Ödiéknek már régen motoszkált a fejében, hogy nyitni kellene egy jó street foodos helyet, de nem a fővonalas burger–pizza irányban, hanem picit eltérve attól, hogy valami egyediséget tudjanak csempészni a Mikszáth tér környékének bulizós-tanulós-egyetemistás hangulatába. A tépett húsos szenyák jó kiindulópontnak tűntek, már csak a különleges csavarokat kellett szépen rájuk pakolni.
Először is komoly különbség, hogy nem szmókerben készülnek hosszan a húsok, hanem sütőben! Nem mindenki szereti a klasszikus, füstös BBQ-irányzatot. Én sem tartozom a legfanatikusabb rajongói közé, jobban bejön a visszafogottabb ízvilág még street food vonalon is.
Másodjára pedig a saját, titkos családi receptek alapján készülő pácok, szószok, mustárok és kiegészítők olyan remek kombinációt alkotnak a húsokkal, zöldségekkel és pékárukkal, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaltuk utána. Azt az érzést kell elképzelni, amikor már baromira tele vagy, de azért még rátolod a maradék szendódat az előző végére, mert az íze viszont már egyből hiányzik.
És ezzel szerintem mindent el is mondtam. A klasszik Röfit (1990 Ft) is imádtuk, de számunkra a barna sörös, kávés kacsával, IPA sörös hagymalekvárral, házi mézes-magos mustárral, madársalátával és a JM6 pékség szenzációs kalácsában érkező szárnyas Röfi (2290 forint) volt az igazán nagy dobás! A kínálat része még a sertéspörköltös Röfi (1990 forint) és a citrusokban és fokhagymával pácolt hússal tömött kubai Röfi (2190 forint).
Nem kellenek ide a túlzó dicshimnuszok, hogy, mondjuk, megtaláltuk a szendvicsezők Szent Grálját, vagy hogy innentől az életünkben minden a Helló Röfi kipróbálása előtt vagy után történt, mert ez volt a fő választópont a gasztronómiai pályafutásunk során, és hasonlók. Egyszerűen csak baromi jók a szendvicseik! Jó arányokkal, remekül eltalált ízekkel és nagyon jó minőségű pékárukba csomagolva. Tehát aki erre jár, az kóstolja meg őket és gurítson mellé egy jó hideg csapolt Kárpi búzát. Ha pedig egy szóval kellene jellemeznünk a Helló Röfit, akkor csak annyit mondanánk: Hoppá!
