A magyar felnőttek 71%-a kerékpározik és a számuk a koronavírus óta ugrott meg jelentős mértékben, elsősorban is Budapesten – derül ki abból, az egész ország területére kiterjedő kutatásból, amit az Aktív Magyarország kormánybiztosság támogatásával és a Magyar Kerékpárosklub megbízásából a Medián készített.
2018-ban már végeztek hasonló kutatást, idén azt ismételték meg új, aktuális kérdésekkel kiegészítve az akkori kérdőívet. Az egész ország területére kiterjedő kutatásból kiderül hol, hányan, milyen gyakran kerékpároznak, mennyire támogatják a kerékpáros fejlesztéseket, mi tenné számukra vonzóbbá a kerékpározást és mi tartja vissza őket ettől a közlekedési módtól. A kutatásból az is kiderül, mennyien váltottak kerékpárra a járvány hatására.
Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy a járvány nagy hatással volt a közlekedési szokások megváltozására, különösen Budapesten, ahol a több mint 10 kilométer új kerékpársáv és a pesti alsó rakpart hétvégi megnyitása is növelte a bringázási kedvet. Hetente többször, vagy alkalomszerűen többen és többször ültek biciklire.
Országosan a közlekedési módok közül még mindig autóval járnak a legtöbben. A felnőtt lakosság 60%-a nem közlekedik autóval a mindennapokban, 56%-uk fenntartható közlekedési módokat (közösségi közlekedés, kerékpár, gyaloglás) választ. Másodlagos közlekedési eszközként a kerékpár 3%-ot erősödött, az autózás ugyanennyit csökkent.
A fővárosi felnőtt lakosság 6%-a közlekedik elsősorban kerékpárral, autóval 27%, 54% pedig tömegközlekedik. Pest-megyében ez fordított: 53% elsősorban autózik és 28% tömegközlekedik, a megyei kerékpározók aránya pedig 8%. A gyaloglók aránya Budapesten 10%, Pest-megyében 7% volt a mindennapokban.
A kerékpározás gyakorisága tekintetében feltűnő a változás Budapesten. 2020 nyarára 51-ről 57 %-ra nőtt a kerékpározók száma. Összességében a fővárosi lakosságról elmondható, hogy 57%-a szokott kerékpározni, ebből pedig 21% rendszeresen ül a bicajára. Megnőtt még a rolleresek száma is, de statisztikailag egyelőre nem számottevő az így közlekedők aránya.
A kerékpározási szokások között van több feltűnő, de kevésbé meglepő különbség. Például több férfi kerékpározik, mint nő, a fiatal felnőttek jóval nagyobb arányban kerékpároznak az idősekhez képest, a diplomások közül is többen kerékpároznak, mint a kevésbé iskolázott csoportok. A teljes lakosság kerékpározási hajlandósága az öregedéssel csökken, és ez leginkább Budapesten feltűnő. A fővárosi lakosság mindössze 15%-a kombinálja a kerékpárt és a közösségi közlekedést.
Bringázni elsősorban azért szeretnek a magyarok, mert mozognak és ez jó hatással van az egészségükre. Második legfontosabb érv, hogy bicajjal szabadon és rugalmasan lehet közlekedni, és sokat nyomott a latba a környezetvédelem, az olcsóság és az is, hogy a biciklire nem kell várni – szemben a tömegközlekedéssel. A budapestiek 28%-a nem tudja elképzelni magáról azt, hogy kerékpárra üljön.
A budapestiek fontos igénye, hogy a külvárosokból kényelmesebben lehessen bejutni a belvárosba kerékpárral, valamint az is, hogy a Duna-hidak átjárhatóbbak legyenek. Kerékpárosbarátabb utakra, több utcai és lakóhelyi kerékpártároló építésére, valamint az autóvezetők felelősebb magatartására lenne szükség leginkább ahhoz, hogy még többen döntsenek a napi kerékpárhasználat mellett. Azt is támogatja a lakosság több mint fele, hogy az állam és az önkormányzatok több pénzt költsenek a kerékpáros közlekedés fejlesztésére. A lakosság több mint 60%-a örülne annak, ha pénzügyi eszközökkel segítenék a kerékpáros munkába járást. A támogatás pedig céges kerékpárvásárlást vagy a munkába kerékpározók közvetlen támogatását jelenti.
