Ez is érdekelheti

Látnivalók és kultúra
Pesten innen, Budán túl – A kétarcú Csepelt mutatjuk be podcastünk új epizódjában
Ha meghalljuk azt a szót, hogy Csepel, hamarabb jut eszünkbe a gyártelep, a bicikli és Zámbó Jimmy, mint a Kis-Duna-öböl, a Tamariska-domb vagy a madárcsicsergés. Holott a Csepel Műveken kÃvül számos látnivalóban és érdekességben bÅ‘velkedik a környék, ahol nagyon is van lehetÅ‘ség arra, hogy a természet lágy ölén sétáljunk. Hogyan befolyásolta a környék fejlÅ‘dését a Csepel Művek, és mit jelent ma csepelinek lenni? Többek között errÅ‘l is beszélgettünk Pesten innen, Budán túl podcastünk legújabb epizódjában, amelyben Csepel kétarcúságát mutatjuk be.
Hogyan befolyásolta Csepel létrejöttét és fejlÅ‘dését az ország legnagyobb iparvállalata, a Csepel Művek? Hogyan viszonyulnak ma a környékbeliek a valamikori gyárnegyed múltjához, és mit jelent számukra ma csepelinek lenni? Csepel egyik ikonikus helye a 19. század végén megnyÃlt Weiss Manfréd Acél- és Fémművek, amit ma mindannyian Csepel Művek néven ismerünk, és a magyar ipar egyik bölcsÅ‘jeként működött hosszú éveken át. Podcastünkben Polinszky Tibor, Csepel egykori főépÃtésze segÃtségével nézzük át a gyár történetét a kezdetektÅ‘l a privatizáción át egészen a jelenig.

A mai gyártelep elÅ‘djét még a Lövölde téren nyitotta meg Weiss Manfréd és Berthold, akik a konzervek mellett erÅ‘s hangsúlyt fektettek a gyalogsági töltények gyártására is. Egy súlyos baleset után új helyet kellett keresniük az üzemnek, Ãgy kerültek Csepelre, a környék pedig fejlÅ‘désnek indult. A gyár területén az évek alatt egy nagyon sokszÃnű társadalom alakult ki, ahol mindenki kötÅ‘dött a gyárhoz, ráadásul a munka utáni élet is gyakran a területén folyt. A privatizáció során azonban minden megváltozott, az üzemeket mindenki megpróbálta megszerezni, de a százéves épületek infrastruktúrája nem minden esetben felelt meg a 21. századnak – errÅ‘l is beszéltünk az epizódban.

Bár a legtöbben úgy tekintenek Csepelre, mint egy hatalmas gyár- és lakótelepre, ez egy óriási tévedés! Podcastműsorunkban Csepel ipari múltja mellett arról is mesélünk majd, milyen páratlan, legtöbbünk elÅ‘tt még ismeretlen, de felfedezésre váró természeti értékei vannak Csepelnek és környékének. A Kavicsos-tóról, a Kolonics GyörgyrÅ‘l elnevezett hangulatos Kis-Duna-parti sétányról vagy a Tamariska-dombról már mi is Ãrtunk. A csepeli születésű fotós és természetfestÅ‘, az egyébként grafikus-illusztrátorként dolgozó Kókay Szabolcs nemcsak ezekrÅ‘l mesélt, hanem a sétánnyal összeérÅ‘ Kis-Duna-öböl tanösvényrÅ‘l, illetve az itt élÅ‘ állatvilágról is, elsÅ‘sorban Csepel madarairól, merthogy elsÅ‘sorban a madarak érdeklik. A podcast második felében vele beszélgettünk.Â
Csepelen azonban nemcsak az ipari és az épÃtészeti emlékek meg a természet zöldje csábÃtó és érdekes, hanem jókat enni és inni is tudunk. Minket például levett a lábunkról a Periferico nápolyi pizzája, és nagyon bÃrtuk a Meringa Cukrászda franciás finomságait is. És ez még nem minden, mert Csepel egy igazán izgalmas, méltatlanul alulértékelt és mindenképp felfedezni való vidék. Podcastadásunkból sok mindent megtudhattok róla, de mégiscsak az az igazi, amit az ember a saját szemén keresztül tapasztal meg, vagyis: irány Csepel!