Különös neonfényeivel, a kopottas burkolattal, a furcsán kontrasztos színeivel a 3-as metró állomásain megállt az idő. A késő szocialista képzőművészet és formatervezés időkapszulaként őrizte azt az emléket, azt a sajátos kelet-európaiságot, amit nehezen lehet megmagyarázni valakinek, aki nem itt élte meg a 80-as, 90-es éveket – vagy még nem látta a Kontroll című filmet. A Határ út, a Népliget, a Klinikák vagy épp a Nyugati pályaudvar állomások egykori megjelenésére ma is édes nosztalgiával gondolunk. De a narancsvörös padok, az órák, a táblák, az oszlopok és az ikonikus burkolatok vajon hová kerülnek a felújítás során?
Javában tart a 3-as metró középső szakaszának – a Lehel tér és a Nagyvárad tér között – felújítása, ehhez kapcsolódva a Közlekedési Múzeum szakemberei a BKV-val szorosan együttműködve bejárták a Nyugati pályaudvar, a Deák tér és a Kálvin tér állomásait – ezek felújítása még tart, az utasforgalom elől elzárták őket –, és 41 emblematikus műtárgyat mentettek meg.
A 3-as metró felújítása során többünkben felmerült, hogy vajon mi lesz azokkal a tárgyakkal, melyek az állomások szerves részét képezték, és melyekhez számtalan történetünk és emlékünk kapcsolódik. Meg persze Antal Nimród kultfilmje, a Kontroll, aminek helyszíne Budapest metróhálózata, és noha a 2-es metró ugyanúgy megjelenik a filmben, leginkább mégis a 3-as metró állomásaihoz köthető. A Nagyvárad tér, a Népliget, a Deák simán felismerhető.
A Klinikák állomás vörös oszlopai és sárga burkolata, a Határ út kék és piros kontrasztja, az Ecseri út kőburkolata, a neonlámpák, a térképek – ezek sokkal többet jelentettek puszta tárgyaknál vagy a közlekedés tereinél. Ez a különös hangulat annyira beleivódott a közlekedők életébe, hogy mindannyiunknak megvolt a kedvenc részlete, állomása, amibe egészen beleszerettünk. Mázli, hogy ezek az emblematikus tárgyak a felújítás után is megmaradnak: a Közlekedési Múzeumhoz kerülnek.
A Közlekedési Múzeum muzeológusai már a kezdetektől szakmai alapon válogatták ki a közlekedéstörténeti szempontból értékes, az állomásokról kikerülő tárgyakat, köztük narancs- és citromsárga padokat, utastájékoztató táblákat, térképeket, fali kőburkolatokat, fém burkolatelemeket és gépészeti eszközöket. Ez összesen 510 műtárgyat jelent, és noha egyelőre elég szokatlan műtárgyként definiálni azokat a padokat, amiken a metrót vártuk, de így legalább biztos helyük lesz.
Az 510 műtárgy közül a legtöbbet a Lehel tér és Újpest-központ közötti szakaszról tartották meg, egészen pontosan 232 darabot. De a Kőbánya–Kispest és Népliget közötti állomásokról is sokat, 128 darab tárgyat helyeztek a múzeum gyűjteményébe.
Egy alkotás viszont a helyén marad: a Deák téri metróállomás falburkolatába illesztett betűcsempékből kirakott mozaik. Metróra várva biztos, hogy mindannyian betűzgettük és próbáltuk megfejteni João Rodrigues Vieira portugál képzőművész alkotását, amelyen portugál költemények magyarra fordított és magyar költemények portugálra fordított részletei olvashatók, ez a szakszerű tisztítást követően az eredeti helyszínén marad.
