Régóta hangoztatjuk, hogy városi sétáink során nézzünk fel, mert az épületek teteje megannyi izgalmas részletet rejt, és ezt a szokást folytassuk akkor is, amikor besurranunk egy-egy épületbe, mert az ajtók mögött rejtőző ívek és csigában kanyargó lépcsők legalább ennyire különlegesek. Dragon Tamás fotográfus képein beleshetünk a járókelőktől elzárt világba.
A két világháború közötti modern magyar építészet bölcsője egyértelműen Újlipótváros, ahol egymás mellett sorakoznak a gondosan megtervezett luxusbérházak – utóbbi sokkal inkább a minőségi anyagok alkalmazását, mintsem a fényűzést jelenti. A Farkas Endre és Farkas György tervei alapján épült Tátra utca 23. hatalmas előcsarnokával és a lépcsőház terével, anyaghasználatával a 30-as évek modern építészetének szép példája.
Ha villamosra várva épp nem a budai panorámát nézzük a pesti Duna-korzón, akkor biztosan megakadt már a tekintetünk a Feszl Frigyes tervei alapján épített Pesti Vigadón, ami nemcsak az elhelyezkedése, hanem építészeti stílusa miatt is különleges. A 1865-ben átadott épületen a mór, román, gótikus és magyaros elemek keverednek, tereiben pedig a korszak legismertebb zeneszerzői, Liszt, Wagner, Brahms, Debussy, Dohnányi és Bartók léptek fel.
A Dunapark házak néven ismertté vált épületek nemcsak a lenyűgöző lépcsőházakat rejtik, de formabontóak abban a tekintetben is, hogy tervezőinek – Hofstätter Bélának és Domány Ferencnek – hála, a korszak modern építészetének és az akkor problémát jelentő bérlakás-építészetnek is forradalmi megújítói. A minőségi és luxusanyagokból épült házakban nem egy eredeti részletet találunk, kezdve a folyosók kék borításától a lakások gardróbjáig.
A Margit körúton álló legendás dugattyús ház eredetileg a Weiss Manfréd Művek Elismert Nyugdíjpénztára bérházának épült a Rózsadomb aljában és ugyanaz az építészpáros tervezte, akik a Pozsonyi úti Dunapark házakat is. Ha a kor minden modern luxusával felszerelt épületet lépcsőháza nem adna elég fotótémát, akkor az üveghengerekben ingázó liftek biztosan betöltik majd ezt a hiányt.
Az olasz és francia függőkertek mintájára épült Várkert Bazár Ybl Miklós egyik legszebb alkotása. A Várdomb oldalában álló neoreneszánsz épületnek eredetileg kereskedelmi funkciót szántak, de voltak itt műtermek és egy ideig a Történelmi Arcképcsarnok is ideköltözött, majd a 60-as évektől a legendás Ifipark közönsége töltötte meg élettel. Az 1875 és 1883 között épült Várkert Bazáron a korszak legjobb mesteremberei dolgoztak, így nem véletlen a Zsolnay majolikával díszített kupola vagy a főbejárat kovácsoltvas hármas kapuja, ami Jungfer Gyula alkotása.
