A historizáló stílusú József főhercegi palota a II. világháborúban sérült meg súlyosan, akárcsak a Budavári Palotanegyed többi épülete is. Felújításra azonban nem került sor, politikai és ideológiai okokból inkább a romok felrobbantása mellett döntött az akkori vezetés, amire 1968-ban került sor. A palota visszaépítése 2021-ben kezdődött el, és ahogy az ilyenkor történni szokott, első körben régészeti feltárást végeztek a területen. A különféle korokból származó, most feltárt tárgyak mellett a régészeti szakemberek egy olyan lejárót is találtak, melynek használatát a törökök szüntették meg, majd fel is töltötték törmelékekkel és feleslegessé vált használati tárgyakkal. Eredetileg a természetes sziklabarlangból kialakított pincébe vezetett a lejárat, amit a középkorban használtak, egészen a törökök megérkezéséig.
A most újra megnyitott helyiségből igen gazdag és különleges leletanyag került felszínre. A két legértékesebb és legizgalmasabb ritkaság egy majdnem egészben megmaradt, csapott oldalú török kori rézkancsó, amit kávéfogyasztásra használtak, valamint egy magányos rézfedő. A régészek nagyobb mennyiségben találtak olyan, Mátyás korabeli érméket, pénzdénárokat, amiket a csőrében egy gyűrűt tartó hollóval díszítettek, a hátoldalukon pedig Szűz Mária és a gyermek Jézus látható, a „Patrona Hungariae” felirat társaságában.
A most feltárt gazdag kerámiaanyagból (talpas tálak, korsók és csészék) mindenképpen kiemelendő egy kívül-belül mázas kerámiakorsó, amiből feltehetően vizezett bort ittak. A régészek megtalálták egy török korból származó üveg karperec töredékét is, illetve azonosítottak állati csontból készült kellékeket (dobókockát és figurákat) is, melyek feltételezhetően egy táblajátékhoz tartoztak egykor. A feltárt leletanyag legfontosabb elemeit decembertől élőben is megcsodálhatjuk, ekkor nyílik meg a Középpontban a középkor című kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeumban.
