Atomreaktor, az Országház egy darabja és radarállomás – Bejártuk a Műegyetem történeti campusát

A kezdetek

A világ első olyan egyetemének története, ami már a nevében is viselte a műszaki szót, egészen a 18. századig nyúlik vissza, amikor II. József megalapította Magyarországon az első felsőfokú mérnökképző intézetet, hogy végre legyen egy hely, ahol okleveles földmérőket, út- és vízépítő mérnököket képeznek. Az Institutum Geometricumban 1782 őszén indult az oktatás, amit eleinte a bölcsészkar filozófiai fakultásához csatoltak. Mivel egyre inkább terjedt a természettudományos műveltség és felismerték a reáltudományok fontosságát, egyre nagyobb igény vált a műszaki tudományokban jártas emberek magasabb szintű képzésére, így a 19. században már egy új intézmény felállításán gondolkozott a vezetőség, de a megvalósítására még évtizedeket kellett várni. 

Ferenc József 1871-ben hagyta jóvá rendeletben a Műegyetem új szervezetét, ahol építész-, mérnök-, gépész- és vegyészképzés folyt, és az intézmény ekkor vette fel a Királyi József Műegyetem nevet. Sokáig nem volt állandó épülete, úgyhogy a városban szétszórva bérelték a helyiségeket, így egy Országház utcai, Bécsi kapu téri, Kerepesi úti házban, de még a Fővámház épületében is folyt oktatás. Mivel rohamosan nőtt a hallgatói létszám, tarthatatlanná vált, hogy az egyetem a városban szétszórva bérelje az épületeit, így felmerült egy új, állandó hely megépítése. 

Három építész tervezte a történeti campus épületeit

Amikor az egyetem vezetése felfedezte magának a lágymányosi területet, ez a mocsaras vidék még külváros volt, ahol elvétve akadt néhány szőlő, legelő, egy téglagyár és egy szeszgyár. Annak ellenére, hogy néhány telektulajdonosnak nagyon nem tetszett, hogy kivásárolták a földjét, az egyetem idetelepülése gyors fejlődésnek indította a környéket. A történeti campus épületei három építész munkáját tükrözik: Czigler Győző – ő készítette a terület általános rendezési és beépítési tervét –, Hauszmann Alajos és Pecz Samu világszínvonalú épületeket terveztek különféle stílusokban, úgyhogy egyfajta építészeti skanzenként is felfoghatjuk a campust. Elsőként a Czigler-féle kémiai épület készült el, ami reprezentatív homlokzatával a mai napig erősen meghatározza a Gellért tér képét, még úgy is, hogy a II. világháborúban elpusztult a kupolája. 

A főépület – K épület – 1909-re készült el Hauszmann Alajos tervei alapján, monumentalitására és díszítettségére még Czigler is felkapta a fejét, és csúfosan meg is jegyezte, hogy „Hauszmann tanár valószínűleg a Műegyetemet is olyan fényesen óhajtaná megépíteni, mint a királyi Várat.”

Hauszmann egyáltalán nem így gondolta, ő a korabeli magyar építészet nagyságát és minőségét szerette volna megmutatni ezzel az épülettel, ami a szűkre szabott költségek miatt sokkal egyszerűbb lett, mint amilyen lehetett volna. Szerintünk ez a monumentális épület a színes Zsolnay cserepekkel borított tetővel, a kétszeres életnagyságú szobrokkal és a figurális és növényi ornamensekkel díszített faragott oszlopaival minden, csak nem egyszerű. Érdekesség, hogy amikor elkezdődött az épület kivitelezése, a kőműves brigádok között olyan versengés jött létre, hogy végül egy hét hónapig tartó sztrájk lett belőle, ezért Galíciából és Bukovinából kellett munkásokat hozni, hogy haladni tudjanak. 

