Az adventi koszorú csak nagyjából 200 éve része az ünnepi felkészülésnek, van azonban egy ennél sokkal régebbi, ezeréves szokás, amely csak Közép-Európában maradt fenn. Lengyelországban, Csehországban, Erdélyben és Magyarországon is népszerű, gyönyörű népénekek kapcsolódnak hozzá, de Ady Endre, Juhász Gyula és Fekete István egy-egy művében is megjelenik.
Mi is voltaképp a katolikusok hajnali adventi miséje, a roráté?
Az elnevezés a mise latin nyelvű kezdősorára utal, amikor egy csodás gregorián dallam csendül fel: Rorate caeli desuper, vagyis Harmatozzatok, egek, onnan felülről. Az énekben szereplő ószövetségi idézet Jézus eljövetelét ígéri, így kapcsolódik az adventi várakozáshoz.
Kezdetben egészen másképp festett az ünnepi felkészülés, a témáról ezt a rövid videót ajánljuk. A roráté a 7. század körül jelent meg, majd terjedt el egész Európában. A szép szokás később elhalt, de az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén, így Magyarországon is megőrződött. A szertartás lényege az egyszerűség volt, ám a magyar hagyományok olyan erősek voltak, hogy a Szentszék külön engedélyével a pannonhalmi és az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye évtizedeken át díszesebb, a hazai tradícióknak jobban megfelelő módon tarthatta meg a miséket. A szertartás szövegét később a vatikáni zsinat szabályozta, ekkor nyerte el a roráté a mostani szövegét.
Adventi énekekkel készülhetünk: A hajnali misék kínálta lelki felkészülés fontos állomása a december 17-től 24-ig tartó időszak, mikor a betlehemi történet, Jézus születése kerül a középpontba. Ekkor éneklik az Ó-antifónákat, azokat a gregorián énekeket, amelyek Ó felkiáltással kezdődnek, és azon a hét néven szólítják a Megváltót, amelyeken az Ószövetségben szerepel.
A változó szokások ellenére a roráték rendkívül összetett szimbólumrendszere már több mint ezer éve szólítja meg karácsony előtt a hívőket. Magyarországon a Mária-tisztelet miatt is különös jelentősége van a Megváltó születésére való várakozásnak. Az alkalmat régen angyalos vagy angyalmisének is hívták, mivel nagy szerepe volt a szertartásban az Úrangyala imádságnak, ami annak az angyalnak a szavait idézi fel, aki megjelent Máriának és megjövendölte Krisztus születését.
Jézust a Bibliában sokszor hasonlítják a fényhez, a világossághoz. Mivel éppen karácsony előtt van a téli napforduló, amikortól ismét hosszabbodni kezdenek a napok, a természet változása is rímel az advent és a közelgő ünnep üzenetére. A misék általában reggel 6-kor kezdődnek, és már világosban érnek véget, így szintén felidézik a sötétség-világosság jól ismert szimbolikus jelentését. Bár sokunk számára nehéz elképzelni, hogy emberek százai indulnak el reggelente, még lámpafényben, a hideg utcán a szertartásra, talán a természet és a vallási üzenet összhangja is közrejátszik abban, hogy a roráték nagyon népszerűek. Legtöbbünknek karácsony előtt kevés ideje nyílik az elcsendesedésre, erre pedig különösen jó alkalmat kínálnak ezek a reggeli misék, amelyek a városnak is egy egészen más arcát mutatják meg, a karácsony előtti rohanás és a hömpölygő tömeg helyett csendesen sétálva éppen az ébredés pillanatát kaphatjuk el.
Ha nem szeretnénk templomba menni, akkor is érdemes az adventi időszak alatt legalább egyszer-kétszer korábban felkelni és élvezni a nyugalmat, ha pedig érdeklődünk ez iránt az ezeréves hagyomány iránt, akkor Budapest legtöbb katolikus templomában várnak bennünket. Rorátéval, utána pedig kávéval, vendégséggel indíthatjuk a napot a Jézus Szíve Jezsuita Templomban (reggel 6-tól) és a Szent Imre Plébánián (reggel fél 7-től). Könnyen megközelíthető a belvárosi ferences templom (a Ferenciek terén), ahol szintén van roráté mise reggel 6-tól. A felemelő lelki élményt pedig Budapest legszebb templomaiban is biztosítják, ahová ezekre az alkalmakra ingyenesen lehet bemenni. A Mátyás-templomban reggel 6-kor kezdődik a szertartás, és bár nem kifejezetten roráté, reggelente 7-kor a Szent István-bazilikában is részt vehetünk a misén.
Források:
(Borítókép: Koncz Márton - We Love Budapest)
