A fejlesztések során újjászületik a Vöröskereszt Egylet egykori székháza, amely 1948-ig a Dísz tér sarkán állt. Az évtizedekig elzárt terület feltárása idén januárban kezdődött, akkor Mikula Ferenc több mint 100 éves alkotásai, Álmos és Előd vezér szobrai kerültek elő a beomlott pincéből.
Most a székház eredeti gránit tábláinak töredékeit találták meg a régészek. A Hauszmann Alajos tervei alapján 1902-re felépült székház déli reprezentatív bejáratának falát egykor három gránittábla díszítette. Feltételezhetően most ezekből került elő két tábla, amelyek a világháborús pusztítás során összetörtek. A tábla darabjait a régészek most össze is tudták állítani.
A két tábla egyikén az 1902. évi központi igazgatóság névsora, míg a másikon a legfőbb védnökök nevei voltak olvashatók: „Legfőbb védnökök: Ő császári és Apostoli királyi Felsége I. Ferenc József. Ő császári és királyi Fensége Mária Valéria főherczegasszony. Legfőbb védnökhelyettesek: Ő császári és királyi Fensége Lajos Győző főherczeg, Ő császári és királyi Fensége Klotild főherczegasszony.”
Egy másik, szintén több mint 100 éves értékes lelet a Budavári Palota déli összekötő épületszárnyának rekonstrukciója során került elő. A szakemberek az épületrész helyreállítási, bontási és tisztítási munkálatai közben egy Hauszmann kori tömbkőből készült lépcsőt találtak. A szinte sértetlen állapotú épületrész alsó lépcsőfokából kiolvasható az eredeti pinceszint magassága. Ez a különleges lelet és az épületszárny tavalyi falkutatása során talált korabeli épületrészletek megkönnyítik a palotaszárny hiteles helyreállítását, amelynek része az újjáépülő Szent István-terem is. A Királyi Palota eredeti fényében helyreállított reprezentatív termét a nagyközönség 2021 augusztusától csodálhatja meg.
A Nemzeti Hauszmann Program része a Csikós udvar megújítása és akadálymentesítése, mely során a szakemberek újra megépítik a Hauszmann-féle rámpát. Ez élő kapcsolatot teremt majd a Lovardát is magában foglaló Csikós udvar és a Budavári Palota szintje között. A munka az 1970-es években rekonstruált, úgynevezett Nyugati támpilléres várfal kiegészítéseinek bontásával kezdődött el. Ezek mögött bukkantak fel az eddig nem ismert, középkori falrészek.
A várfalnak ez a szakasza a középkori Királyi Palota északi előudvarát védte. A fal több periódusban épült, és valószínűleg az Anjou-kor végére, a Zsigmond-kor elejére készült el. A megtalált falmaradványok ezért egyedülálló értéket képviselnek, vizsgálatukban a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei is segítik a Várkapitányság munkatársait.
