Budapest utcáin sétálva mindig belebotlunk valami különlegesbe, legyen az egy falmatrica vagy egy egész tűzfalat beborító festmény gyerekkorunk mesehőseivel vagy csodalényekkel és virágokkal, indákkal beborított épületek. Mindennap megcsodáljuk leghíresebb építészeink műveit, de a jobbnál jobb épületek között megbújnak olyanok is, melyeket külföldi építészek terveztek.
Az ING volt székháza a Paulay Ede utcában
A holland Erick van Egeraat Európa-szerte tervezett már épületeket az ING számára, így nem meglepő, hogy első magyarországi székházuk megtervezésére is őt kérték fel. A Paulay Ede utcai irodaház eredetileg egy leromlott állapotú műemléki épületben kapott helyet, amit szintén az építész tervei szerint újítottak fel és alakítottak át, de ennek tereit az ING hamar kinőtte, így bővítésre volt szükség.
A szomszédos üres telek épp kapóra jött, így felépülhetett ez a csupa üveg homlokzat, ami nemcsak anyagában, de játékosságával is megtöri a historikus utcaképet: a Paulayn sétálgatva hamar feltűnik a zárt sorból kilógó, kifelé dőlő épület, ami a mellette lévő ház szintjeinek ritmusát folytatja.
Az ING jelenlegi székháza a Dózsa György úton
Sokáig az Erick van Egeraat és Z. Halmágyi Judit által tervezett ING-székház volt a Városliget környékének legmegosztóbb kortárs épülete – ez a megosztottság mára persze csillapodott, már csak a Ligetben épülő múzeumok miatt is. Az emblematikus épület a mai napig megállásra készteti az arra járókat, hiszen nemcsak üveghomlokzatával hívja fel magára a figyelmet, hanem a vízesést utánzó mintázatával, a fémszalagokkal, a töredezett homlokzattal és a textilművészetből vett motívumokkal is.
Acél, üveg és alumínium: a Bálna
Érdekes kontrasztot ad Budapestnek a XIX. századi közraktárak épületei között elterülő Bálna
futurisztikus épülete, amit szintén egy holland építésznek köszönhetünk. A Kas Oosterhuis tervezte furcsa épület a parazitaépítészet – vagyis a már meglévő, általában műemlék épületekhez kapcsolódó kortárs kiegészítés, ami rendszerint a már meglévő épületből nyeri energiáját – izgalmas példája.
A cyberbálna megnyitása nem volt zökkenőmentes: hiába a látványos tervek, a szerkezet megvalósítása rengeteg hibával jött össze, ezért az építésznek még egy ideig toldozgatnia kellett. A Bálna testét egyébként 1628 darab különböző méretű üveg borítja, közülük a legnagyobb majd 400 kg.
Az Agora Budapest tornyai az Árpád hídnál
Az Árpád híd pesti hídfőjének környékét már régóta szerették volna modernizálni a fejlesztők, akik ezt leginkább a magasházak felépítésében látták, erre azonban viszonylag sokáig várni kellett. A londoni székhelyű MAKE Architects készítette el a terület rendezési terveit és az Agora Budapest-projekt koncepcióját – utóbbi a tervezési fázisban legalább olyan nagy vitát generált, mint a MOL Campus, a különbség csak annyi, hogy az Árpád híd pesti oldalánál eleve engedélyezett volt akár 90 méter magas épületek építése is, nem úgy, mint a Kopaszi-gátnál.
A Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésénél magasodó Agora tornyai nem érik el a kritikus magasságot, és nem is a sztárépítészet öncélú magamutogatásaként épültek.
Magyar Zene Háza a Ligetben
A Városliget rendezése a mai napig az egyik legvitatottabb budapesti fejlesztés, ahol a probléma nem a terület megújításával, hanem a Ligetben felépítendő létesítmények számával van. A főváros legnépszerűbb közparkjában felépülő múzeumok jelentősen átalakítják majd a környék arculatát, a Dózsa György úton épülő Néprajzi Múzeum már most uralja a sokáig autókkal feltöltött betonplaccot, de ehhez hasonlóan új értelmet ad majd a Ligetnek a japán Szú Fudzsimotó
tervezte Magyar Zene Háza is.
Már a látványtervek alapján is ez számított a Liget Projekt egyik legizgalmasabb épületének, leginkább a lyukacsos, organikusan hullámzó, lebegő tetőzete miatt. Az ementáli sajtnak „csúfolt” épületben nemcsak koncertek lesznek majd, hanem zenepedagógiai műhelyek, könyvtár és kiállítótér is. Az építész számára különösen fontos volt a természet és az épület közötti harmónia megteremtése, ezért üvegfallal vette körül az épületet – ami, úgy tűnik, minden kortárs épületnél elengedhetetlen anyag.
A Kopaszi-gát 120 méteres tornya
A Lágymányosi-öböl környéke sokáig elhanyagolt terület volt, majd szép lassan megszépült, megjelentek az éttermek és a kávézók és a Duna közelségére vágyók. Egészen sokáig a vízparton andalgó párok, a kisgyerekes családok és a kávézgató jó barátok terepeként élt a fejünkben a Kopaszi-gát, ami az elmúlt években egészen új külsőt kapott. BudaPart néven épül itt új városnegyed, ami iroda- és lakóházaival már eleve megosztó, de ami még ennél is több kritikát kap, az a közvetlen mellette épülő MOL Campus 120 méteres tornya.
A MOL célja, hogy az eddig szétszórt irodáit egy épületben egyesítse, így a 28 emeletes toronyban 2500 munkaállomást alakítanak ki. A toronyházat a világhíres Foster + Partners – akik a Reichstag üvegkupoláját is tervezték – koncepciója alapján építik, és már a város legkülönbözőbb pontjairól is látható a szerkezet. Az, hogy ez mennyire rontja vagy növeli a világörökségi panorámát, mindenki döntse el maga, de a pesti Duna-parti korzózásunk során mindenképp markáns látványban lesz részünk, ha a Gellért-hegy felé tekintünk.
