Keresés EN

Látnivalók és kultúra

Mesél az Üllői út – 1. rész: A Kálvin tértől a Nagykörútig

Budapest leghosszabb sugárútja, a 15,6 kilométer hosszú Üllői út mentén sétálunk végig az elkövetkező hetekben – természetesen cikk formájában is –, hogy megnézzük, mi mindent találunk a szinte végtelen hosszúságú út mentén, na és hogy kerületről kerületre hogyan változik az Üllői út arculata. Első körben a belső Üllői út rövidebbik, a Kálvin tértől a Nagykörútig tartó szakaszát sétáljuk le.

A páratlan oldal (IX. kerület)

Ha összevetjük a páratlan és a páros oldalát az Üllői út ezen szakaszának, akkor az előbbire jut a kevesebb emléktábla meg emlékezetes épület, de azért itt is találni. A XVIII. század elejétől fokozatosan kiépült Üllői út akkor még nem ezt a nevet viselte, hanem Szolnok város nevét, mert ez az út vitt egyenesen Szolnokra. 

Első állomásunk a 7. szám alatti egyemeletes bérház, egy klasszicista épület, amit 1839-ben Steinbach Alajos kereskedő megrendelésére tervezett és épített a kor neves és legtöbbet foglalkoztatott építésze, Kasselik Ferenc. A háznak híres lakója is akadt, itt élt 1864 és 1867 között Arany János és családja. Az épületet a 2000-es évek elején újították fel, amikor már nagyon lepusztult állapotban volt. 

Pár lépéssel továbbhaladva jutunk el az Üllői út 17. alatti épülethez, ami szintén egy szép, régi és nemes épület, melynek az Üllőire merőleges Erkel utcában is van egy épületszárnya, és így bejárata is. Károlyi György főispán, királyi belső titkos tanácsos, magyar királyi főudvarmester, politikus és mecénás egy már korábban a telken állt házat bővíttetett és építtetett át Ybl Miklóssal, aki 1868-1870 körül el is végezte a rá bízott feladatot, sőt maga is élt a házban.

A 21. szám alatti ház ennek a szakasznak, de talán az egész Üllői útnak a legfontosabb épülete – irodalmi szempontból mindenképpen. Már maga az épület is érdekes, amit a magyar szecesszió két jeles alkotója tervezett és épített: Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp. Az allegóriákkal, a négy évszakot szimbolizáló elemekkel díszített bérházban élt Kosztolányi Dezső, aki az ablakából az Üllői útra és az ott magasodó fákra látott rá. A látvány pedig arra ihlette, hogy 1905-ben megírja (az egyébként 1907-ben megjelent) egyik leghíresebb versét, az Üllői-úti fákat – hogy valamikor álltak ott fák, azt ebből a versből tudjuk. Azt viszont pontosan nem tudjuk, hogy arról volt-e tudomása Kosztolányinak, hogy 25 évvel azelőtt, hogy ő odaköltözött volna, egy házzal arrébb, a 23. szám alatt élt pár évvel a halála előtt, 1880–1881-ben az akkorra már teljesen elszegényedett első magyar szocialista, Táncsics Mihály

A 33–37. szám alatt magasodik az Üllői út talán legnevesebb és legszebb, szecessziós épülete, az Iparművészeti Múzeum, ami Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült 1893 és 1896 között, a megnyitóünnepségen maga Ferenc József is részt vett. Bár a múzeum nemzetközileg is jegyzett intézmény volt mindig is, neves főigazgatók (az egyik első például Ráth György volt) irányítása alatt, az épülettel valahogy senki nem foglalkozott, így az ezredfordulóra már kimondottan rossz állapotban állt a helyén. 2017-ben aztán bezárták azzal, hogy felújítják, de sajnos elsősorban a pénztelenség miatt a munkálatok elhúzódtak, lelassultak, és így az Iparművészeti továbbra sem látogatható. 

Kiérve az Üllői út és a Nagykörút sarkára, az Iparművészeti mellett egy kis terecske fogad, közepén egy papírrepülőt formázó vasbeton szobrocskával (tervező: Jánoska Rita Zsófia). A repcsi egyik szárnyán egy idézet világítja meg, hogy az alkotás az 1956-os forradalmár, a Tűzoltói utcai felkelők vezére, a forradalom leverése után két évvel kivégzett Angyal István előtt tiszteleg, aki bár Auschwitzot és a nácikat túlélte, de hithű kommunistaként a sztálinizmust és az oroszokat már nem. A papírrepülő arra utal egyébként, hogy Angyal és társai röpcédulák szerkesztésével, előállításával, sokszorosításával és terjesztésével foglalkoztak a forradalom napjaiban. 

A terecskén álló bérház egy ún. Lottóház. Az 1956-ban szétlőtt négyemeletes eklektikus lakóház helyén épült fel 1957-ben, és olyan emberek költöztek be, akik 1957 és1978 között lakást nyertek a tárgynyeremény-sorsoláson. A homlokzaton látható feliratot viszont csak kicsivel később kapta meg az épület.

Ezen a pontján a sétának nem kelünk át a Nagykörúton, viszont átmegyünk az Üllői út páros oldalára, és onnan sétálunk vissza a Kálvin térre.

A páros oldal (VIII. kerület)

Átkelve a másik oldalra egy emléktábla vár a 36. számú, árkádos sarokház falán. Eszerint 1911 és 1932 között itt élt a mára kissé elfelejtett, de a maga korában nagy tiszteletnek és tekintélynek örvendő, nagy műveltségű író-műfordító-színházigazgató, Ambrus Zoltán, aki az egyik első olyan írónk volt, aki a modern nagyvárosi életről írt műveiben.

