Ahhoz, hogy szép helyekre eljussunk Budapesten, nem feltétlenül kell kilométereket mászni a hegyoldalban, sőt, még csak erdőben sétálni sem szükséges, hiszen a város legszebb részeire kiépített útvonalak vezetnek. A múltkori Tündér-sziklánál tett látogatásunk inspirálta legújabb kirándulásunkat: ezúttal a környéket egy másik úton fedeztük fel, aminek a vége a János-hegyen található Erzsébet-kilátó.
Az Anna-rétnél tett látogatásunkkor már szemeztünk a János-hegyen álló Erzsébet-kilátóval, de idő hiányában nem volt alkalmunk átvágni ismét az erdőn, hogy megközelítsük. Úgy döntöttünk, hogy visszatérünk a környékre, és az épületet egy másik, jól kiépített úton közelítjük meg, minimálisra csökkentve ezzel a fizikai terhelést.
A sétát a Normafánál kezdtük, ahova a 21A jelzésű busszal érkeztünk, itt pedig ráléptünk a fehér köves útra, ami tulajdonképpen egészen a célig vezetett minket.
Természetesen a könnyű terep ellenére az utat nem lehet unalmasnak nevezni, az út mentén, városi kilátással, árnyas erdei részekkel, vadregényes játszóterekkel találkoztunk. Érdekes, hogy ilyen körülmények között az ember alig érzi meg, hogy felsétált a város legmagasabb pontjára, a kupola formájú János-hegyre (527 méter), amely a kihelyezett táblák szerint a busztól körülbelül két és fél kilométerre vannak. Ez nagyjából 25-30 perc alatt megtehető.
Ha az ember máshonnan közelítene, akkor ajánljuk még a Libegő felső állomását, mint kiindulópontot, és a Gyermekvasút „János-hegy” vagy Virágvölgy vasútállomásait.
A túránk célpontja, az Erzsébet-kilátó nem véletlenül az egyik legkedveltebb kirándulóhely a városon belül: az építését Glück Frigyes javasolta egy korábban elbontott, fából készült emelvény helyére. A tervek előkészítése gyorsan zajlott, az építkezés 1908-ban megkezdődhetett, két évvel később, 1910. szeptember 8-án pedig már át is adták az épületet. A tervezésnél egyébként a hely alakját is figyelembe kellett venni.
A 6 szintes kilátó számokban is kiemelkedő: legmagasabb erkélye 23,5 méter, ahová összesen 101 darab lépcső vezet fel, a legszélesebb átmérője 17,4 méter, a beépített téglák száma 40.000, a lámpatestek száma pedig 144 darab. Érdekesség továbbá, hogy jó időben a kilátó látókörébe esik még Cegléd, Dunaföldvár, illetve a Magas-Tátra csúcsai is. Nevét egyébként Erzsébet királynéról kapta, aki 1882-ben járt a hegyen.
