Abban talán nincs semmi furcsa, hogy ilyen-olyan okból Budapest bizonyos utcáit, tereit, épületeit a hivatalostól eltérő névvel említik a városlakók, ám olyan is akad köztük, amiről az emberek nagy többsége meg van győződve, hogy az a formális elnevezés, miközben ez nem igaz. Összeszedtünk jó párat a még élő és használatban lévő nem hivatalos elnevezések közül.

Azzal mindenki tisztában van, hogy a főváros hivatalos neve Budapest, de ha vidékről érkezik az ember, és teljesen mindegy, hogy keleti, nyugati, déli vagy északi irányból jön, mindig azt mondja, megyek Pestre, ami végül is csak a város egyik fele. A vidéki ember számára Budapest egyszerűen csak Pest, és mindezt nem lehet arra fogni, hogy azért, mert az úgy rövidebb. Ennek oka valószínűleg az, hogy mindig is Pest volt a fejlettebb és a hangosabb része a fővárosnak, hivatalos ügyben vagy szórakozás céljából is elsősorban a pesti oldalra jött és jön a vidéki ember (még a dal is azt mondja: Pest megér egy estet). Amikor egyesült Pest, Buda és Óbuda, hogy Budapest legyen belőle, akkor is leginkább úgy állt a helyzet, hogy az utóbbi kettőt csatolták az előbbihez, ami jelezte a sorrendet a három település között. Ma már persze nincs így, maximum a megnevezés szintjén. A fővároson belül azonban számos hasonló eset figyelhető meg: amikor a hivatalos és a használatban lévő elnevezés eltér egymástól.

A megszokás hatalma

A használatban lévő, de nem hivatalos elnevezések egy része azért speciális, mert egykor hivatalos nevek voltak ezek is, csak valamilyen okból eltörölték őket, de a budapestiek és azon belül azok, akik még használták a régi elnevezést, inkább ahhoz ragaszkodtak az újabb helyett. Egyszerűen azért, mert azt szokták meg. 

Az idősebb korosztályok számára az Erzsébet tér még mindig Engels tér, a Teréz és az Erzsébet körút Lenin körút, az Oktogon November 7. tér, a Nyugati tér Marx tér, a Ferenciek tere pedig a Felszab (az egykori Felszabadulás tér után). Ebből is látszik, hogy az egyszeri városlakót kevésbé érdekli és befolyásolja a politika. 

Az idősebb korosztályok számára az Erzsébet tér még mindig Engels tér, a Teréz és az Erzsébet körút Lenin körút, az Oktogon November 7. tér, a Nyugati tér Marx tér, a Ferenciek tere pedig a Felszab (az egykori Felszabadulás tér után). Ebből is látszik, hogy az egyszeri városlakót kevésbé érdekli és befolyásolja a politika. 

Ebbe a sorba illeszthető pár még speciálisabb eset. Az M7-es autópálya bevezető szakaszánál állt a zászlóval integető katona, llja Afanaszjevics Osztapenko szobra. Ezt a területet, ami nem egy konkrét út, utca vagy tér, hanem egy önkényesen kijelölt része a környéknek, nevezték a szobor után Osztyapenkónak

„Találkozzunk az Osztyapenkónál”, beszélték meg a 70-es és a 80-as években a Balaton felé stoppolók, akik nem is a szobornál, hanem valahol a közelében találkoztak egymással. 

Az elnevezés pedig annak ellenére, hogy az orosz katona már rég a Memento Parkban integet, megmaradt. Hasonlóan különleges a Széll Kálmán tér esete, amit bár eredetileg is így hívtak, 1951 és 2011 között azonban Moszkva tér néven futott – és a mai napig sokan még mindig így hivatkoznak rá: a Moszkva. 

A megszokás tartja életben azt a fura helyzetet is, hogy az Erzsébet téri koncerthelyszínt, az Akvárium Klubot sokan még mindig Gödörnek nevezik. Méghozzá két okból is. Egyfelől eredetileg ide épült volna az új Nemzeti Színház, ám a terv meghiúsult, és egy darabig szégyenszemre egy mély gödör árválkodott a tér közepén, amit az alap számára ástak ki; ez volt a Nemzeti Gödör. Amit azonban később „betemettek”, vagyis a helyén megnyitott a Gödör Klub – ahol aztán az Akvárium is. A Gödör 2002 és 2012 között működött az Erzsébet téren, majd 2012 tavaszától átvette a helyét az Akvárium, amit annak ellenére neveznek sokan még mindig Gödörnek, hogy a hely arculata teljesen megváltozott, a régi Gödör pedig azóta is létezik, csak a Király utcában találjuk. A Nemzeti Gödör pedig – azt jó lenne már elfelejteni. 

Becéző szavak

A Széll Kálmán térnek a Moszkva név előtt is volt már egy nem hivatalos neve, méghozzá az, hogy Kalef. Ez a szlenges elnevezés a Kálmán régies, becézett formája, amit ugyan ma már kevesen használnak, de még mindig sokan emlékeznek rá vagy ismerik, és olyanok is bőven, akik még meg sem születtek, amikor kalefezték a Moszkvát, vagyis a Széll Kálmán teret. A Kalef egy becenév, és ilyen, becézgetős neve másnak is van a fővárosban.

