Szeptember 11-én érkezik az AI Summit rendezvény, ahol a legapróbb részleteket is megtudhatjuk a mesterséges intelligenciáról. Miért jó, milyen lehetőségek rejtőznek benne, és hogyan is működik valójában? Ehhez kapcsolódva beszélgettünk Gaschitz Ágnessel, aki jelenleg senior terméktervező mérnökként a szoftverfejlesztés területén dolgozik. Mivel Ágnes építészmérnökként és folyamatfejlesztő szakmérnökként is tevékenykedik, nem meglepő, hogy leginkább építészeti szoftverekkel foglalkozik, amik szerinte – és szerintünk is – segítik a jövő építészetét. Folyamatosan tanul, kutat és innovatív megoldásokat keres, hogy munkája során minél jobb, az építőipari folyamatokat segítő digitális eszközöket tervezzen.
We Love Budapest: Milyen hatással van az építészetre és hogyan befolyásolja azt a mesterséges intelligencia?
Gaschitz Ágnes: Egyelőre azt látom, hogy ismerkedik vele a szakma. Még csak most lett mainstream ez a technológia, így sok mesterséges intelligenciát használó szoftvert még csak most kezdtek el fejleszteni. Nehéz megjósolni a hatását, én azt látom, hogy nemcsak az építészetre, de mindenre óriási hatást gyakorol és fog gyakorolni. Szakmákat fog teljesen átalakítani, újak fognak létrejönni, ezalól az építőipar sem kivétel. Az építészeti folyamatok fő lépései megmaradnak, hiszen tervezni és kivitelezni kell majd a jövőben is, de ezek módját biztosan átírja az AI, egyes fázisok felgyorsulhatnak, jobb minőségű tervek, optimalizált épületek születhetnek.
WLB: Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia és a különféle szoftverek a jövő építészetét?
G. Á.: Már most elérhetőek az építőipar fő munkafolyamatait támogató szoftverek, melyek repetitív munkákat automatizálhatnak, támogatják a kreatív folyamatokat (például a képalkotó szoftverek), segíthetnek üzleti kérdések meghozatalában, projekttervezésben, kivitelezés nyomon követésében stb. Ezen eszközök használatával jobban, gyorsabban lehet tervezni, kivitelezni, épületeket fenntartani.
WLB: Hogyan működnek a képalkotó algoritmusok?
G. Á.: A mesterséges intelligenciát használó képalkotó algoritmusok, mint a Midjourney és a Stable Diffusion, képesek a szöveges leírásokból élethű, részletes képeket létrehozni. Ehhez ezek az eszközök gépi tanulási technikákat használnak, de oly módon, ami korábban elképzelhetetlen volt. A Midjourney például egy mesterséges neurális hálózatot használ, amely az emberi agy utánzata. Ez a rendszer képes felismerni a mintákat, és tanul belőlük. A neurális hálózat központjában a gépi tanulás áll. Ez olyan, mintha egy gyermeket megtanítanánk különböző tárgyak felismerésére. Megmutatnánk neki egy macskát ábrázoló képet, és azt mondanánk: „Ez egy macska.” Miután elég sok macskát ábrázoló képet mutattunk neki, magától is felismeri őket. A gépi tanulás lényegében így működik, csak sokkal nagyobb léptékben.
Az AI-képalkotók esetében a gépi tanulás során rengeteg képet használnak fel, és itt nem pár ezerről beszélünk, hanem több millióról. A gép megtanulja felismerni az alakzatokat, színeket és textúrákat, azaz minden olyan elemet, ami egy képet alkot. Nemcsak azt érti meg, hogy milyen egy macska, hanem azt is, hogy milyen egy Zaha Hadid által tervezett ház. A varázslat akkor történik, amikor a szöveges leírást („prompt”) betápláljuk az AI-ba, ő pedig darabonként összeállítja a képet, úgy, mint egy kirakós játékot. Elkezdheti a ház alakjával, hozzáadhatja Zaha Hadid stílusjegyeit, és végül azokat a részleteket, amelyek élethűvé teszik a képet.
WLB: Hogyan alakítja át, ha átalakítja, az épített környezetet és a szakmát?
G. Á.: Biztosan át fogja alakítani, ez nem kétség. Amellett, hogy számos folyamatot felgyorsít, a minőséget is javítja, így jobb tervek születhetnek. Kevesebb lesz az olyan helyzet – ami ma igen gyakori és költséges hiba –, hogy a szakági tervezők (építész, gépész, statikus) tervei „ütközzenek”. Ezek a hibák gyakran a kivitelezés során derülnek ki, és nagyon sokba kerül az utólagos áttervezés, a megépült épületelemek bontása és javítása is. A tervezett épületek minősége is javulhat, azok energetikai szempontból optimalizáltak lesznek, ezáltal kisebb ökológiai lábnyomot hagynak maguk után hosszú távon is.
