budapest

szerkesztés

„Azért a víz az úr!”, avagy Budapest víz alatt – Fortepan-galéria

Szerzők

  • Wágner Gábor

2021. 08. 23. 15:57

Ha emelkedik a Duna vízszintje, és a folyó kilép a medréből, a városlakókból kíváncsi katasztrófaturista válik, akik saját szemükkel akarják látni, ahogy a folyó a „városra támad”. Láttuk már víz alatt a rakpartot, és a nagyon magas vízállást a Római-parton, Szentendrén vagy az Óbudai-, valamint a Szúnyog-szigeten. A víz ereje hatalmas, ezt az 1838-as árvíz óta jól tudjuk, de később is voltak Budapesten az átlagosnál magasabb vízállások, bár az 1838-ashoz hasonló szerencsére nem történt. A Fortepan képeivel idézzük fel a XX. század nagy „vizes eseményeit”.

Idén nyáron júliusban fordult elő magas dunai vízállás. Magam is bringára pattantam, hogy jó katasztrófaturistaként megnézzem Szentendrén a korzó előtti széles földnyelv hűlt helyét, a Rómain meg a Népszigeten a jócskán elárasztott partot. Az ember persze bízik a gátakban meg abban, hogy a szakemberek megvédenek minket és a lakóhelyünket az áradástól, ugyanakkor mégis kirázza a hideg, amikor azt látja, hogy a víz nem kérdez, csak jön és maga alá gyűr bármit, ami csak az útjába kerül. 

Hol vannak a padok? – A pesti alsó rakpart a Széchenyi Lánchíd hídfőjénél (1965)

Fotó: Fortepan / Pálinkás Zsolt

A Kopaszi-gát víz alatt (1925)

Fotó: Fortepan

A mi nagy árvizünk az 1838-as, amikor is az akkori várost szinte teljes egészében elöntötte a Duna, emberek és komplett lakótömbök lettek oda. Ám jött az „árvizi hajós”, Wesselényi Miklós báró, és mentette, aki még menthető volt. Szerencsére a későbbiek során ilyen nagy katasztrófa nem fordult elő, így egy újabb árvízi hajósra sem volt már szüksége a fővárosnak. 

Királyerdő, az elöntött Ráckevei (Soroksári)-Duna partján a WMTK (Weiss Manfréd Vállalatok Testedző Köre) vízisporttelepe, a háttérben a túlparton Soroksár (1938)

Fotó: Fortepan / Schmidt Albin

Fotó: Fortepan / Schmidt Albin

Dunai árvíz a Belgrád (Ferenc József) rakpartnál 1939-ben

Fotó: Fortepan

Árvíz, nagyon magas vízállás több is volt az azóta eltelt sok-sok évtized során, amire az idősebbek közül még többen emlékeznek: 1940, 1954 vagy 1965. Ezek ugyan nem Budapesten okozták a legtöbb kárt, de itt is látható és érzékelhető volt a Duna elképesztő ereje és vízmennyisége. 

Víz alatt a Római-part (1940)

Fotó: Fortepan / Vaskapu Utca

Víz alatt a szentendrei Duna korzó (1940)

Fotó: Fortepan / Storymap.hu

A budai alsó rakpart, háttérben az Erzsébet híd (1940)

Fotó: Fortepan

A pesti rakpart az 1954-es árvíz idején

Fotó: Fortepan / Keveházi János

Az árvíz a Lánchídról szemlélve (1954)

Fotó: Fortepan / Keveházi János

A Vigadó téri hajóállomás (1954)

Fotó: Fortepan / Nagy Gyula

Az 1965-ös évben már úgy tűnt, fel vagyunk készülve az árvizekkel szemben, ám ami abban az évben érkezett Budapestre, erősen zavarba hozta a városvezetést, nem beszélve a városlakókról. Azokban az években még bőséggel esett hó nálunk is, és nemcsak a hegyekben, hanem a városokban, így Budapesten is. Áprilistól aztán három hónapon át magasan állt a Duna, és a helyzetet csak nehezítette a szinte állandó esőzés – mert akkoriban még esők is voltak. Kész szerencse, hogy túlélte a város. 1954-ben hasonlóan magas volt a Duna vízszintje, csak nem tartott annyi ideig, mint 9 évvel később. 

A Vigadó téri hajóállomás 1965-ben

Fotó: Fortepan / Wittner Lucia

A pesti rakpart (1965)

Fotó: Fortepan / Chuckyeager Tumblr

A pesti alsó rakpart a Lánchíd hídfőjénél, az elöntött villamos-aluljáróval (1965)

Fotó: Fortepan / Misányi Olivér

A Szent Gellért téri hajóállomás (1965)

Fotó: Fortepan / Misányi Olivér

A Pünkösdfürdői strand bejárata (1965)

Fotó: Fortepan / PRL

Lánchíd (1965)

Fotó: Fortepan

A pesti rakpart (1965)

Fotó: Fortepan / Pálinkás Zsolt

Margitsziget: a Szabadtéri Színpad és a Víztorony árvíz idején (1965)

Fotó: Fortepan / Magyar Rendőr

Víz alatt az egykor népszerű és ma már nem létező Matróz Csárda a Közgáz előtt-alatt (1965)

Fotó: Fortepan / Misányi Olivér

1965 után már „csak” könnyen kezelhető árvizeink voltak a fővárosban és környékén. Talán még a 2013-as vízszintemelkedés keltett nagyobbacska szenzációt, de az sem tartott sokáig. És olyan nagy katasztrófára már nem nagyon van kilátás, mint 1838-ban – bár a klímaváltozás még okozhat azért meglepetést, de ne nekünk legyen igazunk. 

A pesti rakpart (1979)

Fotó: Fortepan / Bojár Sándor

Légifotó, középen az újpesti Duna-part árvíz alatt (1944)

Fotó: Fortepan / Magyar Királyi Honvéd Légierő

Hasonló tartalmak

Admin mode