Az Arany János utcai metrómegállónál található kis térnek 1983-ig még neve sem volt, miközben akkor már kicsivel több mint 30 éve ott állt, ahol most is. A budapestiek sem bántak túl jól vele – eleinte csak a kerületi vezetés, aztán amikor ők már igen, akkor meg a lakosság. A változást, a viszonylag rendezett állapotot a metróépítés hozta el a tér számára – bár sokáig nem tartott –, és ekkor kapott nevet is.
Hol ház állott, most kőhalom...
Az Arany János utcai metróállomásnál található Podmaniczky Frigyes tér 100 évvel ezelőtt még nagyon másképp nézett ki, mint manapság. Például azért, mert akkor még nem volt tér, a helyét lakóházak foglalták el, melyek némelyikében üzletek, irodák és raktárak voltak. A legszebb talán az 1875–1876-ban felépült neoreneszánsz Schwarz-ház lehetett, melynek Petschacher Gusztáv volt a tervezője, az udvarát pedig a Mai Manó Házat is építő Nay Rezső és Strausz Ödön tervei szerint fedték be. A másik neves épület pedig a Weber Antal által tervezett, szintén 1875-ben épített eklektikus Neuwelt-ház volt.
A tér helyén állt háztömb eltűnése hosszabb ideig tartott. Budapest ostromának idején (1944–1945) semmisült meg, de nem teljesen. Hiába voltak romosak az épületek, a lakók és az üzletek tulajdonosai nem költöztek ki, hanem továbbra is ott éltek és/vagy dolgoztak. Pláne hogy 1947-ben az a döntés született, hogy az egész tömböt újjáépítik. Végül a tervből nem lett semmi, a romokat elbontották, a helyén pedig az 1950-es évek elején egy névtelen parkot alakítottak ki.
Budapest legszomorúbb parkja
A romos telken kialakított parkra nem sokan voltak kíváncsiak – nem véletlenül. A korabeli sajtó kritizálta is a kerületi vezetést, hogy a parkosítás finoman szólva is hagyott maga után némi kivetnivalót. Például nem helyeztek ki padokat, nem volt játszótér sem, csak füvesítés, amit viszont a környéken megfordulók nem nagyon tiszteltek meg, és hamar letaposták. A kritikára feleletként mindössze annyi történt, hogy a kerületi vezetés kihelyezett 22 darab padot a térre. Az áldatlan állapot azonban fennmaradt, és egészen a 60-as évek legelejéig tartott. Akkor nemcsak megújították a még mindig névtelen teret, hanem építettek egy szökőkutat is, amit ünnepnapokon este díszfénnyel világítottak meg. Aztán majdnem két évtizedig megint nem történt semmi.
Nincs többé névtelenség
A 3-as metró Arany János utcai megállóját 1979-ben kezdték el építeni, a munkálatok két évig tartottak, és 1981-ben adták át az állomást. Ekkor került ide a 72-es és a 73-as trolibuszok végállomása is. De nemcsak a közlekedés jelent meg a területen, hanem a teret is rendezték, vagyis az addig egybefüggő zöldfelületet ágyásokra osztották fel, és kiemelték az utca szintjéből. A tér díszburkolatot is kapott, illetve a régi szökőkút helyett egy kis vizes medencét is kialakítottak, melynek közepébe egy díszkút került. Ekkor merült fel az is, hogy végre nevet is kéne adni a térnek, a választás pedig elsőre Podmaniczky Frigyesre esett, akinek a nevét 1983 óta viseli a tér.
A főváros vőlegénye, Podmaniczky Frigyes
Az 1824 és 1907 között élt Podmaniczky Frigyes sokoldalú ember volt, aki politikusként, városépítőként és íróként is maradandót alkotott. Annyira szerette a fővárost, hogy Krúdy Gyula a „főváros vőlegényének” nevezte el. Nevéhez fűződnek például a rakpartok és három Duna-híd is (a Margit híd, a Szabadság híd és az Erzsébet híd). Aki szeretne többet tudni róla, ebből a cikkünkből sok egyéb részletet is megtudhat az életéről és a munkásságáról.
A választás azért esett pont Podmaniczkyre, mert egyfelől bőven megérdemelte, másfelől kötődött is a környékhez. A korán özvegységre jutott édesanyja a Vadász utca 2. szám alatti ház első emeleti lakását bérelte – mind a 17 ablaka az utcára nézett –, ahol természetesen az ifjú, majd egyre idősebb Frigyes is számtalanszor megfordult. Podmaniczky előbb 1984-ben kapott egy domborművet (Madarassy Walter alkotását), majd 1991-ben felállították Kő Pál Podmaniczky Frigyes-emlék címet viselő alkotását, ami egy különös külsejű alkotás: a gomba alakú emelvényszerűség törzsében áll egy mini-Podmaniczky, a tetejére óra került, és az egészet egy összefüggő, kör alakú pad veszi körbe.
A teret megint hagyták egyre jobban lepusztulni, mire elérkezett a 2019-es esztendő, amikor is megújították és ligetesítették. Megszüntették a trolivégállomást – azért persze maradt itt megálló –, és a tér új kőburkolatot meg közvilágítást is kapott. És ha valaki azt hitte, ezzel vége is a tér kálváriájának, az tévedett: az M3-as metró felújítása még hátravan, ez jelenleg is folyik. Ami jó, hogy elbontották a teret eléggé elcsúfító, a metró épületéhez kapcsolódott üzletsort, és reméljük, az új metróépület is pofásabb lesz, mint a régi volt. Aztán még azt is reméljük, hogy utána egy darabig nyugta lesz a térnek, aminek része lesz az is, hogy nem hanyagolják el a jövőben.
