Kezdjük a coming outtal: lassan 3 éve nem eszem húst, részben elvi megfontolásból, részben azért, mert sosem voltam nagy húsfogyasztó – leszámítva a halakat, bár az sokak szerint nem is hús. Húst nem evésem kezdete óta keresem-kutatom a szóba jöhető helyeket, mert azzal nem elégszem meg, hogy egyre több helyen vannak vega-vegán ételek is, hanem kimondottan azokra utazom, ahol csak ilyenek vannak. Így jött szembe a Tahina Bite is, ami tavaly nyár óta várja a vendégeket – most is, de persze rendelős formában vagy elvitelre.
A Tahina Bite nem az a hely, ami már kívülről is csábítja befelé az embert. Kintről nézve semmi különös, simán elsétálunk előtte. Egyszerű és puritán, vagyis látszik rajta, hogy minden erőt és energiát az alapanyagok, az elkészítés és az ételek minőségére, valamint az ízekre koncentrálnak. És azokba nem is nagyon lehet belekötni. Ételtesztelésem során több mindennel is próbát tettem, és azon túl, hogy minden zamatos volt, friss hatású és jóleső. Desszertből mindössze kétféle van: banánkenyér és puding idénygyümölcsökkel.
Az egészséges, növényi alapú fogásokat kínáló minigyorsétterem elsősorban az ebédre és a vacsorára összpontosít, eleve csak 11-kor nyitnak – vagyis a reggeli kilőve – és este 10-kor zárnak, ráadásul mindennap. A jövőben majd (korábbi nyitással) lesznek vegán reggelik is. De az még arrébb van. Az étlap összeállításánál két dolog lebegett a szemük előtt: a közel-keleti konyha hagyományai és a modern vegán trendek. Ezek érnek össze a Tahina Bite ételeiben, melyekből nincs ugyan sok és sokféle, de annyi igen, hogy ha minden hétköznap itt ebédel az ember, akkor változatosan egyen. Találunk náluk előételeket, mint a Baba Ghanouj vagy a Muhamarra, különböző salátákat és szendvicseket, valamint tálakat – akár superfoodokból is.
Feldolgozott adalékanyagot és cukrot nem használnak, ételünket pedig újrahasznosított csomagolásban vihetjük haza.
A tahini (vagy eredeti kiejtés szerint: tahina) finomra őrölt szezámmagból készült massza, amit alapanyagként használnak a közel-keleti (arab és zsidó) konyhában. Amikor vízzel, sóval, citromlével és tört fokhagymával összekeverik, abból lesz a tahinaszósz, amikor pedig főtt és pépesített csicseriborsóval, az a nálunk is méltán népszerű humusz. De az Indiából és Közép-Ázsiából származó édesség, a halva fő alkotóeleme is a tahini, ebben az esetben mézet vagy cukorszirupot kevernek hozzá.
A Tahini Bite árai egy vegán-vega étteremhez képest átlagosak, 1200-1500 Ft-ból ebédelhetünk meg jóllakásig, ha pedig többet költünk, akkor még vacsorára is marad – feltéve, hogy nem akarjuk magunkat direkt degeszre enni. A falafeltálak esetében érdemes felhívnunk a figyelmet arra, hogy van kicsi (4 darabos) és nagy (8 darabos) adag is, viszont a falafelgolyók kétszer akkorák, mint bárhol máshol, úgyhogy a kisebb adag is bőven megteszi a hatását.
Ha a közel-keleti konyha ételeit kínáló helyre megy az ember, van egy előételtípus, ami tökéletes tesztet kínál arra nézve, hogy a további ételektől jót vagy inkább rosszat várhatunk – ez pedig a töltött szőlőlevél. A Tahina Bite töltött szőlőlevele röviden, egyszerűen és érthetőn: csodálatos. A szokásos 4 darabból áll az adag, és ott, az orrunk előtt hajtogatják össze. Aztán ecetes salátaágyra fektetik és gránátalmaszemekkel szórják meg a tetejét.
