Nyaralóövezetből városrész
Mire az 1956-os forradalmat követően a vakokat támogató szociális intézmény elfoglalta a Hermina úti épületet, addig már nagyon sok minden történt a telken és környékén. Az utca és a városrész (Herminamező) névadója ugyanaz a személy: József nádor 1842-ben, fiatalon elhunyt lánya. Róla nevezték el (ugyanebben az évben) a Vakok Állami Intézete mellett álló kápolnát is. Ekkorra a környék már a város felkapottabb részei közé tartozott. Még az 1800-as évek elején kezdték el kijelölni a nyaralóparcellákat, a 30-as évekre pedig egészen sok kertes villa magasodott itt. Ezeket követték a kocsmák és a mulatóhelyek is, mint például a Klemens sörcsarnok vagy a Neszwarba Vince Remetelakja, aminek a helyén áll most a Vakok Állami Intézete. De itt még nem járunk! A különféle gyógyító és karitatív intézmények az 1860-as évektől kezdődően bukkantak fel a nyaralónegyed villái között.
Egy vakokkal foglalkozó intézmény gondolata az 1820-as években merült fel, és 1826-ban az elképzelést tettek is követték. Az állam 1874-ben állt a Vakok Intézet ügye mellé, ekkor költöztek a mai Zeneakadémia helyén állt klasszicista épületbe, majd 1901-ben felépült a Hungária körút és az Ajtósi Dürer sor sarkán álló szecessziós palota. Itt előbb egy ötéves általános képzésben részesültek, majd három éven át valamilyen szakmát tanultak, végül az innen kikerülő 16-18 éves fiatalok az 1895-ben felállított Vakokat Gyámolító Országos Egyesület ipari foglalkoztatójában kezdtek el dolgozni.
Megérkeznek a francia apácák
A Franciaországból 1899-ben Magyarországra érkezett Fehér Apácák (Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulata) is ekkoriban (1902) szerezték meg a területet, amin ma a Budapesti Ferences Mária Missziós Nővérek temploma és a Vakok Állami Intézete osztozik. Persze akkor még az egész a Fehér Apácák tulajdonában állt, ahol jelenleg a vakok és gyengénlátók találhatók, ott eredetileg egy árvaház működött. Az apácák megérkezéséről még az újságok is beszámoltak:
„A francia apácák, a kik az egyesületi törvény következtében hagyták el Franciaországot és már hónapok óta magyar főuri hölgyek vendégszeretetét élvezik, itt Budapesten a Városligetben hatalmas telket vásároltak a Hermina-kápolna mellett, a Hermina-ut és a Hungária-körut között. Ezen a telken – hír szerint – kolostor épül a francia apácák számára.”
„A francia apácák, a kik az egyesületi törvény következtében hagyták el Franciaországot és már hónapok óta magyar főuri hölgyek vendégszeretetét élvezik, itt Budapesten a Városligetben hatalmas telket vásároltak a Hermina-kápolna mellett, a Hermina-ut és a Hungária-körut között. Ezen a telken – hír szerint – kolostor épül a francia apácák számára.”
Nemcsak rendház és árvaház épült fel itt, hanem 1926-ban a templom is, de működtettek az apácák óvodát és napközi otthont, és fenntartottak népkonyhát is. Ebben az időben a Hermina út a május 1-jei felvonulók, valamint a sztrájkot fontolgatók legfontosabb helyszíne volt. Egyfelől rendszeresen itt tartották a felvonulásokat május 1-jén, miután a millenniumi ünnepségsorozat miatt kiszorult a Városligetből a nagy munkásesemény; ezek kezdő- és végpontjai az itt található kocsmák és kerthelyiségek voltak, ahol egyébként is gyakran üldögéltek és szervezkedtek a proletariátus leglázongóbb tagjai. A helyek közül mindenképpen kiemelendő a már említett Neszwarba Vince Remetelakja helyén megnyitott Nagy Amadeus-féle kertvendéglő – ezt vették meg a francia apácák.
A történelem viharai
A Vakok Intézete 1901 után beköltözött a Hungária körúti palotába, majd 1913-ban egy újabb épülettel gazdagodtak: eredetileg az egykori SZTK Hermina utca 7. szám alatti épülete is a számukra épült meg. Fontos fordulat volt, hogy 1920-ban itt nyitotta meg a kapuit az első kerületi mozi, a Homérosz Mozgó, melynek bevételét a vakokkal és gyengénlátókkal foglalkozó intézmény kapta meg. 1951-ig voltak az épületben, majd pár évre máshova, a Stefánia útra költöztek. Öröm az ürömben, hogy négy évvel korábban állami kézbe vették a vakok ügyét. 1947-ben előbb feloszlatták a Vakokat Gyámolító Egyesületet, részben beolvasztották a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségébe, majd 1949-ben megalakult a Vakok Állami Intézete, aminek fő feladata a vakok és gyengénlátók szociális helyzetének javítása volt.
Közben az apácák helyzete elég rosszra fordult. A háború alatt előbb a németek, majd az oroszok vegzálták őket, a háború után pedig, 1950-ben a kommunisták feloszlatták a szerzetesrendeket, köztük a Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulatát is. A vagyonuk az államra szállt, ami pedig pártiskolát csinált az épületkomplexumból. Így érkezünk el az 1956-os forradalomhoz, amit bár levertek orosz segítséggel, utána mégis lassú enyhülés következett, az előző évekhez képest mindenképp. A forradalom káosza alatt pedig történt valami igen érdekes: a Stefánia úton lévő Vakok Állami Intézete egyszerűen átköltözött a Hermina út 21. alá, mondhatni, se szó, se beszéd, házat foglaltak – és aztán ott is maradhattak. Sőt, a mai napig ott vannak.
Egy épület átalakulásai
A Vakok Állami Intézete eklektikus stílusú épülete igazán szemrevaló a lekerekített formák, a félköríves ablakok és a kis tornya, vagyis úgy általában a várszerűsége miatt.
A Vakok Állami Intézete eklektikus stílusú épülete igazán szemrevaló a lekerekített formák, a félköríves ablakok és a kis tornya, vagyis úgy általában a várszerűsége miatt.
Mintha egy szerényebb mesekastély állna egy hangulatos kert közepén. Tervezőjének nevét a múlt megőrizte magának. 1965-ben az addig L alakú épületet U alakúvá alakították át, ekkor építették az eredetihez a kollégiumot, ami szinteltolással is járt. Így az a kissé különös helyzet alakult ki, hogy ha az épület főbejáratához közeli liftbe szállunk be, majd felmegyünk a másodikra, ott kiszállunk és elsétálunk a folyosó végére, majd az ott lévő lifttel megyünk le, akkor már a harmadik emeletről érkezünk a földszintre.
Az épületet eddig háromszor újították fel: 1980-ban, 2006-ban, majd 2014–15-ben. 2001-ig egy ódon, földszintes épületen keresztül lehetett bejutni a kertbe, majd onnan az épületbe, ezt a nem túl szép házat azonban 2001-ben lebontották. Helyére egy év múlva került a kerítés és a boltíves kapu, ami sokkal jobban illik az épülethez, ami így az utcáról is könnyen észrevehető és megfigyelhető.
Legyetek ott első városi piknikünkön!
Gyertek, és töltsünk el egy vidám napsütéses tavaszi napot együtt a városligeti fák lombjai között május 1-jén, ahol day-time piknik, workshopok, sok szuper food truck és dizájnvásár is vár mindenkit.
Ünnepeljük együtt a tavaszt, a találkozásokat és azt a pezsgést, amiért annyira szeretjük Budapestet!
hirdetés
