Ez az a hely, amiről minden budapesti – és persze turista – hallott már, ugyanis egy kupacban megtalálható itt számos bulihely (emiatt a helyiek körében amolyan no go zónaként él), ám ez a 20. század elején épült komplexum egyáltalán nem a szórakozni vágyó fiataloknak épült.

Az biztos, hogy a főváros legismertebb átjáróháza a Gozsdu-udvar, és habár ma leginkább a szórakozás fellegváraként él a fejünkben – amit a turisták és a bulizó fiatalok miatt sokszor inkább elkerülünk –, a 20. század elején még utcai árusok tömkelege várta a pesti polgárokat a félhomályos árkádok alatt. A Király utca és a Dob utca közötti Gozsdu-udvar történetéhez az is hozzátartozik, hogy évtizedekkel a névadó mecénás halála után épült fel.

Budapest egyik legérdekesebb épületegyüttesét Gozsdu Manónak, jobban mondva az általa létrehozott Gozsdu Alapítványnak köszönhetjük, akik egy 7 épületből és az azokat összekötő 6 udvarból álló komplexumot építtettek Pest zsidó negyedében. A házakat Czigler Győző tervezte, aki akkoriban elég sokat kísérletezett azon, hogyan lehetne olyan bérházakat tervezni, ahol minden lakás egyenrangú, és elkerülhető a zsúfoltság érzése. Erre lett megoldás az átjáróházas koncepció, ahol a belső terekről, udvarokról minden lakás közel egyenlő fényhez jut. Ez a koncepció annyira jól sült el, hogy a Gozsdu-udvar végül

a főváros leghosszabb átjáróháza is lett.

A névadó mecénás

Gozsdu Manó egy gazdag román család leszármazottja volt, akik még a 19. században települtek át Erdélyből Pestre, de ennél sokkal érdekesebb, hogy Manó amolyan híd volt a magyarok és a románok között. Bár anyanyelve a román volt, magyarul írt verseket, román és magyar népdalokat gyűjtött, és a korszak jól ismert személyeivel ápolt barátságot – így Deák Ferenc, Vitkovics Mihály, a Kisfaludy testvérek vagy Virág Benedek.

Irodalmi karrier helyett ügyvédként futott be, vagyonát leginkább abból szerezte, hogy büntetőügyekből mosott ki arisztokratákat, illetve rablógyilkosok ügyvédje volt. Emellett persze jótékonykodott is: támogatta a román ortodox egyházat, illetve a magyarul beszélő, görögkeleti ortodox román diákokat is. Mivel gyermeke nem volt, minden vagyonát jótékony célokra ajánlotta, és létrehozta a Gozsdu Alapítványt – ők voltak azok, akik évekkel később felépíttették a Gozsdu-udvart.

A passzázsos épület ma már kuriózum