kultúra

szerkesztés

A magyar szuperhős: Dr. Béres József – megnéztük A feltaláló című filmet

Szerzők

  • Wágner Gábor

2020. 01. 31. 15:47

Dr. Béres József és „csodaszere”, a Béres Csepp története egyfelől a miénk, magyaroké, másfelől példaértékű. A feltaláló című film fontos üzenete megszívlelendő, és mindenki számára ugyanolyan értékkel bír: ha valamiben olyan mélyen hiszel, hogy nem vagy képes azt feladni, akkor minden akadály ellenére is eléred végül a célod.

A Béres Cseppet mindenki ismeri, nagyon sokan szedik, de az eredettörténetével aránylag kevesen vannak tisztában, pedig hogy mennyire filmre kívánkozó sztori, az akkor derül ki az ember számára, amikor megnézi a Béres Józsefről szóló A feltaláló című mozit. Gyöngyössy Bence rendező és Kabay Barna producer filmjét megelőzte már egy szintén általuk és Béres József életéről forgatott négyrészes tévésorozat (Cseppben az élet), valamint egy dokumentumfilm Béres József életútja címmel, amit Kabay Petényi Katalin forgatókönyvíróval (A feltaláló egyik forgatókönyvírója is ő volt) közösen jegyez.

Fotó: Pannonia Entertainment

A Béres József-film létrejöttének története majdnem olyan kacifántos, mint választott témája, a cseppeké is. A Kabay-Gyöngyösy páros már jó ideje fontolgatta a filmet, elkészült a forgatókönyv is, ám a megvalósításra nem kaptak támogatást a Filmalaptól. De nem adták fel. Az MTVA állt be mögéjük, de volt egy kikötésük: tévésorozat legyen a tervből, amit az alkotók el is készítettek, a moziról viszont továbbra sem tettek le. Előbb azonban mégis a dokumentumfilmre kaptak lehetőséget. Aztán most végre elkészülhetett az eredetileg tervezett bő kétórás mozifilm is, ami csak nagyon kis részben használt fel jeleneteket a sorozatból. Hiába ugyanaz a stáb dolgozott ezen is, majdhogynem újraforgatták az egész sztorit.

Fotó: Pannonia Entertainment

A feltaláló című mozi Béres József életének csak arra az időszakára összpontosít, ami a Béres Csepp megszületéséhez vezetett, az azt megelőző éveket letudja a film első pár percében, ami utána jött, azt pedig feliratokból ismerjük meg. A kutató mezőgazdászként tette a dolgát a háborút követő években, és így tette azt a felfedezést, mely szerint a növények a számukra fontos nyomelemek hiánya miatt szenvednek számos betegségtől, a tünetek azzal viszont kezelhetőek, ha ezeket pótoljuk. Ezt a felismerését gondolta tovább, s arra jutott, hogy ha az eljárás a növények esetében működik, akkor működnie kell az állatoknál és az embereknél is.

Hosszas kísérletezésbe kezdett, melynek végeredménye a Béres Csepp nevű „csodaszer”1972-re készült el. Béres József előbb magán tesztelte, majd miután a próba jól sikerült, daganatos beteg húgát kezelte vele, aki emiatt, vagy sem, de felépült a halálos kórból. Ezek után a cseppek híre szájról szájra terjedt országszerte, az emberek pedig egyre nagyobb tömegekben fordultak hozzá segítségért. Már ekkor sikertörténet lehetett volna a dologból, ám a politikai akarat másképp gondolta.

