Velünk van már jó ideje, de a kortárs építészet sokak számára még mindig egy megközelíthetetlen valami, amit legalább annyira nem értenek és nem szeretnek, mint a két világháború közötti magyar építészetet. Pont ezért jó, hogy Palkó György fotográfus és Mizsei Anett építész összeállított egy albumot Budapest kortárs építészetének elmúlt húsz évéből. Van itt minden, a műemlékekben élő 21. századi megoldásoktól egészen a családi házakig, ahogy a kulturális intézmények és az oktatás terei meg persze a jelenünket meghatározó legfontosabb épületek is bekerültek a Budapest építészete 2000–2020 című kiadványba.
A Budapest építészete 2000–2020 nem az a könyv lesz, amit csak úgy lekapunk a könyvespolcról, a hónunk alá csapunk és elindulunk vele felfedezni a fővárost. Nem, ez egy elég nehéz kötet, de nem a sok adat és szöveg miatt, hanem, mert tele van csodaszép fényképpel 50+1 fővárosi épületéről. Azzal valószínűleg mindannyian tisztában vagyunk, hogy ebben a két évtizedben nem csak 51 jó ház és tájépítészeti munka készült Budapesten, de minden nem kerülhet be egy könyvbe, és bizonyos mennyiség felett már szelektálni kell.
Olyan színes válogatást láthatunk, amiben megférnek az olyan kis léptékű projektek, mint a Jézus Szíve Jezsuita Templomban a gyerekek számára kialakított játéktér, a Havanna Hetivásár piaca vagy olyan fontos kulturális és oktatási intézmények, mint a Müpa, a Nemzeti Táncszínház, a CEU vagy a Piarista Gimnázium. De az olyan gigaberuházások is, mint a MOME új campusa vagy az egyszerre építészeti és tájépítészeti munkák, mint a Kopaszi-gát, de a műemléki rekonstrukciók közül is megtaláljuk a legfontosabbakat, mint a Várkert Bazár és a Millennium Háza.
Ezt a nagyjából 240 oldalt lapozgatva képet kapunk arról, hogyan változott a város a 21. században, hogyan lehet a mai anyagokat, technológiát és gondolatokat beilleszteni egy majd 150 éve kiépült városszerkezetbe.
Ezt a nagyjából 240 oldalt lapozgatva képet kapunk arról, hogyan változott a város a 21. században, hogyan lehet a mai anyagokat, technológiát és gondolatokat beilleszteni egy majd 150 éve kiépült városszerkezetbe.
A rengeteg fotót pedig olvasmányos szövegek kísérik, amiken persze érződik a szakmaiság, de azoknak is érthetők, akik nincsenek otthon a csomópontok, a metszetek és a különféle építészeti szakszavak világában.
Számunkra pluszpont, hogy a belvároson túl a külső kerületekből is válogattak épületeket a szerkesztők, ráadásul olyan apróságokra is figyeltek, hogy a középületek mellett lakóházak és olyan közösségi terek színesítsék a válogatást, mint a piacok vagy a tornacsarnokok. Utóbbi már csak azért is különleges, mert valljuk be, eszünkbe nem jutna, hogy egy ilyen csarnok is lehet kortárs építészeti bravúr.
Noha sokat járjuk a várost, azért még minket is meglepett egy-két ház, különösen az ódon Gül Baba utca egyik lakóháza, ami annyira tökéletesen simul az utcaképbe, hogy mi is meghökkentünk, hogy ez az épület bizony tényleg létezik. A fotókat nézegetve pedig sokkal inkább el tudnánk képzelni egy hangulatos vidéki vagy alpesi otthonként, pedig ez a ház nagyon is budapesti. Ha kinézegettük magunkat, érdemes kabátot venni és útnak indulni, mert ezeket az épületeket élőben is látni kell.
Budapest építészete 2000–2020
- P-ARCH Kft.
- 240 oldal
- 13 500 Ft
