A Városligetet körbeölelő elegáns épületek, a Fővárosi Állat- és Növénykert főkapuja, a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere emlékműve ikonikusnak számítanak, a leghíresebb budapesti épületek közt tartjuk számon őket. A helyükön azonban valaha más építmények álltak, amelyek ugyancsak megszépítették a környezetüket.

Többször írtunk már a város elveszett épületeiről, amelyek vagy a szándékos változtatási igényeknek vagy a II. világháborúnak estek áldozatul. A Városliget ebben kétségkívül toronymagasan vezet, ami jobbára az Ezredéves Kiállításnak köszönhető. Gyönyörű épületek jöttek és mentek, csak pár impozánsabb darab – amilyen a Vajdahunyad várának nevezett történelmi főcsoport, a Közlekedési Múzeum és az Iparcsarnok – maradt meg végül, bár utóbbi kettőt meg letarolták a bombák. Természetesen az sem volt mindegy, hogy a parkot mi veszi körbe, amikor az egész birodalmat, Erdélytől Horvátországig, idevárták. Elkészült a megállóknál gyönyörű lejárócsarnokokkal megálmodott földalatti, a kontinentális Európa első metrója, nagyjából kiépült az Andrássy út és könyékének villanegyede, és a Hősök terét közrefogó két nagy kiállítótér egyike, a Műcsarnok is. Mennie kellett azonban a Gloriette kútnak, mert mégsem nyílhatott ezzel a millenniumi seregszemle.

A Hősök tere éke a Széchenyi-hegyre költözött

Az Andrássy utat 1884-ban egy elegáns díszkúttal zárták le, amely a vizet egy artézi forrásból nyerte, amelyet 1877-ben találtak meg. Európa legmélyebb fúrása volt ez akkor, amely napi 1200 köbméter, közel 74 fokos termálvizet adott. Kezdetben itt egy egyszerű bódé állt, majd felkérték Ybl Miklóst, hogy tervezzen ide valami szépet és méltót. A Gloriette valójában egy balusztrádos korláttal körülvett, két lépcsősoros terasz volt csupán, a 2,5 méter magas építmény közepén egy 24 méter magas zászlórúddal. Ennek azonban 1896-ban nem volt maradása itt, hiszen a Hősök tere lett az Ezredéves Kiállítás főbejárata. Kezdetben az is felmerült, hogy a Népligetbe helyezik át, de végül is nyertek a svábhegyi lakosok, és a XII. kerületi Széchenyi-hegyen áll most is, jelezvén a város legmagasabb pontját. Na de mi került a helyére a térre? Azt hihetnénk, hogy a jelenleg is a város egyik szimbólumának számító millenniumi emlékmű, de ez tévedés. Bár a budapesti városvezetés már 1881-ben kezdeményezte az országgyűlésnél egy, a honfoglalás ezeréves jubileumát ünneplő emlékmű megépítését, a munkálatok csak a kiállítás után kezdődhettek el. Addig egy, a jelenlegi épületre meglehetősen hasonlító, íves kapuzat állt itt. Az szecessziós elemekkel is bíró eklektikus épületen tényleg nem lehet nem észrevenni a hasonlóságokat.

Elhasználódott az Állatkert bejárata

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-re készült el, szecessziós bejárata emblematikus alkotás,

A Fővárosi Állat- és Növénykert 1912-re készült el, szecessziós bejárata emblematikus alkotás,

furcsa ezt mondani, de valószínűleg örülhetünk, hogy az előző kettő nem bírta a strapát. Igen, merthogy ez már a harmadik építmény ezen a helyen! Az Állatkert első, 1866-os kapujáról nem maradtak fenn ábrázolások, nem tudjuk, milyen lehetett. Annyi biztos csak, hogy kevésbé volt pompázatos, ezért is döntött úgy a fenntartó 1885-ben, hogy építtet inkább egy másikat, szebbet. 

A ránk maradt pár fotón látszik, hogy szerkezetében van némi hasonlóság a második és a harmadik verzió közt – nem véletlen, hiszen a jelenlegi kaput ingyen megtervező Neuschloss Kornél az elhasználódott épület alapjaira húzta fel az új bejáratot. A kolonnádos épület finom, indiai stílusú részletei is tovább élnek a jelenlegi kőelefántokban és hajcsárjaikban.

Épület egyetlen festménynek

A csak Feszty-körképként ismert, A magyarok bejövetele című körpanorámás festmény 1894-re készült el, és már a kezdetektől fogva az Ezredéves Kiállításon, a Városligetben akarták bemutatni. Az 1800 négyzetméteres vászonnak méretéből fakadóan azonban kellett egy saját, állandó épület is. A nemzeti identitás erősítése okán megszületett, kiemelt fontosságú alkotásnak egy elegáns, ablaktalan, kör alakú palotácska, az úgynevezett Rotunda lett az otthona, amely a Szépművészeti Múzeum Városligeti-tó felőli szárnya helyén állt. A Magyar Körkép Rt. egy nagyon előnyös, hosszú távú szerződést kötött Budapesttel, ami azonban mégsem tartott sokáig. A Főváros már 1898-ban az épület lebontása mellett döntött, hogy legyen hely a Szépművészeti Múzeum számára. Így a festménynek is költöznie kellett, de maradt a park területén. A Vurstli mellé egy második rotundát is építettek neki, de ez csak a kálvária egyik újabb helyszíne lett. Ez azonban már egy másik történet.

Címkék