látnivalók és kultúra

szerkesztés

Hol volt az Oszmán Birodalom legészakibb dzsámija, és mi az a cerkó? – Zubreczki Dáviddal fedeztük fel a Dunakanyar templomait

Szerzők

  • Fürdős Zsanett

2022. 01. 06. 16:32

Tavaly az egyik kedvenc téli olvasmányom volt Zubreczki Dávid első templomsétás könyve (Templomséták Budapesten), a második, Templomséták a Dunakanyarban című könyvét lapozgatva pedig legszívesebben útra kelnék ebben a tavaszias januárban, hogy felfedezzem Szentendre bűbájos szerb ortodox templomait, megkeressem Makovecz Imre rejtett erdei kápolnáját és a középkori templomaink nyomait. A könyvet olvasva képzeletben már hegyen-völgyön, dimben-dombon kalandozva bejártam Zebegényt, Nagymarost, és egészen új perspektívából nézek már Esztergomra is.

Mindig is tudtam, hogy a Dunakanyarban egészen sok szerb ortodox templom épült, de ezek nagy részét Szentendrével kötöttem össze, és sosem realizáltam, hogy a Duna menti városkák majd mindegyikében van legalább egy ikonosztázokkal teli templom. Az sem volt meg nekem, hogy az esztergomi bazilika alatt van egy 17. századi dzsámi még a város 130 éves török megszállásának idejéből, ahogy most hallok először a „forradalmi stílusú” építészetről és a cerkóról is. Utóbbi a görög katolikus templomok elnevezése volt a szabolcsi vidékeken, mától pedig az egyik kedvenc szavam, mert annak ellenére, hogy szakrális épületet jelöl, nagyon is kedves és szívet melengető hangzása van. Egészen hosszú, barokk körmondatokat írhatnék az újdonságokról és az érdekes, sokszor meglepő történetekről, de szerintem mindenki jobban jár, ha maga olvassa el Zubreczki Dávid Templomséták a Dunakanyarban című könyvét, majd felül a leghamarabb Nagymarosra induló vonatra vagy kibiciklizik Szentendrére.

Fotó: WLB

Nemcsak Budapesten, de a főváros környékén is imádunk kalandozni. A fővároslakók első számú kirándulóhelye a Dunakanyar, amiről tavasztól őszig végtelen számú fotót posztolnak a különféle social media platformokon. Szerintünk az idei szezonban a Prédikálószékről készült panorámás képek mellett feltűnnek majd a barokk, a historikus, az ókori formákat idéző klasszicista és a szecessziós templomokról készült fotók, ahogy az egészen más világot képviselő modern és kortárs templomok is.

A könyvből kiderül, hogy a Dunakanyar már a kereszténység előtt is fontos vallási központ lehetett, később pedig egyértelműen azzá vált. Ezen a környéken szervezte meg Boldog Özséb az első magyar alapítású szerzetesrendet, Szentendre volt a Budai Szerb Ortodox Püspökség központja, és itt, a Pilisben van az ország legkorábbi gótikus példája. 

Fotó: WLB

Az a jó ebben a könyvben, hogy nemcsak száraz adatokat, négyzetmétereket, évszámokat és stílusirányzatokat kapunk tőle, de megismerhetjük egy-egy város történetét, művészetét és legendáit is, miközben a sétálós, utazós, biciklizős és gyalogtúrás útvonalak váltogatják egymást. Sőt, ha alaposabban lapozgatjuk, egy idő után az is feltűnik, hogy a török hódoltság idején a magyarok többsége áttért a református hitre, miközben a 17. század végén a szerbek is megérkeztek az országba, és egészen sokáig csak a katolikusok és az ortodoxok építhettek templomokat. Az pedig hab a tortán, hogy olyan építészek nevei is felbukkannak, akiknek csodaszép budapesti palotáink és középületeink nagy részét köszönhetjük.

Fotó: WLB

A Zeneakadémiát és a Klotild-palotákat is jegyző Giergl Kálmán rendszeresen nyaralt Nógrádverőcén, nagyokat úszott és motorcsónakozott a Dunán – állítólag neki volt először motorcsónakja az országban –, így nem véletlen, hogy őt kérték fel a város új kápolnájának megtervezésére. Az akkor 72 éves építész pedig egy egyszerű, akkor modernnek számító épületet tervezett, amiben természetesen Róth Miksa-üvegablakok voltak, ám ezek a II. világháborúban megsemmisültek. Czigler Győző és Feszl Frigyes is tervezett egy-egy kápolnát Szobra, előbbi egy kálváriakápolnát, ami ma már sajnos meglehetősen romos állapotban van, míg a Pesti Vigadót tervező Feszl egy neogótikus temetőkápolnát.

Fotó: WLB

A Templomséták a Dunakanyarban című könyv egyébként elég praktikus: könnyű és viszonylag kis méretű, így simán belefér a kirándulós hátizsákunkba, úgyhogy bármikor magunkkal vihetjük, ha úgy döntünk, hogy lejárjuk valamelyik útvonalat. 

Zubreczki Dávid: Templomséták a Dunakanyarban, Kedves László Könyvműhelye, 2021, 5480 Ft

Hasonló tartalmak

Admin mode