Pár lépésre, a 32. szám alatt áll a Heinrich-udvar nevű, egykor szebb napokat látott, de azért ma sem rosszul festő épületmonstrum, amit 1892–1893-ban építtetett Heinrich Ferenc, akinek családja ekkor már hosszú évtizedek óta Pest, majd az egyesült főváros első számú vaskereskedő nagyvállalkozója volt. A tervezéssel Hubert József és Móry Károly építőmestereket bízta meg, és egy kettő az egyben épületet akart: olyat, ami egyszerre bérház és ipari épület is. Az előbbi, az Üllői úti rész készült el ekkor, egy U alakú, neobarokk homlokzatú bérház. Ezt toldották meg az 1910-es évek elején a Mária utcai szárnnyal, vagyis az ipari épületrésszel, ami viszont már Sándy Gyula tervei alapján készült. 

A 26. szám alatt találjuk a Semmelweis Egyetem rektori épületét, ami a Belső Klinikai Tömb része, és otthonul szolgál több kar (Általános Orvostudományi, Gyógyszerésztudományi és Fogorvostudományi) dékáni hivatalának is. 

Egy házzal arrébb, a 24. szám alatt működött 1949-ig a Luther Otthon, az evangélikus egyetem fiúkollégiuma. Ennek volt lakója 1939-ben Maléter Pál is, az 1956-os forradalom 1958-ban kivégzett honvédelmi minisztere, aki 2008-ban egy emléktáblát is kapott itt.

1822 és 1837 között adták ki az Aurora évkönyveket, ami egy irodalmi zsebkönyvsorozat volt. Ennek a német túlsúly ellenére a hazai irodalom népszerűsítése volt a célja, az alapítója pedig Kisfaludy Károly volt. Az első pár évben ő volt a kiadvány szerkesztője is, majd később Bajza József. A rendszeres szerkesztőségi megbeszéléseket két lakásban tartották, melyek közül az egyik az Üllői út 18. szám alatti házban volt. Itt élt Bártfay László ügyvéd, író, a Kisfaludy Társaság egyik alapítója, az Aurora egyik munkatársa és szerzője.

A 16. szám alatt két házat találunk, ami egy. A 16/A alatt van Budapest egyik legimpozánsabb zongoraterme, a Szonáta, míg a 16/B alatt lakott és dolgozott Nagy László, de nem a költő, hanem a valamivel korábban élt pedagógus-szociológus, akit a hazai gyerektanulmányi mozgalom úttörőjeként tartanak számon. Ő volt az első, aki foglalkozni kezdett a gyerekek érdeklődési köreivel, erkölcsi és érzelmi fejlődésük folyamatával, és mindezek törvényszerűségeit is leírta. A ház belső kertje pedig végtelen nyugalommal és zölddel ajándékoz meg az Üllői út zajának és porának ellensúlyaként.

A szomszédos ház (Üllői út 14.) 1907-ben épült fel, a szecesszió hazai mestere, Fodor Gyula tervei alapján. Ennek a gyönyörű egykori bérpalotának Arany Sas-udvar a neve, az önmagában is lenyűgöző bejárati kapu fölött őrködő sasmadárnak köszönhetően. Érdemes azonban beljebb is menni a házba, mert a lépcsőháza is ámulatba ejtő, az utcáról nem látható, titkos csoda.

Közben pedig már majdnem a sétánk végére értünk. Érdemes még ámulni egyet a BKK brutalista épületén, aminek bejárata a Szabó Ervin térre, pontosabban arra a benzinkútra néz, amely az Üllői utat is érinti, és amit elhagyva már csak egyetlen állomás vár ránk, mielőtt a Kálvin térre érünk. Az Üllői út 2. szám alatti házban élt 1911 és 1946 között a holland királyi főkonzul, Jan Clinge Fledderus, aki azért kapott emléktáblát a ház falán, mert az I. világháború utáni évtizedben nagyjából 60 ezer nehéz sorsú és éhező magyar gyerek sorsáról gondoskodott. Hollandiába, majd később Svájcba, Svédországba, Angliába és Belgiumba utaztatta a gyerekeket, akik hónapokat, sőt időnként éveket töltöttek kint befogadó családoknál, majd miután testileg és szellemileg feltáplálták őket, visszatértek Magyarországra. A holland úriember ezzel nemcsak a gyerekekkel tett jót, hanem az országgal is. 

Cimkék

Hasonló tartalmak

Kultúra

Oscar-nap a Művészben

Március 11-én 96. alkalommal díjazza az előző év legjobb filmjeit és filmeseit az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia. Nincs is jobb hangolódó program a gálára, mint a március 10-ei Oscar-nap a Művészben, amikor 13 órától estig jelölt filmeket nézhetünk meg.

Kultúra

Janikovszky-est a vaksötétben – avagy a lemez két oldala

A Bodor Tibor Kulturális Egyesület közreműködésével március 13-án a Lurdy Moziban egy egyedülálló képzeletszínházi előadásban lesz részünk, A lemez két oldala címmel: Janikovszky Éva írásainak segítségével teljes sötétségben, csak a hangokra és szavakra koncentrálva fedezhetjük fel mindennapjaink rejtett oldalait.

Kultúra

Mai Manó fotográfiái

A PaperLab Galériában kiállított 50 fotóból álló, ingyenesen megnézhető válogatásban olyan alkotásokat láthatunk, amelyeket Mai Manó fotográfus a budapesti műtermeiben készített a századforduló környékén.

Kultúra

NYOMIK – még mindig premier előtt

Surányi Judit Nyomik című filmje 2025 körül fog mozikba kerülni, de szerencsére nem kell addig várnunk, ha meg akarjuk nézni: március 9-én egy laza bulival egybekötve lesz a vetítése a Premier Kultcaféban.

Neked ajánlott

A