A Palatinus strand például a legtöbbünk számára a Pala, a lóversenypálya előtti Lóverseny tér – meg maga a Kincsem Park is – a Lovi, a Batthyány tér a Batyi, a Budapesti Corvinus Egyetem (vagyis az egykori Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) pedig a Közgáz. Becézett alak a Lizsé is, ami a Városliget ma már kevésbé használatos neve, amit egyébként Tarján Vilmos színházigazgató, író, újságíró és a New York Kávéház társtulajdonosa talált ki: a Liget név tréfás, franciás kiejtésű verziója a Lizsé. 

A Blaha Lujza teret 1920-ban nevezték el a neves magyar színházi legendáról, előtte a térnek csak egy nem hivatalos neve volt, ami azonban később is megmaradt, mára viszont szinte teljesen kikopott a közhasználatból, annak ellenére, hogy még mindig sokan ismerik (a Kalefhez hasonlóan). Ez a név pedig az EMKE. A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló épület aljában működött 1894-től az EMKE kávéház, ami hosszú időn keresztül meghatározó pontja volt a térnek, ezért nevezték el róla az itt élők. Az EMKE egy betűszó, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület civil szervezet rövidítése. De hogy kerül ide, és miért neveztek el róla egy kávéházat? Az EMKE-t megnyitó Wassermann Jónás Erdélyből származott, tagja volt a kulturális egyesületnek, melynek így akart reklámot csinálni. Ennyi a történet. 

Szintén nem hivatalos becenév a Csikágó, ami a mai Thököly út, Dózsa György út, Damjanich utca és Rottenbiller utca által határolt hatalmas terület neve. A városnak ezen részét mindössze két év alatt, 1896 és 1898 között építették fel, és a jórészt háromemeletes, körfolyosós bérkaszárnyákat a millenniumi építkezések miatt a városba özönlő munkások számára húzták fel. Precízen és villámgyorsan. Az itt található Nefelejcs utca páratlan oldalát építtető Abonyi József nevezte el a városrészt Csikágónak, mert ugyanolyan gyors ütemben nőtt ki a földből, ahogy Chicago városa is fejlődött és gyarapodott.

A becenevek közé sorolható még a XVII. kerületre ragasztott Rákosborzasztó elnevezés, amit eredetileg a taxisok találtak ki, és a név megszületésének két oka volt. Egy oda rendelt fuvar  annyira messze esett a belvárostól, ami már szinte a világ végénnek számított. Ráadásul – ez volt a másik ok – több Rákos kezdetű városrész is létezik, és nem mindenki számára volt világos, hogy melyik melyik, meg egyáltalán, hogy hol vannak köztük határok – így maradt a mindet összemosó borzasztózás. Vagyis nem az ott élőket degradálta a név, ahogy azt sokan gondolják, hanem a nagy távolságra utalt meg arra, hogy az a vidék alapvetően kívül esett a taxisok megszokott fuvarkörein, ezért nem ismerték annyira. 

Majdnem hivatalos

Bár minden nem hivatalos, alternatív elnevezést a budapestiek adtak a város egyes területeinek, utcáinak és tereinek, ám ezek közül párral annyira egyetértett a fővárosi vagy az érintett kerületi vezetés (vagy eleve tőlük jött az ötlet), hogy a támogatás félig-meddig hivatalossá is tette azt. A legtriviálisabb a Kiskörút és a Nagykörút helyzete. Ezek a nevek ugyan nem jelennek meg egyetlen utcatáblán vagy térképen sem, ráadásul mindkettő több, más-más névvel illetett szakaszból áll, mégis mindenki ismeri ezeket az elnevezéseket, és pontosan tudja, hogy miről van szó. Akárcsak a Kiskörút, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út találkozásánál lévő közlekedési csomópont, az Astoria esetében. A forgalmas kereszteződés az ott álló szállodáról kapta a nevét, és annyiból félig-meddig hivatalos név, hogy az ott lévő villamos-, busz- és metrómegállókat is így hívják, és ezeket már hivatalosan. 

Az Ötvenhatosok teréről nemrég írtunk, és ott már részleteztük nemcsak a név-, de a térdilemmát is. Maradva az elnevezésnél, ez sem hivatalos, bár felülről érkezett a név, ahogy az elődjéé, a Felvonulási téré is. De hivatalosan egyik sincs nyilvántartva. Ahogy a Fashion Street elnevezés sem, ami a Deák Ferenc utca Deák tér és Bécsi utca közti szakaszát jelenti. Az itt található divatüzletek miatt 2000-ben kapta ezt a nem kicsit fennhéjázó, tudatos marketingstratégia alapján kiötlött nevet az utcarész. Bár a cél a brandépítés volt, brand nem nagyon lett belőle, azt viszont elérték, hogy elég sokan hívják ezt a részt Fashion Streetnek, vagyis a divat utcájának. 

Címkék