Keresés EN

Ez is érdekelheti

Gasztró

Egy hónapon keresztül most a Deák téri Bamba Marhában is kipróbálhatjuk a smash burgereket

Pop-up smash burger hónap a Bamba Marhánál – a Deák téri egységben megkóstolhatjuk, hogyan kódolták Jancsa Janiék a legújabb burgertrendet.

Gasztró

„New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem” – A világ legszebb kávéházának története

Egy hely, melyet nemcsak elegáns miliője, de a vendégei – a legnagyobb magyar írók, költők, művészek –, legendás pincérei és szokatlan szolgáltatásai tettek világhírűvé. Megannyi vers, novella, sanzon főszereplője a New York Kávéház, amely a mai napig megtestesíti mindazokat az álmokat, fantáziákat és nosztalgiát, amit a századforduló boldog békeiéveiről és a két világháború közötti pezsgő szellemi életről dédelgetünk. De kik is ültek a hatalmas velencei tükrök szivarfüsttől homályos csillogásában, mit keresett egy fóka az asztalon és mi volt az a „kutyanyelv”?

A város szívét négy kilométer hosszan átszelő nagykörút egyik legimpozánsabb épülete a New York-palota – földszinti kávéházának fényűzése a magyarok számára kettős – nemcsak az elegáns enteriőr lenyűgöző, de a hely emlékezete is. Mivel a története alaposan fel van dolgozva, így csak a kedvenc legendáinkat, a New York-os pillanatokat és sajátosságokat meséljük el, felvillantva, mitől is olyan különleges ez a hely.

A már a szecesszió felé is kacsingató, de még nagyrészt neoreneszánsz palotát a Budai Várat is áttervező Hauszmann Alajos álmodta meg, 

A már a szecesszió felé is kacsingató, de még nagyrészt neoreneszánsz palotát a Budai Várat is áttervező Hauszmann Alajos álmodta meg, 

Korb Flórissal és Giergl Kálmánnal együttműködve 1891-95 között, a New York életbiztosítási társaság budapesti épületeként. Már kívülről érdemes megnézni a lámpásokat tartó ördög figurákat, melyek a kávé és gondolkodás ősi alakjai.

A korszakban ekkor még minden épült változott és alakult itt – a Nagykörút nyomvonalát csak ekkor nyitották meg, hogy az 1896-os millenniumi ünnepségekre átadhassák. Képzeljük el az elképesztő ütemben fejlődő világvárossá váló Budapestet – a környék, ami pár éve még külváros volt, a város fő ütőerévé válik, épül a párizsi sugárutakkal vetekedő későbbi Andrássy út, ami alatt hamarosan zakatol a kontinens első földalatti vasútja, pezseg a vállalkozó kedv, a művészeti és irodalmi élet forrong Adyval és a nyugatosokkal a láthatáron. Ebben a miliőben nyitott meg 1894. október 23-án a kávéház, eleinte a korban oly divatos katonazenekaros elegáns lokálként.

A világ legszebb kávéháza inkább egy messzi jövőre berendezkedő, önérzetes város szimbóluma, írja Erki Edit, és ennél pontosabb megfogalmazást mi sem találhatunk. A márványoszlopos, freskókkal, velencei tükrökkel, csillárokkal, selyem- és bársonykárpitokkal díszített belső tér részben a biztosítótársaság igen jól sikerült reklámfogása is volt – gazdagságukat és ezzel megbízhatóságukat akarták fitogtatni, bizalmat keltve az ügyfelekben. Bár a biztosítótársaság hamar csődöt mondott Magyarországon, a nevüket őrző épület és főként a kávéház fényes karriert futott be.

A kávéházat övező legendák közül a legismertebb az ominózus kulcs Dunába hajítása – hogy soha többé ne zárjon be a hely – amelyet a köztudat Molnár Ferencnek tulajdonít. 

A kávéházat övező legendák közül a legismertebb az ominózus kulcs Dunába hajítása – hogy soha többé ne zárjon be a hely – amelyet a köztudat Molnár Ferencnek tulajdonít. 

