Ybl, Lechner, Fischer József, Finta – a leghíresebb épületeiket mindenki ismeri, de izgalmas mindig kicsit kipillantani, hogy a sztárolt fő műveiken kívül vajon még miken dolgoztak életük során, ahol egyéni zsenialitásuk szintúgy megmutatkozott. Szubjektív, a végtelenségig bővíthető sorozatunkban most tizenöt ismert építész ismeretlenebb munkáinak a nyomába eredünk, elsőként a klasszicizmus és historizmus nagy öregjeinek nemegyszer méltatlanul elhanyagolt csodáit mutatjuk be.
Pollack Mihály és a reformkori belvárosi paloták
Pollack Mihály a hazai klasszicizmus egyik legfontosabb építésze, meghatározó szerepe volt a reformkori fejlődő Pest arculatának kialakításában, illetve számos vidéki kastélyt, közintézményt is tervezett. Máig álló legismertebb budapesti alkotásai a Magyar Nemzeti Múzeum (1847) és a Ludovika Akadémia (1829–35), ám ezek mellett a mai belvárosban is számos lakóháza áll, ezeknek azonban mára elég szomorú a sorsa – nem egy kritikus állapotban, elhanyagolva vagy épp lakatlanul áll. A Szép utca-Reáltanoda utca sarkán álló egyemeletes palota gróf Almásy Ignác megbízásából épült 1817-ben.
Hosszú évek óta felállványozva áll, most úgy tűnik, az Optinvest Zrt. 2022-re felújítja exkluzív irodaházként, megmentve a pusztulástól. Az épületet amúgy 1885-ben gróf Szapáry Gézáné örökölte meg, aki férjével közösen itt helyezte el a szintén örökölt Morosini család műkincsgyűjteményét – a századfordulón Tiziano, Tintoretto, Lorenzo Lotto és Giulio Romano festményei függtek a falakon, és a szobákat 18. századi bútorok és velencei tükrök ékesítették.
Hild József és az ő majd ezer terve
Még maradva a 18. századi klasszicizmus nagy neveinél, ha Pest-Budáról van szó, megkerülhetetlen Hild József neve is. Legjelentősebb művei a 1838-as árvíz után születtek, amikor a városra hirtelen lecsapó jeges ár a korábbi épületállomány egy jelentős részét elpusztította.
Elképesztően termékeny építész volt, a fővárosban közel 900, a nevével fémjelzett terv kapott engedélyt. Ismertebbek talán a belvárosi klasszicista lakóépületei, a Nádor utcában több is áll (ezek sincsenek túl fényes állapotban), illetve a budai hegyvidék villái, mint a frissen felújított, nevét viselő Hild-villa vagy Csendilla, de ő kezdte el a Szent István-bazilika tervezését is.
Ha egyetlen, kevésbé ismert, ám jobb sorsra érdemes épületét kéne kiválasztani, a Diana utca 17. mellett tennénk le voksunkat. A svábhegyi villa 2017 nyarán majdnem a lángok martaléka lett, amikor a tetőzet ismeretlen okok miatt kigyulladt. Maga az épület erdetileg az 1840-es évek elején épült, az építtető Karczag családtól a 20. század elején Herz Ármin, a szalámigyár alapítója veszi meg a villát, nyári laknak. Utoljára az elmúlt század közepén volt renoválva, de több helyről hallottuk, hogy teljes felújítása újra tervben van. Izgalmas részlete még, hogy az oszlopfői az athéni agórán álló Szelek tornya díszítéseinek motívumaiból merít a művészettörténészek szerint.
Az ifjú Ybl Miklós és a romantikus griffek
Ybl Miklós munkásságát mindenki ismeri, ő egészen biztosan azon építészek között van, akiknek egynél is több épületét kapásból többen fel tudják sorolni – az Operaház, a Várkert Bazár, a mai Corvinus épülete, az egykori Fővámház vagy a Szent István-bazilika. A mai Budapest nem lenne ugyanaz nélküle – a historizmus Európa-szerte ismert alakja volt. És mint ilyennek, azt gondolnánk, minden épülete nagy megbecsülésnek örvend, elő sem fordulhat, hogy omladozó homlokzattal áll egy a város forgalmas körútja mellett.
De elég csak megállni a Múzeum körút 7. és Magyar utca 8–10. előtt és az 1800-as évek közepén épült Unger-házra vetnünk egy pillantást. Az egykori városfal nyomvonalánál álló átjáróházhoz számos pikáns legenda is kötődik – mert ugye milyen praktikus is lehet egy ilyen, két kijárattal rendelkező épület, ha valaki nem teljesen erkölcsös ügyekben jár errefelé. Ybl Miklós első budapesti épületében a rossz nyelvek szerint bordély is működött.
De ami még ennél is érdekesebb, ha kicsit a lábunk elé nézünk, feltűnik, hogy az udvar egy részét itt még fakockák burkolják. Ahogy valaha Budapest számos közútját is – például az Andrássy utat is ilyen faburkolat fedte –, hiszen ezeken sokkal kevésbé csattog a lovak patája, a rendes polgárt éjjel nem veri fel álmából a hazafelé tartó lumpenek hada. Illetve ha a Múzeum körút felől nézzük az épületet, a homlokzaton a kedvenc részletünk az erkélykonzolokat alkotó griffek, melyek már majd 170 éve őrzik a házat.
Schulek és az eszményi állapotok
Schulek Frigyest mindenki úgy ismeri, mint a Mátyás-templomot feltáró és az elképzelt gótikus ideál szerint „helyreállító” építészt vagy a szomszédos neoromán Halászbástya tervezőjét. Egy harmadik, távolabbi, de hasonlóan népszerű turistalátványosság is kötődik a nevéhez, a János-hegy tetején álló, neoromán stílusú Erzsébet-kilátó, amely 1910 óta áll itt. A névadója Sissi volt, aki 1882-ben járt a hegyen, ahonnan tiszta időben akár 80 km-es távolságba is ellátni.
Na de Ignác, nem szégyelli magát?
Alpár Ignác közel 130 monumentális középületet tervezett, Budapesten a legismertebb munkái között van a millenniumi kiállításra tervezett épületegyüttese – a Vajdahunyad vára, amely mai formájában a városlakók kérésére épült meg maradandó anyagokból. A századforduló táján készült alkotásai közül pedig kiemelkedik a Szabadság téri hatalmas Tőzsdepalota. Bár Alpár kortársa, sőt nem egy pályázaton vetélytársa volt Lechner Ödönnek, a szecessziós és a magyaros jellegű irányzat őt nem érintette meg, sőt ő lett az, aki az akadémikus jellegű historizáló vonalat képviselte továbbra is, így a konzervatívabb körök előszeretettel adták neki a nagyobb megrendeléseket, ha a kocka úgy fordult.
Ha egy olyan épületet keresünk, amit látásból biztos mindenki ismer, de nem tudják, hogy hozzá köthető, a Deák téren álló Anker-palotára esik a választásunk. A hatalmas okkersárga épület a mai napig uralja a környéket, még a Citadelláról nézve is azonnal feltűnik. Méretei épülésekor, 1910-ben még drasztikusabbnak hatottak, mivel a környezetében akkor nagyrészt egyemeletes házak álltak. Az ominózus mondat, hogy „Na de Ignác, nem szégyelli magát?” is akkor hangzott el felesége, Orth Antónia szájából, amikor megpillantotta az Anker Biztosító Társaság számára épült palotáját. Érdekesség, hogy a homlokzatán, haloványan ugyan, de még látszik az eredeti felirat lenyomata: Élet és járadék – az Anker Biztosító Társaság.
