látnivalók és kultúra

szerkesztés

A ház, ahol barokk festményt és olaszországi domborművet egyaránt találunk – A Táncsics Mihály utca 16.

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 05. 04. 16:23

Az a jó a Budapest100-ban, hogy még akkor is felfedezünk valami rejtett zugot vagy hallunk egy még számunkra is egészen új történetet a városról, amikor már úgy érezzük, hogy telítődtünk a befogadható információkkal. Azt például nem gondoltuk volna, hogy egy budavári lakóházban nemcsak Velencéből származó domborművet fedezünk fel, de egy olyan hozzáépítést is, amit nem más, mint a Budavári Palota építésvezetője, Hauszmann Alajos tervezett. A Táncsics Mihály utca 16. csigavonalas díszítéseit, cirkalmas vasrácsait és a Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló falfestményét már mi is megcsodáltuk az évek során, de a Budapest100 májusi hétvégéjén még a hatalmas zöld kapun is átjuthatunk.

Az idei Budapest100-on a Várnegyed titkait, rejtett zugait, a mélyben futó pincerendszereket és a legtitkosabb történeteket fedezhetjük fel, úgyhogy most végre nemcsak a középületekbe, hanem a középkori és a barokk lakóházakba is bejuthatunk. Akárhányszor kalandozunk a színes házakkal szegélyezett kanyargós utcákon és merülünk bele a cirádás lizénák, kovácsoltvas rácsok, boltíves és díszes kapuk világába, a zárt ajtókon túlra még újságíróként sem jutottunk. 

A megbámulós ámuldozásunkba a Táncsics Mihály utca 16. szám alatti ház is beletartozik már egy ideje, főleg a homlokzatán lévő barokk festmény miatt. Azt sem mondhatjuk el Budapestről, hogy lépten-nyomon Krisztust és Szűz Máriát ábrázoló festménybe botlanánk.

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

A szakrális témájú falfestményből következtethetnénk arra is, hogy egy egyházi személy volt a tulajdonos, de valójában egy kádármester építtette a házat 1697 körül, na nem egy teljesen üres telekre, hanem egy középkori ház romjaira, ami Buda visszafoglalása során semmisült meg. A ma is látható barokkos homlokzatát pedig a 18. század közepén nyerte el. Noha az épület életében központi szerep jutott a bornak, és a tulajdonosok között több kádármester és kereskedő is volt, azonban van köztük egy viszonylag ismert család is, a Hauszmannok.

Noha a Budavári Palota átépítéséről ismert Hauszmann Alajos nem lakott ebben a házban, azért elég sokat megfordulhatott a kertben és a falak között, lévén hogy egyidőben több családtagja is az épületben lakott, a tulajdonos pedig a felesége volt. Sőt, a korábban valószínűleg istállóként vagy műhelyként funkcionált udvari szárny helyén felépült részt is ő tervezte. A klasszicista jegyek alapján épült részben a kiszolgálószemélyzet szobái voltak.

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Fotó: Forgács Zsuzsi - We Love Budapest

Az 1723-as tűzvész és a II. világháború során is rengeteg épület megsemmisült, de minimum súlyosan megsérült a Várnegyedben, azonban a Táncsics Mihály 16. meglepő módon mindkét esetet épen átvészelte. A 20. század elején egy módosabb polgárcsalád vásárolta meg az épületet, ők tették vissza az utcára néző ablakokra a neobarokk rácsokat, a háború után pedig a restaurálásra váró épületek listájára került. 

A kapualj folyosóján és az udvarban is találunk bibliai témájú, Olaszországból származó kő domborművet, 

ám ezek eredetileg az Országház utca 2-ben és a Zichy-palotában lehettek. Arról, hogy ezek hogyan is kerülhettek a házba, különféle legendák keringenek a lakók között, de abban megegyeznek, hogy egy velencei gróf hozatta ide őket, sőt, ennek a bizonyos grófnak a címere is látható a kapu felett.  

A Táncsics Mihály utca 16. szám alatti épület életébe és történetébe a Budapest100 hétvégéjén ti is betekinthettek.

Hasonló tartalmak

Admin mode