Az eset, ha meg is történt, nem lehetett az első, 1894-es alkalomkor, hiszen Molnár ekkor még 16 évesen a gimnázium padját koptatja, valószínűbb, hogy az első világháború utáni, Tarján Vilmoshoz köthető újranyitás alkalmával vonult le nagy társaság a folyóhoz, hogy messzire hajítsa a kulcsokat. A történet ma már olyan szimbolikus esemény, hogy a járvány utáni nyitáskor is megismételték, hátha hasonlóan jó szerencsét hoz, mint a Tarján-féle érában.

„New York, te kávéház, ahol oly sokat ültem”

– sóhajt fel Kosztolányi Dezső A bús férfi panaszai 1924-es ciklusában, amikor megidézi fiatal éveit és a hely első fénykorát, amely már az Esti Kornél-novellákban is felbukkan. Itt adnak el verseket kávéért, innen epekednek szerelmeikért és izgatják szívüket napi negyven kávéval és cigarettával. De hogyan lett a katonazenekaros lokálból „Az” Irodalmi Kávéház, így csupa nagybetűvel?

„Abban az időben, amikor a budapesti kávéházakat nem az árlajstromuk, a kávéjuk, a fölvágottjuk szerint különböztették meg, hanem kizárólag »irodalmi« irányuk szerint, ő is a New York barokk karzatán üldögélt, sápadt arccal, mint valami sápadt, de egyre tündöklőbb csillag az irodalom égboltozatán.” (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél)

„Abban az időben, amikor a budapesti kávéházakat nem az árlajstromuk, a kávéjuk, a fölvágottjuk szerint különböztették meg, hanem kizárólag »irodalmi« irányuk szerint, ő is a New York barokk karzatán üldögélt, sápadt arccal, mint valami sápadt, de egyre tündöklőbb csillag az irodalom égboltozatán.” (Kosztolányi Dezső: Esti Kornél)

A korszakban összesen több mint ötszáz kávéház üzemelt a városban, így minden társadalmi csoport és réteg megtalálta az igényeinek megfelelőt. Szinte közhely volt, hogy az írók valódi otthonai a kávéházak, mindig megvolt az aktuális törzshelyük, ahol hajnalig tanyáztak és ahol gyakran nem csak a szerelmek, barátságok és világmegváltó gondolatok, de maguk a művek is születtek.

„A pazar Newyork kávéházban kitisztították a cipődet, kivasalták a ruhádat, késő este is megborotváltak, lenyírták a hajadat, megigazították a körmödet (...) a kávéház műhely és íróasztal volt, balsorsban lakás és éjjeli szállás is, hiszen hajnaltól hajnalig nem kellett belőle kimozdulni. Mindig akadt benne egy-egy megüresedett játékszoba, amelyben két újságpapirossal letakart nádszéken egy-két órát alhatott az ember” (Heltai Jenő)

„A pazar Newyork kávéházban kitisztították a cipődet, kivasalták a ruhádat, késő este is megborotváltak, lenyírták a hajadat, megigazították a körmödet (...) a kávéház műhely és íróasztal volt, balsorsban lakás és éjjeli szállás is, hiszen hajnaltól hajnalig nem kellett belőle kimozdulni. Mindig akadt benne egy-egy megüresedett játékszoba, amelyben két újságpapirossal letakart nádszéken egy-két órát alhatott az ember” (Heltai Jenő)

A New York irodalmi kávéházzá a Harsányi testvérek vezetése alatt vált 1900 után, nemcsak Harsányi Adolf irodalomkedvelő hozzáállásának, hanem a Fiume kávéházból átcsábított, főpincérré tett Reisz Gyulánanak is köszönhetően, aki már korábban híresen jó kapcsolatot ápolt rengeteg induló fiatal íróval, költővel, és akik amikor kávéházat váltott, követték őt a New Yorkba.

Ráadásul a New York számos olyan „kiegészítő szolgáltatást” is nyújtott, amelyek az írók életét nagyban megkönnyítették vagy segítették: nemcsak az olcsón, akár hitelre is kapható írótál (hideg hús, sajt és kenyér), de a kávé mellé járó kutyanyelv (hosszúkás írólap) és tinta, a polcokon sorakozó Pallas Lexikonok és riporteri segédkönyvek és a naponta frissülő, a világ minden szegletéből érkező napilapok friss kínálata no és a figyelmes pincérek által a másnapos művészeknek adott aszpirin együttesen emelte be a magyar kultúrtörténetbe a kávéházat.

