Ha igazán egzotikus, ugyanakkor tradicionális ízekre vágyunk, és a komfortzónánkból sem félünk kilépni, akkor Budapesten két helyen érdemes keresgélni: a Monori úti ázsiai piacon vagy a Népszínház utca környékén. Mi most az utóbbiban találtunk egy pár négyzetméteres gyöngyszemet, a Kabul Bahart.
A Népszínház utca mindig lenyűgöz minket. Ha nem futunk bele semmilyen abszurd jelenetbe a Blahától pár száz méterre, és van időnk nézelődni, akkor attól esik le az állunk, hogy hogy lehet egymás mellé építeni ennyi gyönyörű szecessziós és art deco épületet, és hogy lehet aztán pusztulni hagyni őket?
Ugyanez a kérdés motoszkált a fejünkben múlt héten, amikor egy teljes estén át figyeltük a Népszínház utca 27-es számot a szemben lévő kiskocsma teraszáról azon gondolkozva, hogy vajon mi lehet a története ennek az egykor gyönyörű, de még mindig nagyon impozáns, New Orleans-i és párizsi bérházakat idéző, ritkaságszámba menő, külső gangos épületnek, amikor feltűnt egy egészen abszurd kis helyiség a ház aljában.
Az egykori söröző lekopott felirata (Eldoao Sorrzo) mutatja, hogy valamikor klasszikus kocsma volt itt, de a múltat őrző faldarabon az is látszik, hogy gíroszt is árultak már ezen a pár négyzetméteren. Hogy most épp egy afgán büfé üzemel benne, azt csak az ajtó melletti tábla árulja el. Mivel egyáltalán nem tudtuk hova tenni a jelenséget, nem volt más választásunk, mint bemenni és megnézni – és bár a közeli záróra miatt már limitált volt a kínálat, az első harapás után tudtuk, hogy ide visszajövünk.
Egy szimpla hétköznap, ebédidőben tértünk vissza, hogy a teljes repertoárból tudjunk szemezgetni. A kínálat egyébként nem túlságosan széles, de ahhoz képest, hogy egy one man show, elég tisztességes mennyiségű étel van a pultban. A menü egytálételekből, szószos húsokból, kebabból és előételekből áll, de van egy desszert is.
A tulajdonos, Khairi 2012 óta él Magyarországon, a kifőzdét azonban csak négy éve nyitotta. Mint mondja, az első két évben kevés magyar tért be, aztán a helyiek megszerették, és ma már jó pár törzsvendége van a környékbeliek közül, magyarok és külföldiek egyaránt.
Khairi törve beszéli a magyart, így az élete nagyregényét nem kérdeztük meg tőle, de annyira azért pörgeti a nyelvet, hogy az ételekről meséljen. A kabuli rizs hivatalos neve kabul pulao: ez az afgán nemzeti étel, ami rizsből, karamellizált répából és mazsolából áll. Ennek van sima, csirkés és báránygombócos változata is. Szintén rizses étel a shola – hússal vagy hús nélkül –, ami egy lencsés-rizses egytálétel, kicsit az indiai biryanikhoz hasonlít állagban és fűszerezésben.
Ezt önmagában is fogyasztják, de mi most egy napi különlegességnek számító csicseri-lencse curryt ettünk mellé, ami nem volt az étlapon, illetve egy báránykebab néven futó húspogácsát. Ez ránézésre egy diszkontáruházlánc saját márkás hamburgerhúsára emlékeztet, ízre viszont a város egyik legjobb darabja, ami kenterbe veri az összes gíroszozó mindenféle húsát ártól és lokációtól függetlenül. A pultban van még afgán biryani, egy bárányfasírt néven futó, egyébként rendkívül guszta szószos minihúspogácsa és egy csirkepörkölt jellegű szaftos húsos étel is.
A vendégek nagy része a főétel mellé bolanit is kért. Úgy tűnik, hogy ez az afgán konyha másik nagy kedvence, a töltött és olajban kisütött lapos lángosszerűség, amit sütés előtt krumplival, póréhagymával vagy valamilyen hússal – jelen esetben csirkével vagy báránnyal – töltenek. A bolani láthatóan nagy favorit a Népszínház utcában, Khairi nem győzi sütni az újabb és újabb rendeléseket. Egyébként nem csoda, a fűszeres, pikáns bárányraguval töltött sült háromszögek izgalmasak, laktatóak és kellően egzotikusak is.
Végezetül még a desszertet is kipróbáltuk: a jalebi nem egy afgán specialitás, de ők is nagyon gyakran eszik a bő olajban sült, cukros-kardamomos sziruppal locsolt, palacsintatészta-szerű masszából készült édességet.
A Kabul Bahir legnagyobb erénye, hogy ugyan nem tudjuk, hogyan főz egy afgán nagymama, de pont ilyennek képzeljük el az ebédet nála. Az ételek egytől egyig frissek, helyben készülnek, és annyira otthonos jellegük van, mintha vendégségbe érkeztünk volna. A tulajdonos-szakács a szemünk előtt nyújtja a bolanikat, és őszintén megmondja, hogy melyik étel sikerült aznap igazán jól, és melyik kevésbé. Nem mellesleg ár-érték arányban is nagyon rendben van, kifejezetten Covid előtti árakért adnak jó nagy adag ételt. Szóval, ha legközelebb a Blaha környékén kerestek valami házias, mégis izgalmas, egzotikus ízt, akkor irány a Népszínház utca – mi biztosan nem utoljára mentünk hozzájuk.
ELÉRHETŐSÉGEK
Kabul Bahar
- 1081 Budapest, Népszínház utca 27.
