Az Edelsheim-Gyulai család mindössze három generációt élt meg férfiágon, utána ilyen szempontból kihalt. Bár a „dinasztiaalapítót”, a német Leopold Wilhelm von Edelsheimet nagynénje férje, a régi erdélyi nemesi családból származó, ámde gyermektelen gróf Gyulai Ferenc örökbe fogadta, automatikusan nem járt vele rang is. A bárói címet csak 1882-ben kapta meg, miután közel egy évtizede volt már Magyarország főhadparancsnoka. Nyugdíjazása után népszerű társasági figurává vált, de grófi rangot már csak a fia szerzett a családnak. Aki egyúttal egy hatalmas kastélyt is építtetett a ma már szlovákiai Felsőelefánton, ahol történetünk főhősei is sokat tartózkodtak. A családnak emellett azonban volt két budapesti rezidenciája is, az egyik a budai Várban, a Dísz tér 12. szám alatt: a klasszicista palotát a harmadik, szintén Lipót nevet viselő családfő alakíttatta át, neobarokk ízlés szerint. (A ház fele az ostrom során egyébként összeomlott, később pedig az 1913 előtti formájában állították vissza.) Számunkra azonban nem ez, hanem a pesti palota a fontos.
A Hősök tere éke
Az Andrássy út építésekor a villa még egy furcsa fogalom volt a magyar közbeszédben, leginkább nyaralót értettek alatta,
Az Andrássy út építésekor a villa még egy furcsa fogalom volt a magyar közbeszédben, leginkább nyaralót értettek alatta,
azaz nem volt jellemző, hogy valaki előkelő létére egy ilyen kicsi házban szorongjon a családjával. Egy villában nem lehetett méltóképp reprezentálni, nem fért be a bálterem se. A Bajza utca és a Hősök tere közti szakaszt azonban kifejezetten ennek a háztípusnak szánták, így hát a telkek sem voltak valami nagyok, ráadásul azt is pontosan szabályozta a Sugárúti Építő Vállalat, hogy mennyit lehet beépíteni belőlük – azaz nem tarthattak faltól falig az épületek. Így kevés az igazán nagy ingatlan, a Széchenyi-Vanderbilt-palota mellett talán az Andrássy út 132. szám alatti Edelsheim-Gyulai-villa számított még annak, amelyet a család 1892-ben vásárolt.
Az Andrássy út és környéke inkább a nagypolgárság számára volt vonzó, de ez az épület olyan flancos lett Adolf Gnauth stuttgarti építésznek hála, hogy egy főnemesnek is megfelelt. (Sajnos a belsejéről Klösz György nem készített fotókat, így azt nem ismerjük.) Annyi biztos, hogy később a család megvált az ingatlantól, amelyet báró Born Frigyes vásárolt meg. A fiatal főnemes arról volt egyébként híres társasági körökben, hogy a missziója volt, hogy elterjessze az autókat idehaza – még Ady is köszörülte ezért rajta a nyelvét az egyik cikkében. A báró 1942-ben a pazar épület lebontása mellett döntött, hogy egy háromszintes, 20 lakásos bérház kerüljön a helyére – feltehetően jó üzleti befektetésnek gondolta ezt így. Az épület ma is ott áll, helyet adva az Albán Nagykövetségnek is.
A címlapsztár Edelsheim-Gyulai lányok
Kanyarodjunk azonban vissza a villa előző tulajdonosaihoz még egy picit! Lipótnak említettük, hogy fia ugyan nem, három lánya azonban született első feleségétől, gróf Pejacsevich Gabriellától, aki azonban szerelmes lett másba, így hamar kiszállt a család életéből. A gróf a három kislánynak szeretett volna új anyukát, így még a válás évében feleségül vette az özvegy Ella Rothkugel von Rollershausent, aki szintén egy kislányt hozott a házhoz. A párnak közös gyereke már nem lett, de Ella jó mostohának bizonyult, ugyanis a négy csinos lányt a budapesti elit sztárjaivá tette – hiába öltöztetett később uralkodófeleségeket Rothschild Klára, még ő is tepert azért, hogy az öt nőt a szalonjában üdvözölhesse. Ez eszméletlen jó reklámnak számított akkoriban, a család megvalósította közösségi média hiányában is azt, amit később a Jenner-Kardashian klán.
Ella, a lánya, Rudnay Alexia és a három mostohalány, Éva, Maritta és Ilona állandó szereplői voltak a képes magazinoknak,
Ella, a lánya, Rudnay Alexia és a három mostohalány, Éva, Maritta és Ilona állandó szereplői voltak a képes magazinoknak,
ami annak is volt köszönhető, hogy Edelsheim-Gyulai Lipótné rajongott a társaságért – volt is egy ilyen, népszerű rovata (Női szemmel) a Film Színház Irodalom magazinban. A lányok időközben mind előnyös házasságot kötöttek, amelyekről szintén beszámolt a sajtó, pláne Ilonáéról, akit a kormányzó, Horthy Miklós idősebbik fia, Horthy István kormányzóhelyettes vett feleségül. Frigyük tiszavirág-életű volt, hiszen alig két év múlva, 1942-ben az egyébként kiváló pilóta hírében álló férj lezuhant repülőgépével. Rögtön el is indult a pletyka, hogy az ország kiugrási kísérletét megneszelő németek bütykölhettek rajta valamit. A kisgyerekes Ilona végül követte apósát és anyósát a portugáliai száműzetésbe, de ez már egy másik történet.