„A Newyork minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt, egyformán vonzotta az arisztokratákat, a nyárspolgárokat és a bohémokat az, hogy nyári estéken a vakító villamoslámpa változatlan közönnyel gyűjti maga köré a mindenféle és mindenfelé céltalanul tévelygő lepkéket és bogarakat. Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet és hozzá a tintatartót meg az írópapirost” (Heltai Jenő)

„A Newyork minden előkelőségével is demokratikus kávéház volt, egyformán vonzotta az arisztokratákat, a nyárspolgárokat és a bohémokat az, hogy nyári estéken a vakító villamoslámpa változatlan közönnyel gyűjti maga köré a mindenféle és mindenfelé céltalanul tévelygő lepkéket és bogarakat. Varázsának senki sem tudott ellenállni. Mindenki mindenkit ismert benne. A pincér rögtön kiszolgált, meg sem várta, hogy rendelj valamit. Szó nélkül megkaptad mindennapi feketédet és hozzá a tintatartót meg az írópapirost” (Heltai Jenő)

A leghíresebb a Pesti Napló, majd a nyugatos törzsasztal volt, megfordult itt a már említett Kosztolányi mellett Karinthy, Osvát, Bródy Sándor, Babits Mihály, Kaffka Margit, elmerülve a legendás „mélyvízben”, de Márai Sándor és Molnár Ferenc is, mielőtt elhagyták volna Magyarországot. A művészek mellett ide járt az akkori társadalmi elit krémje is, gyárigazgatók, bankárok pont úgy feltűntek, mint az arisztokrácia tagjai. A 10-es években újra felfedezte magának a filmes szakma is, akik már nyitáskor is itt tömörültek egy ideig, az asztaltársaságoknál felbukkant ekkoriban Korda Sándor és Kertész Mihály is, és természetesen a színészek, zenészek és képzőművészek sem maradhattak el, a Szinyei Merse Pál körül tömörülő MIÉNK köre is gyakran járt ide, akik csak „Nyehó”-nak becézték a helyet.

„Itt ültünk boldogan, s haragos szavainkban
bombák aludtak és egy új kor lelke éledt,
(...)
Szentelt tanyája te szivemnek és szavamnak,
mely álmokat adtál s nem ismert drága mámort...”

„Itt ültünk boldogan, s haragos szavainkban
bombák aludtak és egy új kor lelke éledt,
(...)
Szentelt tanyája te szivemnek és szavamnak,
mely álmokat adtál s nem ismert drága mámort...”

„A legérdekesebb vendég, akit láttam, egy fóka volt”

A hely másodvirágzása Tarján Vilmoshoz köthető az 1920-as és 30-as években, aki miközben melegkonyhával bővítette a helyet, idecsalogatta a társadalom krémjét is a Nemzeti Kaszinóból. Tarján a pesti élet egy nagyon különleges alakja volt, bűnügyi újságíróként kezdte, de egy Kun Bélával készült interjú miatt szakmáját nem folytathatta a Horthy korszakban, így miután kártyásként nagyobb vagyont halmozott fel, felcsapott vállakozónak. A New York mellett ő bérelte a Royal Orfeumot is, és ötletes reklámfogásként egy napon a kávéházban reggeliztette meg az egyik fellépő fókaidomárt, természetesen az állattal együtt, amely egy asztalon süttette magát – legalábbis ahogy Nagy Lajos írta az önéletrajzi regényében.

1937 után lassú hanyatlás jött a Tarján korszak után, a II. világháborúban az épület is súlyos károkat szenvedett, a homlokzat központi tornyát ellőtték, a fényes kávéházban melaszt és lóhúst mértek. A háború után a belső tereket átalakították, a Tér és forma 1947-es számában több oldalt szentelnek az átépítésének és az ezt övező vitának, hiszen nem mindenkinek tetszett a modern beavatkozás. A Rákos Pál tervei alapján elkészült espresso és büfé-sörözőről a szakmabeliek mégis elismerőleg nyilatkoznak, a klasszikus térbe a korszak modern, minőségi anyagaival teremtettek új enteriőrt.

