Gőzerővel zajlik a Semmelweis című film forgatása, amit az Oscar-díjas Mephisto operatőre, Koltai Lajos rendez, aki a világhírű magyar orvos szerepét a tehetséges fiatal színészre, Vecsei H. Miklósra osztotta. A forgatás több helyszínen zajlik, például a régóta lakatlan, IX. kerületi egykori BÁV-székházban, ami a bécsi klinikát „alakítja” majd a készülő filmben, ami 2023-ban kerül a mozik műsorára. A forgatáson jártunk, és nemcsak a pazar díszlet ragadott magával bennünket, hanem az épület is.
A bécsi klinikává változott egykori BÁV-székházat Pater Sparrow díszlettervezővel jártuk be, aki elmondta többek között azt is, hogy korabeli képek és leírások, illetve a korszakot legjobban ismerő történész, Fónagy Zoltán útmutatása mentén dolgoztak. És hogy mennyire jól, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy amikor belépünk Semmelweis irodájába, a nőgyógyászati vizsgálóba, az újszülöttek osztályára vagy éppen a boncterembe, akkor mintha tényleg visszarepültünk volna az időben több mint 170 évet.
A Semmelweis című mozi a címszereplő – vagy ahogy később nevezték, „az anyák megmentője” – gyermekágyi lázzal kapcsolatos, már-már sziszifuszi küzdelmére összepontosít, amiben szinte senki nem állt az orvos mellé, egy osztrák bábát leszámítva, akit Nagy Katica alakít (ő a film másik főszereplője). De feltűnik a filmben kisebb szerepben Kovács Lajos vagy Elek Ferenc, aki Semmelweis kollégáját és barátját alakítja, akinek tragikus halála nagy szerepet játszott abban, hogy „az anyák megmentője” eljutott a felismerésig: az a vérmérgezéses betegség, ami egy boncolást követően a barátja halálát okozta, és a gyermekágyi láz, ami ellen ő maga küzdött, egy tőről fakadnak.
A film jórészt 1847-ben játszódik, Bécsben és Pest-Budán. Miközben Semmelweis a hagyományos orvosi teóriákkal száll szembe a kórházakban, a két fővárosban már mozgolódnak a progresszív erők, ami egy évvel később a forradalmak kirobbanásához vezet. Ez a tény pedig szépen árnyalja az egyik leghíresebb magyar orvos történetét. Egy új korszak hajnalán járunk, és bár a régi rend hívei még erősek és ellenállnak, az újnak, a fejlődésnek már nem lehet – legfeljebb ideig-óráig – útját állni.
Ki volt Semmelweis Ignác, „az anyák megmentője”?
A magyar orvos 1818-ban Budán
született. A Bécsi Egyetem jogi fakultásán kezdte meg tanulmányait, majd hamar átigazolt az orvosi karra. Itt azonban csak az első évet végezte el, a többit pedig Pesten. 1844-ben kapta orvosdoktori diplomáját, majd szülészmesteri oklevelét, egy évvel később pedig sebészdoktorrá avatták. Ezt követően kezdett el dolgozni a bécsi közkórház szülészeti klinikáján. Itt fedezte fel a titokzatos betegséget, a gyermekágyi lázat, ami sorozatosan fiatal anyák halálát okozta. Bár viszonylag hamar rájött, hogy ezt a higiénia hiánya, pontosabban rendkívül alacsony foka okozza – az orvosok a boncolásokat követően (egy egyszerű kézmosás után) egyenesen mentek a szülészetre, gyilkos baktériumokkal a kezükön –, az akkori orvostársadalom egyáltalán nem volt vele együttműködő, így Semmelweisnek mind Bécsben, mind később Pesten komoly csatákat kellett vívnia – ám végül győzedelmeskedett.
2013-ban az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága a Világemlékezet Program részének nyilvánította Semmelweis gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit, valamint kutatásának összes dokumentumát. Sajnálatos ugyanakkor, hogy Semmelweis, miközben a gyermekágyi láz ellen küzdött, maga is megfertőződött, ám ennek hatása csak jóval később jelentkezett. 1865-ben hunyt el Döblingben – ugyanott, ahol Széchenyi is –, mindössze 47 éves volt. A hivatalos verzió szerint szifilisz okozta a halálát, ám egy 2000-ben elvégzett vizsgálat bebizonyította, hogy Semmelweis halálának oka a paralysis progressiva, vagyis a hűdéses elmezavar volt, amit még fiatalon kapott el egy gyermekágyi lázban elhunyt vérbajos asszony boncolása közben szerzett kézsérülés révén. A sokáig lappangó betegségnél később súlyos elmezavar lép fel, Semmelweisnél is már évekkel a halála előtt azt észlelték, hogy egyre furcsábban viselkedik.
