Elhanyagolt, üres kirakatok, zaj, forgalom. Abban mindenki
egyetért, hogy a Margit híd budai hídfőjétől a Széll Kálmán térig tartó
sétát a körút mentén sok mindennek lehet nevezni, csak kellemesnek nem: ez főleg a Mechwart liget és a budai hídfő közötti szakaszra igaz, ott találni a legtöbb elhanyagolt földszinti utcafrontot, megürült üzlethelyiséget.
A Mammut Bevásárlóközpontok 90-es, 2000-es évekbeli megjelenése kiszorította a kisebb szolgáltatókat, az ingatlanárak felkúszása pedig megadta a kegyelemdöfést a földszinti üzleteknek. Pedig a Margit körút gerincére épülő, a környező utcákat is magában foglaló környék építészetileg is kivételes, a 30-as években hirtelen megindult urbanisztikai fejlesztéseknek köszönhetően nívós üzletek, éttermek, mulatók népesítették be a környéket, amit a világháború akasztott meg először. Most is rengeteg benne a potenciál, és ezt már az önkormányzat is felismerte.
Konkrét lépéseket is tettek az ügyben 2020 őszén: a „Margit-negyed kulturális és közösségi városrész” koncepcióját akkor a II. kerületi képviselőtestület is megszavazta, és deklarálták a célt, hogy hosszú távon fenntartható, önállóan fejlődő kulturális, civil és vállalkozói közösség jöhessen létre a környéken. Ősszel felhívást is közzétettek szakmai együttműködő partnerek, partnerszervezetek számára, valamint több, a Margit körút mentén üresen álló, önkormányzati tulajdonú bérleményre pályázatot írtak ki. A helyiségeket kedvezményes díjszabással adnák bérbe – a nyitásokra persze még várni kell a Covid miatt.
A kerület magazinja, a Budai Polgár szerint első körben három pályázóval köthet feladatellátási szerződést az önkormányzat. Egyikük a Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány, akik a hatékony kerületi lakáspolitika kialakításában és a társadalmi szolidaritás erősítésében vállaltak segítségnyújtást; másikuk a Kelet Galéria Kft., akik kulturális központot alakítanak ki a Margit körúton; a harmadik a KÉPEZŐ Művészeti Kft., akik pályázatukban képzőművészeti stúdió kialakítását, ismeretterjesztő foglalkozásokat, a kerületi iskolák oktatóival közös tehetséggondozást vállaltak.
A Margit-negyed projektet egy szakmai testület irányítja, melynek elnöke Berg Dániel alpolgármester, tagjai és szakmai partnerei közt van Dévényi Tamás Ybl Miklós-díjas építészmérnök, belsőépítész (ő a szakmai fővédnök), Osvárt Andrea színész, helyi lakos (ő a közösségi fővédnök), Besenyei Zsófia önkormányzati képviselő, dr. Biró Zsolt önkormányzati képviselő, dr. Tas Krisztián, a II. kerületi Városfejlesztő Zrt. vezérigazgatója, Hedry Mária író, a Klebelsberg Kultúrkúria művészeti tanácsadója, Csanádi-Szikszay Györgyi építészmérnök, Fóris Johanna, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központjának igazgatója, Polyák Levente urbanista, a Kortárs Építészeti Központ tagja, valamint Ongjerth Dániel, az Eleven Blokk Művészeti Alapítvány kuratóriumi tagja. Berg Dániel, Osvárt Andrea, Dévényi Tamás és Ongjerth Dániel február 26-án egy online fogadóórán részletezte a revitalizációs tervek első lépéseit, és válaszolt a beérkező kérdésekre.
Berg Dániel szerint két városfejlesztési irány létezik, a felülről irányított és az organikus, ők a kettő között próbálnak egyensúlyt teremteni: szakemberek és közszolgák együtt dolgoznak a kilencfős testületben, amely már két és fél hónapja ülésezik online. Az új bérlők megtalálása fontos mérföldköve a munkának, a következő pályázati kör március közepén várható. A kedvezményes bérleti díj kritériumai között van, hogy az adott szolgáltató gyalogosforgalmat generáljon az utcán és közösségi-kulturális tevékenységet űzzön. A munka első fázisa július végéig tart, ekkor fog összeállni egy anyag arról, hogyan működött az első bérbeadási ciklus. A már itt működő szolgáltatókkal, kereskedőkkel, valamint az itt lakókkal is fel szeretnék venni a kapcsolatot és velük közösen kialakítani a negyed jövőjét.
Berg Dániel szerint magánbefektetők is megjelentek a színen, naponta kapják a megkereséseket az önkormányzatnál. De az alpolgármester leszögezte, mindenki nappali, kreatív-kulturális profilban gondolkodik, éjszakai életben senki sem, „nem a Margit körúton lesz a következő bulinegyed”.
Ongjerth Dániel jó példaként hozta fel a Margit körúttal párhuzamos Varsányi Irén utcát, ahol több minőségi szolgáltató is megtalálható – persze hozzá kell tenni, hogy itt jóval kisebb a forgalom. Osvárt Andrea azt is el tudja képzelni, hogy már 2021 karácsonyán elő lehetne rukkolni a környéken díszkivilágítással, utcai világító dekorációkkal, Dévényi Tamás pedig azt a javaslatot tette, hogy jó lenne újra villamosmegállót telepíteni a ferences templomhoz. Az 50-es évekig megállt itt a villamos, a Mechwart liget és a Margit híd budai hídfője között található a leghosszabb szakasz, és emiatt ez a legkevésbé átjárt rész gyalogosan. A forgalomcsillapítás kérdése persze túlmutat a kerület illetékességi körén, és ennek a szakasznak a tehermentesítésére jelenleg nem sok alternatív útvonal akad.
Az elmúlt években látványos fejlődésen keresztülment Bartók Béla út sok szempontból példaként jelenik meg a brainstorming során, de épp a kisebb átmenő forgalom miatt nem ugyanaz az eset. A Margit körút környékén mindenesetre egy ideje elkezdődött egy organikus fejlődés a Jurányi Háznak, az Átrium Film-Színháznak, a Bem mozinak és a Frankel Leó úti szolgáltatóknak köszönhetően, és a Mammut és a Mechwart liget közötti szakaszon is pezseg az élet, már ami a kis boltok meglétét illeti. Két éve a Margit körút 60. szám alá tette át székhelyét a város egyik legjobb pizzázója, az Igen is. Kulturális, közösségi értelemben persze az egész szakaszon van még pótolnivaló. Március közepén elindul a Margit-negyed honlapja és közösségi oldalai, ahol minden információ megtalálható lesz egyben, például a kedvezményesen megpályázható helyiségek, a pályázati feltételek és a határidők.
