Örök kérdés, hogy mi a helyzet a Biodómmal, és milyen sors vár rá, mert ez a furcsa, buborékszerű épület évek óta áll félbehagyottan az Állatkertben. Szerencsére a Főváros az elmúlt időszakban megtalálta a módját, hogyan lehet mégis hasznosítani.
Annak ellenére, hogy folyamatosan fejlődik a város, és mindig adnak át itt-ott egy újabb lakóparkot vagy irodanegyedet, vagy bejelentenek egy nagyobb volumenű beruházást, mégis vannak olyan projektek, amik különféle (általában anyagi vagy politikai) okok miatt megfeneklenek. Ez a helyzet az Állatkertbe tervezett Biodómmal is, ahol minden budapesti indulatosan kapja fel a fejét az épület emlegetésekor. Most úgy tűnik, hogy a hosszas üresen álldogálás után a Főváros és az Állatkert
ideiglenesen a belső tereit végre tudja hasznosítani, bár még így is kérdéses, hogy elkészül-e valaha.
Az elmúlt egy évben történt némi előrelépés a Biodóm életében, noha inkább a „kreatív hasznosítás” terén, ahogy Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes fogalmazott a HVG-nek. Nemrég jelentették be, hogy ez lesz a szeptember 20-án nyíló World Press Photo kiállítás otthona, a kültéri kifutóin augusztusban jelentek meg az állatok (bivaly, teve és szürke marha) átmenetileg, de volt már itt fényművészeti kiállítás télen, míg májusban lakhatási konferenciát rendeztek.
Az Állatkert korábbi igazgatója, Persányi Miklós elképzelése szerint itt a miocén Budapest, vagyis
A 20 millió évvel ezelőtti Kárpát-medencei állat- és növényvilág elevenedett volna meg nagyjából 1400 fatermetű növénnyel és egy kisebb elefántcsordával,
sőt, a főváros lakói számára ez egy különleges közösségi tér lett volna, amolyan „extra szolgáltatásként” – 2015-ben még így nyilatkozott az Építészfórumnak az igazgató. A többség már ekkor túlzónak tartotta a projektet, ami jelenleg is csak viszi a pénzt, fenntartása pedig nyűg – leginkább a Fővárosnak (tulajdonos) és az Állatkertnek (üzemeltető), ugyanis az állam 2019-ben kiszállt az egészből. Megpecsételve ezzel a Biodóm sorsát, melynek létrejötte valójában sosem volt Budapest álma, befejezése mégis rá maradt.
A költségek már a 2015-ös bejelentéskor is magasnak számítottak, de az évek során irreális magasságokig emelkedtek, a befejezésre pedig valójában senkinek nincs pénze, ami ma már nagyjából 90-100 milliárd is lehet. Az anyagiak már tíz éve is felmerültek, csak akkor még a fenntartás miatt – ami ma szintén tízmilliókba kerül havi szinten Budapestnek. Még úgy is, hogy a temperálást a Széchenyi fürdő termálvizével oldanák meg. Ez volt egyébként az indok, amiért anno Persányi belevágott a projektbe, amiről úgy vélekedett, hogy „ha nem lenne itt ez az energia, akkor nagyon erősen azon gondolkodnék, hogy ne ezt találjuk ki, mert a Biodóm fajlagos fenntartása költséges”.
A Biodóm egy része valójában már kész van: beüzemelték a kiszolgáló infrastruktúrát és az energiahatékony gépészetet is, ám az állatkertészet még hiányzik a 17 ezer négyzetméteres épületből. Kérdésünkre Bősz Anett főpolgármester-helyettes elmondta, hogy az épület jelenlegi fázisát
„leginkább úgy lehetne jellemezni, mint egy szerkezetkész házat, ami működtethető, de a berendezés kompletten hiányzik.”
Magyarul: még nincs berendezve az épület, hiányoznak a műsziklák, a kifutók, a talaj, a növényzet, a vízesések, a csobogók, illetve a látogatók komfortja. 2023 tavaszán, amikor a Qubit bejutott a Biodómba, épp a 7 méter mély, cápák, ráják és egyéb őshalrokon vízi lények otthonául szolgáló medence terheléses próbája volt, úgyhogy láthatták, milyen az, amikor 3 millió liter víz van a medencében.
Az épületen belüli építési munkálatok teljesen leálltak. Ha van is épp valamilyen munkálat, „az azért van, mert a Biodóm hibalistája nagyon hosszú volt, az Állatkert jelenlegi vezetése gőzerővel vetette bele magát abba, hogy ezt minél hamarabb zsugorítsa a lehető legkisebbre” – magyarázta kérdésünkre Bősz Anett. Bár 2023-ban a szakemberek úgy saccolták, hogy jó esetben 3 évre van még szükség, hogy a Biodóm belül is elkészüljön, ma már teljesen bizonytalan a jövője, a befejezés Bősz Anett szavaival élve „attól függ, hogy a kormány hajlandó-e végre biztosítani az ehhez szükséges forrást”.
Maga az épület fontos lenne a szakmai munka kiegészítéseként,
hiszen az Állatkert mai területe már nagyon kicsi, míg „a modern állatjóléti szabályok és a látogatói élmény mind több helyet kívánna, emiatt is fontos fordulat, hogy állatok költöztek a Biodóm külső kifutóiba”.
Meglehet, hogy a grandiózus elképzelésekből, Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb akváriumából, az állatseregletből és a turistákat vonzó attrakciókból semmi nem lesz, hiszen még tízmilliárdok kellenének a befejezéshez. Addig is öröm az ürömben, hogy az épületet bizonyos időnként különféle eseményeken birtokba vehetik az emberek, illetve ezekkel a hasznosításokkal az Állatkert és a Főváros is jól jár, hiszen bevételt termelnek, amit a Biodóm fenntartására fordíthatnak.
(Borítókép: Polyák Attila - We Love Budapest)
