Ami minden építészet-, urbanisztika- és filmrajongót lázban tart: a 15. Budapesti Építészeti Filmnapok március 2. és 5. között ismét beköltözik a Toldi moziba. A jubileumi filmnapokon kivételesen nemcsak a nagyvilág történéseibe láthatunk bele, hanem a 150 éves Budapest legfontosabb kihívásaira is megoldást kaphatunk.
15. alkalommal rendezik meg a Budapesti Építészeti Filmnapokat, ami a város egyik legizgalmasabb dokumentumfilm-fesztiválja. Azért is szeretjük nagyon, mert a szervezők mindig olyan filmeket hoznak el, amik bár a világ más tájain játszódnak, a problémák és a kihívások nagyon is hasonlóak azokhoz, amelyekkel a főváros is nap mint nap szembenéz.
A lakhatási válság, a folyamatos közlekedési káosz, az autósok, a kerékpárosok és a gyalogosok közötti ellentét, a városi térfoglalások, a modern építészeti örökség eltüntetése, valamint a monumentális irodaházak egyre nagyobb térhódítása mind olyan probléma, amikkel Budapesten is találkozunk. Elég a Várnegyedben elbontott Teherelosztóra, a Váci úton, a Kopaszi-gát mellett vagy a belvárosban épülő irodaházakra gondolnunk. Persze a nagyvárosok problémái nemcsak a jelenünkre igazak, de bizonyos ellentétek már Budapest egyesítésekor és a 20. század elején is felmerültek.
A március 2. és 5. között megrendezésre kerülő filmnapok programjában az elmúlt másfél évtized filmjei, Budapestről szóló rövidfilmjei vagy más városokban és tájakon forgatott filmek kaptak helyet, melyek nagyon is rímelnek a főváros legfontosabb kihívásaira. Ezekből válogattunk.
A világ legjobb helye
Milyen lehet a „világ egyik legjobb városában” élni, ahol az ipar már a múlt, helyette pedig az egyik leghumánusabb, legmegfizethetőbb és legnyitottabb nagyvárossá vált Koppenhága. A városvezetők számára sokáig követendő példa volt ez a változás, azonban a koppenhágai élet ma már csak egy réteg számára érhető el. A világ legjobb helye dokumentumfilm megvizsgálja az elmúlt évtizedek átalakulásának árnyoldalát: hogyan lett az adósság sújtotta iparvárosból neoliberális városi díszlet, amelyet az olcsó lakáshitelek pumpáltak fel? A film építészeket, aktivistákat és írókat megszólaltatva tárja fel a fejlődés részleteit.
Március 2. (csütörtök) 20:00 és 20:30
A Duna szeme és a Sodrás
A Duna szeme című film 12 történetet mutat be Duna-menti helyszínekről és emberekről. A szereplők a közösségüket képviselő karakterek – szeretettel, szenvedéllyel, huncutsággal és kíváncsisággal. A történetek elbeszélői az átalakuló dunai vidékek megindítóan hiteles hősei. A folyó összeköti a történeteket, erőt és inspirációt jelent a tizenkét közösségnek. A filmet a Sodrás sorozattal együtt vetítik, ami a budapesti Duna-partok legtermészetesebb és legforgalmasabb szakaszait mutatja be. Tájépítészek, építészek, környezetvédelmi szakemberek, helyi lakosok mesélnek a Római-partról, a Ráckevei–Soroksári-Duna-ágról és a belváros pesti szakaszáról.
Március 3. (péntek) 18:30
A Pruitt-Igoe mítosz
A lakótelepek sokunkból a mai napig ellenérzést váltanak ki, leginkább azért, mert elsőre a tízemeletes, rideg és szürke, bezártságot sugalló panelek jutnak eszünkbe. A telepek tervezésekor egészen más lebegett az építészek szeme előtt: megfizethető és minőségi lakást adni mindenkinek. 1954-ben készült el St. Louisban az USA szociális lakásépítési programjának keretén belül a Pruitt-Igoe-lakótelep, ami azonban nem váltotta be a reményeket, és a 70-es években látványos robbantással indult a lebontása.
Március 4. (szombat) 18:45
Gondolatszerelvények
New York, Los Angeles, Moszkva, Bécs, Tokió és Hongkong metrórendszerét járhatjuk be a Gondolatszerelvények képein, miközben a legkülönfélébb utazóközönség kísér minket. Izgalmas belevetni magunkat a föld alatti világ felfedezésébe, a metróalagutak, a várost keresztülszelő és behálózó vonalak sokaságába, már csak azért is, mert sok esetben itt koncentrálódnak a különböző kultúrák – meglehet, hogy Budapesten ez nem annyira szembetűnő, de a filmben bemutatott nagyvárosokban viszont igen. A film után pedig érdemes elgondolkozni azon, hogyan formálta Budapestet a városi metróhálózat fejlesztése. Utóbbihoz segítség, hogy a vetítés után kerekasztal-beszélgetést szerveznek a főváros metróépítészeivel.
Március 4. (szombat) 18:30
A nagy bicikli-autó meccs
Mintha már Budapest szerves része lenne a kerékpárosok és az autósok közötti vita, amiben a két fél szinte sosem tud dűlőre jutni. A rakpart lezárásával, a sétálóutcák és a kerékpársávok kialakításával, valamint a Lánchíd gyalogossá tételének gondolatával a vita mindig előtérbe kerül. Az éghajlatváltozás, a Föld egyre csökkenő erőforrásai és a városi életteret egyre inkább elfoglaló autók mindennapos kihívások, amelyekre fontos megoldást találni. A nagy bicikli-autó meccs megmutatja, hogyan segít(hetne) a két keréken közlekedés abban, hogy egy jobb, emberközelibb városban éljünk.
Március 4. (szombat) 21:15
