Keresés EN

Látnivalók és kultúra

A kalózokat és a katicákat Darth Vader mosta le a színről – Ezek a legmenőbb retró farsangi jelmezek

A farsang, a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszak nem a vallási szokásokról, hanem a hatalmas buliról és ez ehhez kapcsolódó néphagyományról szól a világ minden táján. Persze nem hasonlíthatjuk a riói karnevált, mondjuk, az óvodai farsanghoz, azért sem, mert legtöbbünknek csak az utóbbiban volt része. Képgalériánkban összeválogattuk, hogyan farsangoltunk az elmúlt száz évben.

A farsangi beöltözés a kereszténység előtti idők óta él velünk, Magyarországon pedig valószínűleg német polgári mintára, a XVI. században honosodott meg. Mivel a természet ilyenkor pihent, nem kellett aratni és vetni, kevesebb volt a munka, így került a mulatás és nem utolsósorban a párválasztás a főszerepbe egészen farsang farkáig, vagyis a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó időszakig, mikor még egy utolsó, amolyan „mindent bele” eseménnyel búcsúztak a mókától, majd kezdődött a böjt.

A főúri karneválok és a népszokások persze nagyon különböző világot tárnak elénk, a XIX. század báli kultúrájáról nem is beszélve. Bár a korábbi maszkabálokat a háború után szerényebb külsőségek között rendezték, egy orvos- vagy mérnökbál azért ekkor is eseményszámba ment. Arra pedig első kézből is tudok példát mondani, hogy milyen fontos szerepük volt a párválasztásban, ugyanis a háború után jobb híján madárijesztőnek öltözött, civilben orvostanhallgató nagyanyámat is egy ilyen alkalmon kérte táncra nagyapám. A jelmezbál talán a felsőoktatás felől szivároghatott le a fiatalabbak iskoláiba, a gimnáziumokban, az általános iskolákban a cél persze a kisebbek szórakoztatása volt, sokszor előadással is készültek a szülőknek és a nagyszülőknek.

A farsangi jelmezek az elmúlt évszázadban meglehetősen változatosak voltak, de azért vannak örök klasszikusok. Katonával, kalózzal, királylánnyal és tündérrel például szinte mindig Dunát lehetett rekeszteni, de a szerepek felcserélése, a női ruhába öltözött férfiak és a férfiruhába öltözött nők is hódítottak a legbotrányosabb ünnepen.

A háború előtt a báli szezonban a leggazdagabbak külön az alkalomra készült vagy átalakított jelmezkölteményekben jelentek meg, míg a kevésbé jómódúak készen vásárolható álarcokra, saját kézügyességükre hagyatkoztak a beöltözésnél. Bár ma már szép számban működnek a városban jelmezkölcsönzők, és az interneten szinte bármikor vásárolhatunk magunknak álcát, legtöbbünk számára még ismerős az az időszak, amikor anyu és apu ügyességén múlott, hogy ki nyerte a jelmezversenyt.

A 60-as évektől hódított a katicajelmez, amihez csak egy nagy kartonpapírra volt szükség, amit pirossal és az elmaradhatatlan pöttyökkel vontak be, majd gumipánttal erősítettek a rovarnak öltöző gyerekek hátára. Az együttes elmaradhatatlan kiegészítője volt a piros harisnyanadrág és a hajpántra erősített drótcsápok, hasonló mintára pedig teknős, illetve – a tévé előretörésével párhuzamosan – tini nindzsa teknőc is készülhetett a módszerrel.

A 80-as, 90-es évek iskolai farsangjain biztos akadt például lufiból készült szőlőnek öltözött osztálytárs, a cicajelmezt legtöbbször anya szemceruzájával rajzolt bajusz és kiszuperált harisnyából készült farok tette teljessé, de féltve őrzött selyemkimonó és vietnámi papucs is éledt már újra gésaszettként. A cowboy- és az indiánjelmezhez a legtöbb családban a farsangon kívül is rendelkezésre állt minden kellék, bár azért Winnetou tollas fejdísze adott némi lehetőséget a szülői fantázia elszabadulására, a tévésdoboz második élete pedig rendszerint kályhafestékkel ezüstre fújva, robot testrészeként vette kezdetét.

A 80-as évek végétől a tévés mesék és képregények elterjedése magával hozta a mini-Pókemberek, az 5 éves Darth Vaderek világát is, de akadt példa arra is, hogy valaki a Barátok közt Magdi anyusának vagy éppen a Szomszédok Ferijének öltözött farsangon. A gyermeki fantázia határtalan, a szülői kreativitás pedig kifogyhatatlan, ha a megvalósításról van szó, ez pedig mit sem változott az elmúlt száz évben, még akkor sem, ha a legtöbben már az egyszerűbb megoldást választják, és inkább készen kapható jelmezt vásárolnak gyermeküknek.

(Borítókép: Szentkuthy Ibolya - Fortepan)

Cimkék

Kapcsolódó írás

kultúra

Királylányok, varázslók és lovagok, avagy a régi idők farsangjai – Képgaléria

A farsang vidámságot jelent, bulit meg beöltözést mindenféle jelmezekbe. És ez nemcsak most van így, de régen is pontosan ugyanígy volt. Jó pár Fortepan-fotóval bizonyítjuk.

Hasonló tartalmak

Kultúra

The AI Film Festival (AIFF) 2024

Magyarországon elsőként szervezett nemzetközi, mesterséges intelligenciával készült filmeknek versenyt a The AI Film Festival (AIFF). A 145 beérkezett pályamunkákból rangos zsűri választotta ki a legjobb alkotásokat, amelyeket március 3-án a Bem Moziban nézhetünk meg. Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip, vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők.

Kultúra

Jávor Piroska: „Játék Parnasszuson”

Az idén 80 éves szentendrei festőművész, Jávor Piroska kiállítása nyílik a Szentendrei Képtárban március 8-án, 17 órakor Játék a „Parnasszuson” címmel.

Kultúra

Te nem vagy olyan

A Te nem vagy olyan című kiállítás alkotói különböző terepekről érkeznek és más-más aspektusait érintik a női- és a roma elbeszélésnek, ezek közös halmazának, amelyek még inkább hiányoznak a kortárs társadalmi és művészeti diskurzusokból. Ezen attitűdök sorából nem marad ki az a kérdésfelvetés sem, hogy abban a kulturális mezőben, ahol nagyon kevéssé jelenik meg ez a hang, milyen elvárás épül egy fiatal alkotóra, hogy dolgozzon gender vagy etnikai felvetésekkel, szabadulhat-e a társadalmi és kulturális elvárásoktól.

Kultúra

Légrádi Gergely: Falaink – könyvbemutató

Légrádi Gergely új regényében egy csonka családot ismerhetünk meg anya és fia elbeszélésén keresztül. A kisiskolás gyerek jobbára befelé fordulva, a saját maga által megálmodott világban él.

Neked ajánlott

A