Viszonylag sokat időztünk a főépület aulájában, ahol az egyetem egykori rektorainak és meghatározó tanárainak – például Steindl Imre és Hauszmann Alajos – mellszobrai láthatók, de itt volt az az esti ülés is 1956. október 22-én, amiből másnap békés demonstráció, majd forradalom lett. Szintén ebben az épületben van a Műegyetemi Látogatóközpont is, ahol a campus történetéhez, az egyetem és az egyes karok tudományos eredményeihez köthető tárgyakat láthatunk. Így egy üvegbetont, a műegyetemi fejlesztésű SMOG-1 kisműholdat – ez a világ legkisebb kisműholdja –, a Cavinton molekulamodelljét, de a rektori lánc másolatát is láthatjuk. 

Könyvtár, radarállomás, oktatóreaktor

Az egyik kedvenc pillanatunk az volt, amikor megpillantottuk a könyvtár épületét, ami simán lehetne a Harry Potter-univerzum része is. A Pecz Samu által tervezett épületben a Múzeum körúti, nyolcvanezres állományt kellett elhelyezni, elkészültekor pedig Közép-Európa egyik legkorszerűbb könyvtárának tartották. Sőt, eredetileg egy hatalmas szekkó díszítette az olvasóterem falát, ami a technika fejlődését ábrázolta az ókortól egészen 1910-ig. A 12 méter széles, 8 méter magas falfestmény 3 évig készült, és nyolcvannál is több portré volt rajta, többek között Platón, Arisztotelész, Giordano Bruno, Newton, Galilei, Széchenyi, Ybl és Jedlik Ányos. Ez a II. világháborúban megsemmisült, ahogy az eredeti neogótikus bútorzat és a könyvállomány nagy része is.

A könyvtár mellett négy másik épületet is tervezett ide Pecz Samu, akit Hauszmann Alajos vont be a campus tervezésébe, úgyhogy a kastélyszerű Műszaki Mechanika és Mezőgazdasági Géplaboratórium épülete is az ő koncepciója alapján valósult meg, ahol a víztartály feletti teraszon még szélkerék is volt, a laborok mellett pedig őrlő-, csiszoló-, fagyasztó- és betonvizsgáló helyiséget is kialakítottak benne. De a műszaki technológia, a kazánház – itt termelték az összes műegyetemi épület fűtéséhez és a munkagépek hajtásához szükséges hőmennyiséget – és a kémény, valamint a Géplaboratórium épületét is Pecz tervezte. 

Az egyetem kertje volt a másik kedvenc helyünk, amit a Fővárosi Állatkert parkjait is jegyző Pecz Ármin tervezett, ráadásul ide bárki bejöhet csak úgy sétálni vagy olvasgatni. Nyáron kifejezetten jó időtöltés az árnyas fák alatt pihengetni, ugyanis csak elvétve fogunk emberekkel találkozni.

Ugyan már nem a történeti campus, de mi átmentünk a szocreál és modern épületekkel teli részre, hogy megnézzük az E épület tetején lévő földi műholdvezérlő állomást és a radarokat. Ez egy automatizált és távvezérelt állomás, ahol a műegyetemi oktatók és hallgatók által készített műholdakat figyelik meg. Ezeket különféle mérésekre lehet használni, mint a környezetszennyezés megfigyelése, terménybecslés vagy a rádiófrekvenciás szmogvizsgálat. A Műegyetemen eddig 4 műholdat készítettek, ezek közül a SMOG-1 kisműhold jelenleg is üzemel. A 3 és a 4 és fél méteres parabolák mellől pedig egészen különleges panoráma tárul elénk: rálátunk a teljes campusra, a Gellért-hegyre és az épülő BudaPartra is.

A BME területén van egy oktatóreaktor is, amit azért építettek, hogy legyen hol képezni azokat a szakembereket, akik a Paksi Atomerőmű építésében és működtetésében részt vesznek. Aggodalomra egyébként semmi ok, mivel a főváros közepén épült, ezért nagyon alacsony a teljesítménye, és az épületszerkezet is földrengésálló.

A Műegyetem történeti campusáról még hosszasan írhatnánk. A II. világháborúban, Budapest ostromakor a terület frontvonal volt, katonasági és hadianyagközpontként működött, a központi épületben gépágyú- és gépfegyverfészek volt, de az 56-os eseményeknek is meghatározó helyszíne volt.