Idén nyitotta meg kapuit a VIII. kerületben a Dankó utcai közösségi udvar, ahol a kertészkedéstől a kézműveskedésen át a sportolási lehetőségekig szinte bármit csinálhatunk. De legfőképpen együtt lehetünk, így erősítve a közösséget.
Bár ez nem verseny, de tapasztalataink szerint az egyik kerület, ahol a leghatékonyabban és legkövetkezetesebben építik ki a helyi közösség tereit, kertjeit, és ezeken keresztül magát a közösséget erősítik, az a VIII., vagyis Józsefváros. Ebben a folyamatban, az elképzelések meg a tervek kitalálásában és megvalósításában pedig a kerületi önkormányzat szervezete, a RÉV8 jár az élen. Ahogy magukról állítják (teljes joggal):
„Olyan kérdésekkel foglalkozunk, melyek mindenki életét nap mint nap befolyásolják, de nem feltétlenül szembetűnőek, azaz azzal, hogy mitől lesz egy város élhetőbb és szerethetőbb.”
Az idén – egyelőre amolyan igényfelmérő és kísérleti jelleggel – megnyitott Dankó udvar is az ő ötletük alapján született, mondhatni, a gyermekük, és ha van valami, ami jelképe lehet a fentebb ismertetett folyamatnak, akkor ez a közösségi tér tökéletesen betöltheti ezt a szerepet. Amikor ott jártunk, az összegző tapasztalásunk az volt, hogy egyfelől megszállt bennünket a nyugalom, másfelől pedig mérhetetlenül sajnáltuk, hogy mennünk kell tovább ahelyett, hogy egy könyvvel a kezünkben egy árnyas pontján az udvarnak kényelembe helyeztük volna magunkat az egyik babzsákban vagy kerti nyugágyban.
A Dankó utcai udvar hatalmas, és évek óta üresen, pontosabban kihasználatlanul, elhanyagoltan áll. Mint az ilyenkor lenni szokott, vonzotta a kétes és balhés alakokat, nem szívesen ment el mellette az ember. Aztán néhány évvel ezelőtt egyszer már történt törekvés arra, hogy valamit kezdjenek vele: kialakítottak benne egy sportpályát. Ám mivel az udvart házak ölelik körbe, a lakókat – akik közül nem kevesen dolgoznak több műszakban, és ezért van, hogy napközben alszanak – egy idő után zavarni kezdte a folyamatos hangzavar, így az udvart ismét bezárták.
Szerencsére azonban a történet nem ért itt véget, merthogy a RÉV8 munkatársai továbbra is látták a területben a lehetőséget, a potenciált, és nem engedték el a helyszín hasznosításának ötletét. Pláne hogy a közeli Mátyás téren akkor már évek óta sikeresen működött egy hasonló, bár inkább művészeti fókuszú közösségi tér, a Kesztyűgyár, így okkal gondolhatták, hogy a Dankó utcai udvar is hasonló, jó sorsa juthat. Megvizsgálták a lehetőségeket, felmérték az igényeket, és ajtóról ajtóra járva keresték meg a kerület, a környék lakóit. Végül mindezek alapján kovácsoltak tervet, amit idén végre megvalósítottak.
Az első dolog, ami szemet szúr, amikor belépünk a kapun, hogy milyen nagy a terület, ráadásul az egész nem is látszik azonnal, csak, amikor beljebb sétálunk. Felülről szemlélve talán egy ormótlan L betűre emlékeztet az egész, aminek a rövidebb szára jóval vastagabb, mint a hosszabb, ami szintén nem keskeny. És hogy mit lehet itt csinálni? Szinte mindent, amit csak egy kertben lehet, talán még többet is annál, de persze vannak szabályok is, amiket be kell tartani.
Mivel sok gyerek jár az udvarba, bent nem lehet sem dohányozni, sem alkoholt fogyasztani. A környéken élők nappali nyugalma miatt a sportpályán a labdajátékok (kosárlabda, foci) csak délután 4 és este 8 óra között lehetségesek. Az udvar nem 24 órában üzemel, hanem reggel 8-tól este 8-ig van nyitva (kivéve, amikor kertmozizás van, ilyenkor tovább). Az udvar rendjére egy biztonsági őr felügyel, és mindig van egy vagy két házigazda is szolgálatban, akik egyfelől locsolják a kertet, másfelől mindennapi rutinfeladatokat látnak el, és tőlük lehet sporteszközöket, társasjátékokat és bármit kérni.
Bár az udvar alapvetően zöld volt, a hely kialakítása során telepítettek további növényeket is, ettől pedig a kert kapott egy kis buja hangulatot. A Dankó udvar egyébként amolyan összefoglalása egy közösségi térnek, merthogy szinte minden van, ami egy közösségi térben lenni szokott. Csak míg máshol mindössze egy-két elemmel operálnak, addig itt – mivel van rá hely – szinte mindennel. A sportpályát már említettük, ennek egyik végében piknikezőhely van kerti sütővel, a másik végében pedig közösségi kert ágyásokkal, melyek mindegyikének megvan a gazdája és gondozója.
A pálya mellett egy nagyobb füves-fás placc van padokkal és nyugágyakkal meg a központi épülettel, aminek a teteje ad némi árnyékot. Áll itt egy pingpongasztal, meg lehet tollasozni, sakkozni, társasjátékozni, sőt még könyvet is lehet kérni. Az udvar programokat is kínál: a kertmozizást a sportpályán tartják, piknikhangulatban, pokrócokra telepedve, és mindenféle kézműves-foglalkozások, workshopok is vannak, sőt edzések is, a focitól a jógán át a tajcsiig. A jelek arra mutatnak, hogy a közösségi udvar ötlete bejön, mert a környékről elég sokan keresik fel nap mint nap. Idősek, kisgyerekes anyukák, családok, baráti társaságok, attól függően, hogy mi a program.
A Dankó udvar egyelőre októberig tart nyitva, aztán az őszi-téli hónapokra bezárnak, és közben összegzik a tapasztalataikat, hogy jövőre már ezek alapján tudjanak újranyitni. Egyébként meg hosszú távon az a terv, hogy egész évben nyitva legyenek, de ennek megvalósításán még dolgoznak, meg egyéb fejlesztési terveik is vannak, egyelőre azonban csak annyira jutottak, amennyi látható is. Persze ez sem kevés, sőt elég sok, pláne hogy az idei még csak tesztév. De szemmel láthatóan jó úton haladnak afelé, hogy a környék fontos, megkerülhetetlen és kedvenc közösségi terévé váljon a Dankó udvar.
Elérhetőségek
Dankó udvar