„A kiszolgáló pult eloxalt aluminiummal van burkolva, melynek meleg szürkéje és nagyvonalú egyszerűsége nagyszerűen alkalmazkodik Hincz Gyula ragyogóan stilizált a newyorki kikötőt ábrázoló képéhez. (...) A falak egy részét érettre pácolt cseresznye falburkolat fedi. A hézagmentes asbestpadló sárgája, a fehér bőrrel keretezett kárpitozás hideg zöldje és a halvány rózsaszínű falak finom fónusú összhatást adnak.”  (Tér és Forma 1947. 9.szám)

„A kiszolgáló pult eloxalt aluminiummal van burkolva, melynek meleg szürkéje és nagyvonalú egyszerűsége nagyszerűen alkalmazkodik Hincz Gyula ragyogóan stilizált a newyorki kikötőt ábrázoló képéhez. (...) A falak egy részét érettre pácolt cseresznye falburkolat fedi. A hézagmentes asbestpadló sárgája, a fehér bőrrel keretezett kárpitozás hideg zöldje és a halvány rózsaszínű falak finom fónusú összhatást adnak.”  (Tér és Forma 1947. 9.szám)

Amikor 1947-ben a kávéház bezárta kapuit, pompás termeiben a Diadal Sportszerkereskedelmi Vállalt üzlete nyitott meg, és egy IBUSZ utazási iroda működött benne – csak az 50-es évek közepén nyílt meg a Hungária kávéház, amely a visszajáró művészek mellett kedvelt társasági helyszín lett, és a turizmus erősödésével az IBUSZ is ide hozta a vendégeit.

Újra a világ legszebb kávéháza lesz

A rendszerváltás után több ötlet is volt az akkor már eléggé megviselt épület megmentésére, felmerült, hogy a Nemzeti Színház kaphatna itt helyet, vagy művészet központtá és kiállító térré alakítsák. Végül a palotát az olasz Boscolo csoport vette meg, az 5 csillagos luxusszálloda 2006-ban nyitotta meg kapuit, a földszinten működő kávéház is teljes körű renováláson esett át. Azóta tudatosan foglalkoznak a hely örökségével is, a turisták által is hihetetlenül népszerű helyen a magyar közönség számára is irodalmi estekkel megidézve az egykori pezsgő szellemi életet. 2013-ban jött létre a New York Művész Páholy, amely közel 100 estjével a kortárs és klasszikus irodalom bemutatására törekszik.

A cikkhez felhasznált irodalom:
Csapó Katalin: A százéves irodalmi kávéház, a „Newyork”. Budapesti Negyed 12-13 (1996/2-3)
Erki Edit: Kávéház-sirató. Törzshelyek, írók, műhelyek
Konrádyné Gálos Magda: A Newyorktól a Hungáriáig
Saly Noémi: Törzskávéházamból zenés kávéházba. Séta a budapesti körutakon
Tér és forma, 1947. XX. évfolyam, 9. szám

Cimkék

Hasonló tartalmak

Gasztró

Lost in Balagan with Elysian

Március 6-án a Balagan és Elysian együttműködését követhetjük és kóstolhatjuk végig. A zero waste égisze alatt megszervezett esemény a konyhán „leeső” alapanyagokra épül. Szabó Máté és az Elysian csapata az előző napokban szárít, fermentál, kóstol, hogy a nagy napon, este hét órától átvegyék az irányítást a pultban. Az összetevők között szerepel például füge, gorgonzola, cukkini és kesudió, úgyhogy biztosan különleges ízvilágú koktélokra számíthatunk.

Gasztró Szponzorált

Új étlap, különleges koktélok az ARAZ Étteremben, és egy mesés szecessziós kávézó a galérián

A közel 15 éves ARAZ Étteremben beszélgettünk Barka Áron séffel, kipróbáltuk a kedvenceket, a mesés kávézó pedig visszarepített az időben.

Gasztró

IN TOWN Hotpot

A kínai gasztronómia sharing conceptjeként ismert hot potjáért nem is kell messzire menni, hiszen a kőbányai Monori Center az egyik legautentikusabb étteremmel mutatja meg a kínai ételek sava-borsát.

Neked ajánlott

A