Fotó: Pannonia Entertainment

Béres Józsefnek a film szerint volt egy nagyhatalmú politikai rosszakarója, egy megyei vezető, aki sameszei segítségével és tűzzel-vassal, meg az 50-es éveket beidéző módszerekkel ott tett keresztbe a kutatónak, ahol csak tudott. Az ellehetetlenítés egészen jó úton haladt. Eleinte mindez „csak” folyamatos megfigyelés, besúgók alkalmazása és szóbeli vegzálás útján történt, Később lefoglalták Béres laborjának felszereléseit, a kutatási anyagait, majd jöttek a rendőrök is, szirénázva, hogy házkutatást tartsanak Béresék kisvárdai házában. Végül a kutatót letartóztatták, és a bíróság elé került az ügye, a cél pedig az volt, hogy mint kuruzslót börtönbe zárják. Csakhogy Béresnek jóakarói is akadtak, ráadásul hasonlóan befolyásos emberek, mint az említett megyei potentát.

Fotó: Pannonia Entertainment

A kor ünnepelt költője, Nagy László volt az első, aki Béres mellé állt, és mint a film egyik jelenetéből kiderült, még verset is írt a kutató tiszteletére. Aztán egyre több kulturális nagyság követte Nagy példáját: többek között Déry Tibor, Örkény István és Illyés Gyula is kiálltak mellette. A költő a remek politikai kapcsolatait is kihasználta az ügy érdekében, így Pozsgay Imre is elkezdett foglalkozni Béres József-problémával, sőt ezen a szálon egészen Aczél Györgyig ment a dolog híre. Előbbinek volt köszönhető, hogy végül megoldást találtak: Bérest felmentették, de úgy, hogy nem lett belőle hős, hivatalosan legalábbis semmiképpen. Cseppjei gyógyszer helyett gyógyhatású készítményként került gyártásra a Herbária gyógynövényes cég égisze alatt. Abban bíztak, hogy ha nem reklámozzák, csak kiteszik a boltok polcaira, hamar elfelejti a nép az egész cirkuszt, beleértve a cseppeket is. Ma már tudjuk, hogy nem így lett.

Fotó: Pannonia Entertainment

A feltalálókonzervatív, régimódi mozi, vagy ha úgy tetszik, hagyományos, ami nem negatív értékítélet, hanem tény. Gyakran didaktikus, ami akár még rosszul is elsülhetne, ám csodák csodája, mégsem így történik, mert van pár szempont, ami ezt a didaktikusságot magabiztosan felülírja. Az egyik maga az eredettörténet, a Béres Csepp megalkotásának fordulatos, érdekes és izgalmas eseményei, melyek a kor ellentmondásaira és abszurditására is rávilágítanak. A másik a színészek, akik nagyrészt remekül teljesítenek, elsősorban is a címszereplőt alakító Gáspár Tibor, aki nemcsak, hogy eljátssza Béres Józsefet, hanem teljesen átlényegül a szerep kedvéért. Jó lenne őt több magyar filmben és sorozatban látni, akárcsak Bede Fazekas Szabolcsot, aki egy kisebb, de nagyon fontos mellékszerepben tűnik fel, és mindenképpen meg kell még említenünk a Béres feleségét alakító Huszárik Katát is.

Fotó: Pannonia Entertainment

A feltalálóérzelmes film, de nem tolakodóan, hanem átélhetően, és időnként fel-felvillantja a humoros oldalát is. Ami azonban a legtöbbet nyomja a latba, az a címszereplő Béres József személye. Megalkuvásmentes karaktere megtörhetetlen és már-már naiv módon optimista. Segíteni akar az embereken, méghozzá önzetlen módon, mert nagyon mélyen hisz valamiben. Hitében pedig megingathatatlan, és nem hajlandó a kompromisszumra sem, konok fejű faltörő kosként megy előre. Béres népmesei hős egy olyan korban, amikor pont a mesék nem működtek. Neki mégis sikerült, és úgy, hogy ehhez semmit sem kellett feladnia, meg sem kellett hunyászkodnia. És mint tudjuk jól, az idő végül őt igazolta: a kor, ami akadályozta őt, eltűnt a történelem süllyesztőjében, a Béres Cseppet viszont a mai napig sokan használják.

A feltaláló


  • magyar életrajzi dráma, 120 perc, 2019

  • Bemutató dátuma: 2020. február 6.

  • Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd.

Hasonló tartalmak

Admin mode