A projekttervezés és a kivitelezés is átláthatóbbá, jobban tervezhetővé válhat olyan minták feltérképezésével, amikre az emberi agy nem feltétlenül képes. Ezek a szoftverek a minták alapján előrejelzéseket is tudnak adni, amik befolyásolhatják a további lépéseket – így rengeteg pénz és erőforrás megspórolható. A drónokkal, helyszíni monitorozási rendszerekkel összekötött szoftverek segíthetik az építkezés során a helyszínen dolgozók biztonságát, veszélyes helyzetek azonnali felismerésével és jelzésével számos baleset megelőzhető. Ezek csak példák, a lista tetszőlegesen tovább bővíthető – és fog is bővülni. Ha valakit érdekel, ezen a linken több AI-szoftvert is talál.
WLB: Mi változna Budapest építészetében 20 vagy akár 50 évvel később, ha az AI-t egyre jobban bevonnák a tervezési folyamatokba, esetleg egyre több épületet tervezne?
G. Á.: Az optimista válasz az, hogy szénné optimalizált, végletekig fenntartható, esztétikailag kifogástalan épületek születnek majd, amik a tökéletesen biztonságos kivitelezés alatt még felesleges szemetet sem termelnek. A valóságban viszont az a helyzet, hogy amíg a fejekben nem változnak meg a dolgok, addig hiába az összes szuper eszköz/szoftver, nagy változások a végeredményben nem lesznek, maximum a folyamatokban. A megrendelő ugyanúgy rá fog bökni egy gagyibb dizájnra, a kivitelező ugyanúgy ki fogja spórolni a minőségi anyagot, a hardver drágasága, a változtatás, változás nehézsége miatt inkább a „jól bevált” folyamatok mellett tartanak ki a résztvevők. Remélhetőleg a piaci változások hatására, vélhetőleg új szabályozások bevezetése után, lesz szemmel látható változás. Az építőipar eleve elég lassan reagál a techújításokra más iparágakhoz képest, mint a mezőgazdaság vagy a gyógyászat. Azok, akik hamar elkezdenek foglalkozni a mesterséges intelligenciával, és tudatosan beépítik a folyamatokba az AI-szoftverek nyújtotta lehetőségeket, azok hamarabb tesznek szert piaci előnyökre, úgyhogy érdemes minél előbb foglalkozni vele.
WLB: Egyáltalán, képes már a mesterséges intelligencia megtervezni egy házat, ami statikailag és esztétikailag is rendben van?
G: Á.: Még közel sem tartunk itt, de nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Egy ennyire komplex dolgot, mint amilyen egy épület, minden részletével és összetettségével együtt borzasztóan nehéz 3D-ben alkotni. Az AI-szoftverek inkább egy-egy területre vannak kiképezve, mint szövegalkotás vagy képalkotás. Egy épület megtervezése ennél sokrétűbb folyamat, végtelen tényezővel és szereplővel.
WLB: Kitalálhat-e az AI olyan építészeti innovációkat, amiket esetleg az ember nem?
G. Á.: Igen, hiszen az emberi agy számára beláthatatlan mennyiségű adatot képes feldolgozni és összefüggéseket találni benne. Ez lehetővé teszi számára, hogy új és kreatív megoldásokkal álljon elő az építészet területén is. Képes megtanulni az építészeti stílusokat és trendeket, és ezek alapján új ötleteket generálni. Az viszont fontos, hogy a kitalált megoldás hasznosságát, megvalósíthatóságát egy szakértőnek kell elfogadnia.
WLB: Számodra miért izgalmas ez a technológia?
G. Á.: Egyszerűen lenyűgöz az a lehetőség, amit rejt magában. Építészként a tervezési lehetőségek átalakulása hoz lázba, míg folyamatfejlesztőként az építészeti folyamatok optimalizálása és modernizálása izgat. Szoftvertervezőként pedig az, hogy miként lesznek ezek a megoldások annyira felhasználóbarátak, hogy az emberek nagy része, köztük az építészek, mérnökök is szívesen használják ezeket a szoftvereket. Úgy vélem, hogy ez egy igen fontos tényezője annak, hogy milyen gyorsan és miként fognak teret hódítani az AI-eszközök a változásra kissé nehezen bírható építőiparban.
