A karácsonyi időszak január 6-án, vízkeresztkor zárul le, hogy azonnal el is kezdődjön egy másik, a farsangi időszak. Ennek a vége azonban már nem köthető pontos dátumhoz. Az utolsó napja húshagyókedd, de hogy az épp mikorra esik, azt a húsvéthoz képest határozzák meg, ami szintén egy mozgó ünnep. A farsang a böjtölést megelőző dőzsölés, vidám lakomák, bálok, mulatságok és népünnepélyek időszaka. A farsanghoz éppen ezért nem kötődik semmilyen vallási ünnep, hanem a gazdag néphagyomány az, amire épül.
Manapság már nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek is szeretik a farsangot, ebben az időszakban nem ritkaság mindenféle jelmezbe öltözött embereket látni az utcán, a szórakozóhelyeken vagy a tömegközlekedési eszközökön. Annyira divatba jött a farsangi beöltözés, hogy az utóbbi évtizedben megnőtt a jelmezkölcsönzők száma is, aminek köszönhetően sokszor már farsangon kívül is szívesen beöltöznek az emberek.
Régen a farsang szinte csak a gyerekek kiváltsága volt, a felnőttek maximum annyiban voltak érintettek, hogy nekik kellett a megfelelő jelmezt előállítaniuk. Bár voltak kölcsönzők is, de kis számban, és nem is volt túl olcsó egy-egy ruhabérlés, nem beszélve arról, hogy akkor még a repertoárjuk sem volt annyira széles. Ezért ha a szülők kézügyessége az átlagosnál jobb volt, nem beszélve a fantáziájukról, akkor érdemesebb volt otthoni körülmények között összehozni a jelmezt. Ami a jelmezversenyeken is jobban aratott, mint a kölcsönzős.
Ha végignézzük a régi korok farsangjairól készült képeket, azt vehetjük észre: sok minden változott az évek és évtizedek során, de a farsang az maradt, ami volt. Egy nagy beöltözős buli étellel, itallal, jókedvvel, nevetéssel és hedonizmussal. Persze régen bulit tényleg csak és kizárólag a farsangi időszak utolsó három napján tartottak, még böjti időszak előtt – amikor rákapcsolt még az ember a habzsolásra és a bulizásra – ez volt a karnevál. Ennyiben mára változott a farsang megünneplése: manapság a teljes farsangi időszakban tartanak ünnepi mulatságokat. Ez érthető is: vége van a télnek, a hidegnek, jön a tavasz és a jó idő, és ezt méltóképpen meg is kell ünnepelni, akár egy hónapon át.
Farsang nincs jelmez, bódult jókedv és farsangi fánk nélkül, és minimum egyszer az életben kötelező ellátogatni Mohácsra is, a busójárásra, ami a legnagyobb farsangi buli. Persze itt mindenki ugyanúgy van beöltözve, egyszerre ijesztő és vicces busónak, nem látunk királylányokat és királyfikat, cowboyokat és indiánokat, huszárokat és varázslókat, se sok kis Harry Pottert és SpongyaBobot, hiszen az egy tavaszváró, téltemető népszokás Mohácson.
A cikket a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatta.
