Gyakran mondjuk, hogy Budapest utcáin, terein érdemes feltekinteni, hiszen megannyi díszítés rejlik az épületek homlokzatán, de akkor is csodás felfedezésekben lesz részünk, ha csak szemmagasságban pásztázzuk a házakat. Bódis Krisztián fotósorozatában a kapukat vesszük szemügyre, amik robusztus szobrokkal, szecessziós díszítésükkel, kovácsoltvas vagy éppen díszesen faragott fa mivoltukkal hamar felhívják magukra figyelmünket. A díszes kapuknál már csak a hozzájuk tartozó épületek története érdekesebb: egykori bankszékház, Kelet-kedvelő miniszterelnök és a Kisképző.
Ha historikus palotákat szeretnénk nézegetni, akkor az Andrássy úti séta az egyik legjobb választás, mert a millenniumra épült Sugár úton egymás mellett sorakoznak a szebbnél szebb épületek. A Freund Vilmos tervezte Wahrmann-palotát Wahrmann Mór, Pest-Lipótváros országgyűlési képviselője, a Pannónia Gőzmalom, a Ganz és Társa Rt. és a Pesti Nyomda igazgatója építtette, persze nem magának, hanem szigorúan üzleti megfontolásból, hogy ő is beszálljon a korban felívelő ingatlanpiacba. Az 1930-as években itt működött a Magánmérnökök Országos Szövetsége, ahol rendszeresen szerveztek felolvasóesteket, ezeken olykor Babits Mihály és József Attila is felolvasta legújabb írásait. A háromemeletes épület kapuja előtt érdemes megállni és megcsodálni a Stróbl Alajos készítette Flóra-szobrokat is.
Erről a Bolyai utcai kapuról hamarabb jut eszünkbe, hogy egy kínai városba csöppentünk, mintsem az, hogy a Magyar Királyság egykori miniszterelnökének villája előtt állunk. A kínai asszociáció nem véletlen: Simonyi-Semadam Sándor a keleti nyelvek lelkes kutatója volt, a Magyar–Japán Társaság tagjaként pedig a két ország közötti kulturális kapcsolatokat szerette volna kiépíteni. Rövid miniszterelnöksége idején ideiglenesen ő volt a külügy- és a belügyminiszter is, hivatali ideje alatt írták alá a trianoni békeszerződést. A rózsadombi villa kerítése a kínai holdkaput idézi.
Biztos, hogy már ti is felfigyeltetek erre a fehér kőlapokkal burkolt épületre a Bem József tér és a Bem rakpart sarkán, ami valójában egy szecessziós lakóépület volt, amit a 90-es években a felismerhetetlenségig átalakítottak. Ebben a tömbben ma a Külgazdasági és Külügyminisztérium működik, az előcsarnok üvegpadlózatán pedig látszik a Kakas bástya, amit az átalakítás munkálatai során találtak meg a régészek. Az épületben lakott egyébként Fedák Sári is, amikor a közeli Radetzky-laktanyában kialakított hadikórházban vállalt ápolónői munkát.
A Király utca 34. épületének kapuja elsőre olyan, mintha egy vigyorgó macska arcába bámulnánk, bár a kapu nem vezet Csodaországba. Az épület inkább az egyik lakójáról híresült el: lakott itt egy daltársulati igazgató, aki nemcsak hogy belefeledkezett a kártyás életmódba, de saját lányát is megerőszakolta.
A Török Pál utca sarkán álló csúcsíves, rózsaablakos, neogótikus épület akár egy kis középkori kastély is lehetne, ha nem a Kisképzőnek épült volna. A Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium a Pesti Rajzoló Oskola és a Felsőiparrajziskola egyesítéséből jött létre. A diákok már a kezdetektől valamelyik művészeti ágra szakosodnak, de mellette rengeteg elméletet és szabadkézi rajzot is tanulnak. Itt tanult Tóth Krisztina költő, író, műfordító, Rubik Ernő és Szabó Győző is.
A Nádor utcában több olyan épületet is találunk, amik egykor bankszékháznak épültek, és bár a Nádor utca 6. előtt állva azt gondoljuk, hogy ez a sötétszürke épület valamikor az 50-es években került ide, de tévedünk. Érdemes közelről is megszemlélni, mert a növényekkel és indákkal díszített, faragott mahagóniajtó, a növénymotívumos domborművek nagyon is a szecesszió és az art deco jellemzői. A Magyar–Cseh Iparbank székházának épült palotának a terveit Málnai Béla jegyzi, de valójában a zsűri a pályázatra beérkezett anyagok közül többet is összegyúrt, az elkészült épület pedig nemcsak kívül mutatja a szecesszió jegyeit, hanem a beltérben is: a pénztárterem belsejét gazdag fafaragás díszíti.
+1: a BCLUB pincelejárata a Zichy Jenő utcában:
