látnivalók és kultúra

szerkesztés

Soha nem látott festményekkel nyílt meg a Vaszary. Az ismeretlen ismerős kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 09. 15. 12:42

Amikor azt gondoltuk, hogy a Matisse-kiállítást idén már semmi sem überelheti, akkor megnyitott a Magyar Nemzeti Galériában a Vaszary. Az ismeretlen ismerős című tárlat, ami elsősorban azért nagy szám, mert 24 eddig teljesen ismeretlen művet mutat be a látogatóknak, másodsorban meg azért, mert ezek a színekkel és érzelmekkel teli festmények mindenkit rabul ejtenek. Vaszary János a 20. századi magyar festészet egyik legkedveltebb alkotója, akinek virágokkal teli vagy épp a nagyvárosi világot ábrázoló alkotásait órákon át képesek lennénk nézegetni. A most megnyílt kiállításon a festő szinte minden korszakából találunk képeket, a korai impresszionista festményektől kezdve az expresszív kompozíciókon át egészen a mediterrán tengerparti jelenetekig.

A Vaszary. Az ismeretlen ismerős nem a Galéria legnagyobb kiállítása, mégis akkora hatással volt ránk, mint amekkorával a Szinyei Merse Pál vagy Matisse műveit bemutató tárlatok. A mintegy 70 művet felvonultató kiállítás nemcsak a témák, a színözön, az érzékenység és a finom vonallal érzékeltetett mozdulatok miatt izgalmas, hanem azért is, mert 24 olyan festményt is láthatunk, ami eddig teljesen ismeretlen volt – nemcsak a közönség, de a szakma előtt is.

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Szanálás vagy költözés közben velünk is előfordult már, hogy elfeledett, rejtett kincsekre bukkantunk a fiók mélyén, amiket gyermeki lelkesedéssel, örömujjongások közepette fedeztünk fel újra. Valami hasonló játszódhatott le a Magyar Nemzeti Galéria munkatársaiban is, amikor 2016-ban megindult az épületben őrzött teljes műtárgyanyag számbavétele, és az egyik raktár mélyén megbúvó szekrényben nagyjából 40 darab Vaszary-olajfestményt találtak. Hogy a két feltekert vászontekercs mégis hogy és miért lapult teljes inkognitóban hosszú évtizedekig a múzeumban, az még a művészettörténészek számára is kész rejtély. 

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Ezeket a festményeket sehol sem reprodukálták, még Vaszary életében sem, így közvetlenül a műterméből és a hagyatékából kerültek a közgyűjteménybe. Miután a művész özvegye 1942-ben meghalt, a több száz festményt és grafikát tartalmazó hagyaték először a Szépművészeti Múzeumhoz, onnan pedig 1957-ben a Nemzeti Galériához került – valamikor ekkor maradhatott ki ez a két tekercs is a törzsleltározásból. 

Az elmúlt években komoly restaurálási folyamaton mentek keresztül a festmények, közülük a legjobb 24-et állították ki a Galéria tereiben, amik Vaszary minden korszakába illeszkednek. Előkerültek korai naturalista és posztimpresszionista festmények, expresszív kompozíciók, párizsi art deco és Duna-korzó-képek is, ahogy mediterrán hangulatú tengerparti jeleneteket is látunk – utóbbiak a festő legérettebb, legkifinomultabb darabjai. 

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Izgalmas „kirándulás” vagy ha jobban tetszik időutazás ennyiféle festmény között sétálni, amik nemcsak a különféle stílusokat fedik le, de Vaszary a nagyobb történelmi eseményeket és a társadalmi, kulturális változásokat is beolvasztotta a műveibe. Az I. világháború alatt hadifestőként szolgált, és minden, amit itt látott, hallott és érzett, hatással volt későbbi festészetére is. Az 1920-as évek elején készült munkáin még sokáig érezhető volt a szenvedés, a fájdalom, a morális összeomlás és a veszteség, még ha ezt nem is a karakterek, hanem a mélyfekete szín és az absztrakció használata jelezte. 

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Ebből az időszakából számtalan háborús kép, Krisztus-ábrázolás és színpadi jelenet származik, de már megjelennek a női aktok és a csendéletek is. Mi sokáig borzongva, szó nélkül álltunk a Golgota és a Fekvő női akt képek előtt, annyira erősen hat mindkettő drámaisága. Utóbbi egyébként a felfedezett festmények egyike. A megtalált „kincseket” a látogatónak is könnyű felismernie, ugyanis mindegyik ezüst keretben van, míg a hozzájuk tartozó magyarázó szövegek fekete hátteret kaptak. Bár jóval korábbi alkotás, de ugyanígy ledöbbenve álltunk a fekete-fehér olajfestménye előtt is, amit még Bródy Sándor Az ezüst kecske című regényéhez készített, mert egyáltalán nem számítottunk egy grafitszürke festményre, de ez is Vaszary sokszínűségét és nagyszerűségét mutatja, ugyanis nemcsak festett, de grafikákat, illusztrációkat, gobelineket, bútor- és edényterveket, plakátokat is készített.

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Egyértelmű, hogy a közönségkedvenc festmények a tatai korszakához köthetők, ezeken megjelenik az érzékiség, a derű, a modern nő, aki olvas, napozik és társasági életet él, és ezekről a képekről a természet, a virágok és a színes enteriőr sem maradhat el. 1910-ben készült el Tatán a Toroczkai Wigand Ede által tervezett műteremvilla, ahol feleségével rendszeresen vendégül látták a nagyvárosból érkező barátaikat, és az itteni élet számos festménye ihletője volt. 

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Az egyik legszebb alkotás a Verandán álló piros pizsamás nő, aki bár az 1920-as években állt modellt Vaszarynak – vélhetően a felesége, Rosenbach Mária (Mimi) látható rajta –, mégis olyan, mintha egy mai budapesti nőt látnánk rajta. Ugyanilyen izgalmasak a virágokat ábrázoló művei, amiken nemcsak szép színes virágokat látunk vázákban, de a tatai lakásának enteriőrjét is finoman, részleteire lebontva kidolgozta, így csíkos foteleket, szamaras vázákat, horgolt csipketerítőt, elrejtett díszeket, de az egyik képen még egy növények mögött rejtőző nőalakot is észrevehetünk. És akkor a női aktokról még nem is beszéltünk, amiket csak vékony vonallal, leheletnyi színekkel ábrázolt, mégis átérezhetjük azt a felszabadultságot, ami a modern nőt jellemezte. Sőt, olyan finoman helyezi őket a természetbe, hogy már-már eggyé is válnak vele.

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Ahogy a színes virágoknál és a nőábrázolásoknál is többször eszünkbe jutott Matisse, úgy a mediterrán, tengerparti festményeknél is. Vaszary imádott utazni, főleg az itáliai tengerpartra, ahol a kis olasz városkák, szállodák és strandok hangulata fogta meg leginkább, úgyhogy a tájképein is ezt a világot próbálta meg sűrítve átadni. Ha sokáig nézzük a Tengerparti hotelszoba festményt, akkor még egy kisebb párbeszédet is érzékelünk a francia festő és Vaszary között, ugyanis hasonló tematikájú művei neki is vannak, sőt a Szépművészeti Múzeum kiállításán láthatók is.

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Azt, hogy mennyire érzékeny volt a világ jelenségeire, jól mutatja a Budapest kálváriája kompozíció, amin egy káoszos forgalmi balesetet ábrázol, miközben a Duna-korzón az emberek többsége még vígan iszogat és trécsel. Ha a háború ihlette festményeinél valamiért nem éreztük a borzongással teli katarzist, akkor a monumentális Budapest kálváriája III. festmény előtt állva biztosan fogjuk, főleg akkor, amikor a tömegben megpillantjuk a keresztet cipelő Krisztust. A képen látjuk a budai vár, az Országház, a Halászbástya és a Mátyás-templom sziluettjét, elsőre egy színes képeslap is lehetne, de ennél sokkal mélyebb jelentése van. 

Vaszary. Az ismeretlen ismerős tárlat festményei között időzve egy egészen más világba csöppenünk, átélhetjük a 20-as, 30-as évek nyüzsgő metropoliszainak világát, beléphetünk a fülledt lokálokba vagy épp a festő meghitt otthonába – az biztos, hogy ebbe a világba érdemes jó párszor visszamenni.

A kiállítás 2022. szeptember 14. és 2023. január 15. között tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában. 

Hasonló tartalmak

Admin mode