya körül, hogy a tribünökről és az állóhelyekről kövessék a futamot. Egy jegy másfél-két pengőbe került, a jegyüzérek azonban ennél is többet kértek érte. A versenyre a kor neves személyiségei közül is sok kilátogatott, köztük Horthy Miklós kormányzó, aki az autósportok nagy szerelmese volt. A lapok már hetekkel korábban hosszú és általában lelkendező cikkekben írtak a közelgő sporteseményről, a szabályokról, a versenyzőkről, az őket indító csapatokról, illetve arról, mi is történik majd a verseny napján, illetve az azt megelőző időszak alatt.
Az Esti Kurír másnap így számolt be az eseményekről:
Tegnap, vasárnap futották le hatalmas nemzetközi részvétellel az első magyar Grand Prixet. Kívánni nem lehetett volna szebb időt! Már fél 9 órakor a Népliget egész környéke hangos volt a kifelé vonuló emberek ezreitől. A verseny előtt látható volt, hogy a rendőrség a helyzet magaslatán áll. A nagy verseny valóban minden zavaró incidens nélkül zajlott le. A népligeti pályán a KMAC egész vezérkara Andrássy Mihály gróffal és Landauer Eduárd dr. vezértitkárral, meg Lazarus Lajos főintézővel az élén dolgozott azért, hogy a verseny minél tökéletesebben sikerüljön.
10 órakor állítják fel a versenygépeket a start sorrendjében, ezután a szerelők ellepik a gépeket, amelyeken még mindig találnak javítani valót. Pontban fél 11-kor már minden ülőhelyet elfoglalt a közönség. Megtelt már ekkor a meghívott vendégek dísztribünje is. Megszólal a megafon és felhangzanak a magyar, olasz és német himnuszok.
A magyar Himnusz hangjai ismét felcsendülnek, mikor megérkezik a kormányzó. Eldördül az ágyúlövés és Szendy Károly polgármester Delmar Walterrel elindítja a 11 gépből álló mezőnyt.
Fülsiketítő sivitás, berregés. Tizenegy hatalmas, erős gép a sikerült start után elindul. A hatalmas gépek közvetlenül egymás mellett robognak el a célegyenesben.
A verseny összesen 140 000 pengőt emésztett fel, és arra a pár napra mintegy 2500 embernek biztosított munkát. A pálya 5 km hosszú volt, és 50-szer kellett körbemenni rajta. Ez végül – 110 km/h átlagsebességgel – mindössze két autósnak sikerült. A Maserati színeiben rajthoz álló magyar Hartmann László sokáig sereghajtóként haladt, ám végül (44 kör teljesítésével) a hetedik helyen zárta a futamot.
A Grand Prix-t az Alfa Romeo versenyzője, Tazio Nuvolari, vagyis A Repülő Mantovai nyerte meg, aki 2 óra 14 perc alatt teljesítette a távot. Őt két Auto Union-os versenyző követte, akik közül csak a második helyre beautózott Bernd Rosemeyer teljesítette mind az 50 kört.
Egy verseny utóélete
A verseny időpontja egybeesett a kor neves filmrendezője, Rodriguez Endre magyar–bolgár koprodukcióban készült, Alkalom című filmjének forgatásával, és a stáb élt is a lehetőséggel. A Karády Katalin, Csortos Gyula, Bilicsi Tivadar és Somlay Artúr szereplésével készült mozi egyik fontos kulcsjelenetét itt, a versenyen vették fel.
Manapság már csak a szépre emlékezünk, ám a rendezvény a botrányoktól sem volt mentes. A verseny óriási anyagi bukta volt, hatalmas ráfizetés, nagyjából 100 ezer pengő volt a deficit. Még a rendőrök is vizsgálódtak az ügyben, felmerült ugyanis a jegyhamisítás gyanúja, ám végül nem járt eredménnyel a nyomozás. Pedig azt is megállapították, hogy a nézőszám ellenére feltűnően kevés állójegyet adtak el, így biztos, hogy nagy tömegek jutottak be ingyen, annak ellenére, hogy az esemény idején az egész Népligetet drótkerítéssel vették körbe.
A Magyar Nagydíjnak azonban nem ezért nem lett folytatása. Bár a Forma–1 1939-ig kitartott, ám ezt követően a háború kitörése miatt már lehetetlenség volt megtartani. 1946-ban merült fel a sorozat újraindításának ötlete, melyre végül 1950-ben került sor. 1986 óta pedig, amint arról ejtettünk már szót, a száguldó cirkusznak mi, magyarok is a részesei vagyunk.
Miért nem a Népliget?
Amikor a 80-as években Ecclestone Magyarországra látogatott, több helyszín is felmerült, hiszen a FOCA vezetője első körben városi versenyt szeretett volna kialakítani, ugyanis nagyon bejött neki Budapest. Több helyszín mellett a Városligetnek és a Népligetnek volt nagy esélye, pláne hogy ott már korábban is rendeztek motor- és autóversenyeket, ralikat. Persze nyilvánvaló, hogy autósportszempontból már mindkettő felett eljárt az idő, így komoly átalakításokra lett volna szükség, nem beszélve a közben a figyelem középpontjába került környezetvédelmi szempontokról.
A Népligetben legalább 600 fát ki kellett volna vágni, hogy a versenypálya megépülhessen, az aljnövényzet pedig gyakorlatilag teljesen kipusztult volna. Nagyobbak lettek volna a költségek is, mert nemcsak a pályát kellett volna megépíteni, hanem a környék infrastruktúráját is rendezni kellett volna a közönség kényelme és igényei okán. Közben mind a hatóság, mind a környezetvédők tiltakoztak, így a Népliget végül elesett, ahogy a Magyar Nagydíj fővárosban való megrendezésének ötlete is. Ha manapság szeretnénk megnézni egy-két fotót az egykori versenyről, érdemes beülni a kőbányai Hangulat borozóba, melynek a helytörténeti falán látható rengeteg fénykép között néhány erről a versenyről is szerepel.
Forrás:
- Pálinkás János: Ezen múlt, hogy nem a Népligetben van a Forma-1,jozsefvarosiujsag.hu
- Sarnyai Benedek: Bejártuk az első Magyar Nagydíj helyínét: Népliget, 1936,Magyar Krónika
(Borítókép: Horváth József - Fortepan)
A cikk az Arcanum Újságok felhasználásával készült.
