Mindenki jól jár: rehabilitálják a Mocsáros területét, és egy közparkot is kialakítanak mellette

A Gladiátor utca – Aranyhegyi út – Határ út közötti terület valaha a Duna mellékága volt, ez a budai oldal legnagyobb természetközeli állapotban megmaradt lápos, mocsaras élőhelye, ahol olyan védett állatok élnek, mint a szürke gém, a zöld küllő, a nádi tücsökmadár vagy a kék futrinka, de védett növényekben is bővelkedik. A Mocsárost az eltelt években a helyi civilek (Aquincum-Mocsáros Egyesület) tartották rendben, ők alakították ki az itt található tanösvényt is – ezt pár éve mi is bejártuk –, ennek ellenére jelenleg is vannak itt illegális, félillegális házak, kertek, illetve illegális marhapásztorkodás is. A vizesélőhely-rehabilitáció során nekik előbb-utóbb menniük kell, de fontos megjegyezni, hogy a főváros itt nem a kilakoltatásban, hanem a segítségnyújtásban gondolkodik: a lakókkal, civilekkel és segélyszervezetekkel közösen keresnek megoldást a lakhatásra.

Régóta tervezik a fejlesztését

A városban lévő zöldterületek legalább annyira fontosak, mint a nemzeti parkok, így ezek védelmére, fenntartására vagy épp rehabilitációjára egyre jobban figyelünk. Az eltelt időszakban Budapesten is több zöld- és parkfejlesztés történt, köszönhetően a főváros Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akciótervének, a Radó Dezső Tervnek, amelynek célja a budapesti zöldfelületek növelése, és amelyben nemcsak a parkokkal foglalkoznak, hanem azokat a területeket is kijelölik benne, amiket érdemes lenne védeni. A Főkert egykori vezérigazgatójáról elnevezett tervben persze sokkal komplexebb célokat tűztek ki, erről bővebben a terv oldalán olvashattok.

Ezek a Mocsáros vizesélőhely-rehabilitációja, a Tétényi-fennsík természeti értékeinek helyreállítása, valamint az Őrmezei rétek védetté nyilvánítása. Ennek köszönhető az is, hogy az óbudai Mocsáros területén sikerült újabb 51 hektárt védetté nyilvánítania a fővárosnak még áprilisban, illetve hogy megindulhattak a konkrét lépések a környezet helyreállítására.

Ehhez kötődik egy 13 hektáros ökologikus közpark kialakítása is, hiszen sokan járnak arrafelé, használják a területet, de vannak olyan dolgok, amelyeket nem lehet egy természetvédelmi területen csinálni, például póráz nélkül kutyát sétáltatni. Így a jövőben egymás mellett létezhet majd egy közpark és egy védett terület. Tavasszal indult a park tervezése, amibe a civileket, környékbelieket és a területhasználókat is bevonják, ők a május 27-i workshopon, illetve a Mocsáros projektoldalán a kommentszekcióban tehetnek javaslatot a tervezőknek.

A Mocsáros fejlesztése nem új keletű: 2021-ben már volt egy fejlesztési koncepció, amelynek célja volt, hogy a területet többen vegyék igénybe, megtartsák a természeti értékeit, rehabilitálják az élőhelyet, kialakítsanak egy pihenőparkot, valamint csökkentsék a beépíthető területet. A vizes élőhely jelenlegi helyzetéről és a jövőbeni tervekről Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a Szabad Vonalzó által készített videóban mesélt bővebben, amelyből kiderül, hogy

így újra létrejöhet itt az egykori lápos élőhely. A természetvédelmi terület rehabilitációjában pedig a LIFE-program forrásai mellett a hódok is segíteni fognak, hiszen ők a hódvárakkal felduzzasztják majd a Schäffer-árok vizét, így pedig újra létrejöhet a lápos élőhely.

A fejlesztés és a rehabilitáció persze nem megy egyik pillanatról a másikra, rendezni kell az ott élők utáni terepet, az invazív növények helyett őshonosakat kell betelepíteni, az akácból és zöld juharból (ezek invazívok) álló erdőt foltokban fogják őshonos (éger, kőris, fehér nyár) fafajokra cserélni, de arra is még keresik a legjobb módszert, hogy a vizeket itt helyben tudják hasznosítani. Mindemellett a közpark tervezése is zajlik – ebbe, ahogy már fentebb írtuk, a környéket használók is beleszólhatnak –, mi pedig kíváncsian várjuk, hogyan nyeri vissza egykori szépségét a főváros egyik legértékesebb vizes élőhelye.

Forrás: Szabad Vonalzó

(Borítókép: Jász Annamária – We Love Budapest)